Erdélyi Híradó, 1842. július-december (52-104. szám)
1842-07-01 / 52. szám
vó intézetben is. — [líradónk jun. 21iki száma városunk két vendégművészéről: Isóra d. Lajos olaj-arczképfestőrűl és Marastonról (és az ő Daguerreotypi képeiről) emlékezék már. Lyolay csak annyit, hogy ez utóbbinak k. monostorutczában, Agoston-háznál levő szállásán , ugyanitt készített Daguerre-féle számos dolgozatain kivil (1 — 1 arczkép et 7 p.flban állítván elő) megtekinthetők legközelebbről városunkban érkezett néhány díszes olajfestvényei is. Maraston Giacomo az illy nemű arczképek’ előállítását is készséggel ’s méltányos díj mellett ígéri elvállalni rövid— mint halljuk legfölebb 8— 10 napi — itt mulatása alatt. Pesti születésű derék flora Lajosunk naponként szaporodó élethű arczképei mind többtöbb látogatót vannak műteremébe. Sikerdús működéseit folyvást a legméltányosabb közelégedés kiséri. MAGIYAItlIOAI DOLGOK. fáit |*'r«lI)írlag,yC jun. lén tartott közgyűlése igen nevezetes volt, mert egy életelv forga kérdésben az illyrek ’s az áltatok úgynevezett magyarok közt. Győztesek az illyrek lettek. Részletei ezek: Már jó eleve roppant sok dolgok volt a’ szabóknak vörös sapkák ’s vörös hajtókas öltönyök készítésével. Hétfőn , azaz tisztválasztásunkat előző napon délután az illyreknek egy része Károlyváros felé, más része pedig a’ sz. iváni nemesek ebbe ment, főleg sapkákat osztogatni ’s őket a’ városba kisérni. A’ sz. ivániak egyike, Ősegetek nevezetű, ki egy csoporttal az úgynevezett Mazimir erdőnél volt, a’ már visszajövő illyreket ’s a’ többi sz. ivániakat vörös sapkákban látván, övéivel együtt elejökbe ment ’s őket felszólító, hogy miután ők is horvátok ’s nemes testvéreik, nem pedig illyrek, a’ vörös sapkákat tegyék le. Erre egy illyr — egyébiránt falusi jegyző — kardot rántva a’ szegény Öreg Ősegetekre rohan, őt főbe vágja, ’s ha kardja nem törik, bizonyosan meg is öli; P. a’ fél karddal az öreget egyenesen a’ főispánhoz vitte. Minő elégtétel adatott az összevertnek, még eddig nem tudjuk. Kedden reggel a’ ,,veni sancte“ után az országház udvarába csakugyan mindnyájan összegyűltek, de alig foglalta mllga a’ főispán helyet, midőn az illyrek a’ turómezei nemesektől egy padot akartak elrántani, ’s mivel ezek azt kezökkel erősen tartották, az illyrek kardot rántottak ’s azoknak kezeit egyre vagdalták. Ez ütlegek közt a’ főispán székét elhagyó, mint egyhangúan mondják, azon kifejezéssel: ,, potius solvo sessionem“, ’s a’ kis lépcsőn, hová úgy is közel állott széke, fölment a’ házba, ’s katonákért küldött. Ezalatt lent egy formalis harcz keletkezett: az illyrek kardot rántva, a’ turómezeiekre ’s a’ sz.ivániakra ’s általában mindazokra rohantak, kik „illyr“ köntösben, vagy legalább vörös Sajókéban nem jelentek meg, ’s minthogy a’ turómezei gróf szavát adá ’s becsületét köté le, hogy az ő emberei (a’ turómezei nemesek száma közel hatszázra megy, kik mind a’ ,,magyar párt“ hivei valónak) semmiféle kicsalóongást el nem követendnek, ’s e’ végett fegyvertelenül jelentek meg, képzelhetni, hogy fegyver ellenébe (több pisztolyok-, puskák-, bandzsárok- és credentionalisokkal ellátva, úgynevezett szerezsánok hozatván be az, ,illyrek, által e’ szegények a’ próbát ki nem állhatták ’s mig a’ katonák megérkezhettek volna , az udvarból szerencsésen ki is űzettek. Erre a’ főispán ő méltósága megkérdezvén horvát, mint a’ németen kivűl általuk egyedül értett nyelven a’ benmaradt vörös sapkásokat, hogy békével akarnak-é lenni, ’s hogy kivánják-é a’ restauratiot? a’ ,,jeszt44 és „z s ivo“ után 6 maga lejött, és székét, mellyen addig az illyrek ,,Dr. Ljudevit Gai“t, az illyr újság szerkesztőjét körül hordozzák, ismét elfoglalván, a’ tisztválasztás legszebb renden végbement. Lentulay Benedek, ki egyébiránt a’ másik párt által is megválasztatott volna , jön első alispán , második J ea ch i ch Eduard, harmadik Bunyevatz ’stb. — A’ kanonokok az aurani perjellel — hármon kivűl— minden mágnások, Josipovich Antal turómezei gróf minden nemeseivel a’ sz.iványi nemesek nagy része, egy szóval a’ birtokosok és a’ köznemesség tetemes része e’ tisztválasztásban részt sem ven , hanem nemetlen credentionalistak ’s nem épen nagyszámú cortesek tevék a tek. RK. és RRet, kik a’ zágrábmegyei tisztikart választották, természetesen egyakarattal minden oppositio nélkül. E’ tény nagyon fel rázó a’ magyarhoniakat, a’ Pesti Irap és Világ ismét elvben találkozva mint a’ házi adó ügyében, nyomos vezérczikkekben fejtegetik a’ tárgyat. Bologmegye apr. 25-én kezdeti közgyűlésén Temes felszólítása a’ a’ kicsapongást elkövetett hadnagynak kapitánynyá emeltetése, ’s Soproné a’ vámszövetséghez csatlakozás iránt az országgyűlési választmányhoz utasítattak. Zala az illyr gúnydal tárgyában felszólítatott a’ gúny versek közlésére. Hunyadmegye levele, mellyben Beregnek egyesülésre fölhívását rokonérzelemmel viszonozta, örvendetes tudomásul vétetett, ellenben Alsó-Fejéré nem bírható a’ RR. az 1856 XXIdik törvényczikktőli elállásra. *) Nádor ő fenségének egy latin szerkezetű levele olvastatván, megkéretett, hogy ezen megyét is szerencseltesse magyar szerkezetű levéllel, mint köztudomás szerint Pest megyét. Egy vegyes házassági esetben a’ jver folyta levelek másban felküldetni, de a jóer az alatt is folytattatni határoztatott.— A’ munkácsi görögegy. püspök egy nemtasi ellenlapok által eszközlölt visszatértésért a’ Réhez benndolt ’s a’t. ez. püspökkel közlött felszólításra feleletében, mellyben a’ megyétől a’ szokott czimet is megtagadta, azt írván, hogy a’ megyének felelni nem tartozik, kereset alá vetetni rendeltetett. Végre határoztatott, hogy a’ megyei rabok fogadott mesterember vezérlete alatt a’ megyeház udvarának és utczának kövezésére, úgy a megyeház udvarában kőtörésre fordítassanak. HirTol Sigálfi álli. f. hórkán kezdett közgyűlésén a’ h. tanács egy intézvénye következtében határoztatott, hogy a’ zsidók türelmi adóját a’ BR. törvényesnek el nem ismerik, ’s országgyűlési utasítványukban előleg följegyzék, hogy ezen adónemet megszüntetni eszközöljék követeik. E’ tárgy alkalmat ada indítványba hozni, miként a’ közvélemény alakulása után a’ a’ jogszerűség és méltányosság által intetve, az idők tanácsát követve, úgy a’ mostani fejlődő kornak, ama láthatlan hatalomnak egyik legfontosabb kivánatát kielégítve, a’ közterhek viselésébeni részesülés, alkotmányos kiváltságunk önkénytes feláldozásával is arra minden hazafit méltán buzdíthatna, hogy az eddig minden adótól mentesített nemesi rend birtokához, vagyonához aránylag , kivétel nélkül a’nemtelennel egyenlő adózás alá vonassák. A’ RB. ezen eszmét korszerűnek találván, e’ nagy tekintetű életkérdésnek bővebb fejtegetése okáért, a’ mostani idő ’s körülmények kellékeivel öszvehangzólag, előleges taglalás és komoly megfontolás végett választmányt küldöttek ki, hogy a’ jövő közgyűlés első napjaira véleményes jelentését adja be, mellyre a’ tárgy fontossága és érdeke az összes nemesség tanácskozását megkívánván, meghívások a’ szagabirás nam meghagyatott. sz. kir. várossá. Sopron sz. kir. várossá felszólítása következtében a’ kir. városok országgyűlési nyomasztó állása tárgyában az ország minden megyéihez, kerületeihez ’s sz. kir. városaihoz a’ tanács és eskütt közönség egyező értelméből körlevelet bocsátott, mellyben a’ megbízott választmány javaslata értelmében a’ soproni javaslat ellen nyilatkozván, független helyhatósági állásához illő férfias szózatával kijelölni igyekezett azon ösvényt, melylyet követve a’ kir. ivarosok az országgyűlésen maradás mellett törvényhozási joguk teljes kivívását remélhetik. Iparegyesület: Kanitz M. L. fia pesti nagykereskedő részéről az iparműkiállítás rendezésével megbízott választmány f. hó 27. tartott ülésében egy nyilatkozat olvastaték fel, mellyben az említett nagykereskedő minden, a’ debreczeni Lőrincz-vásárra felső Magyarországról ’s Erdélyből hozzá érkezendő kiállítási tárgyaknak saját költségén leendő bérmentes felküldésére ajánlkozik, mit a’ választmány szivesen fogada, remélvén, hogy az iparműkiállítás ügyét és ennek sikerét biztosítani nem kevéssé segítendi; mire az említett vidékek műiparosai tisztelettel figyelmesekké tétetnek, ’s felszóliltatnak , hogy a’ pesti imarműkiállításra felküldendő műveiket a’ jövő debreczeni Lőrincz-vásárra Debreczenbe Kanitz M. L. fia pesti nagykereskedő vásári lakhelyére utasítani szíveskedjenek. Czikkelye a’ bihari casino 1842. évi junius lékén tartott közgyűlése jegyzőkönyvének. Egyesületi tag Péchy László előadá , miképen a’ „Nemzeti Újság“ czimü sajnok rendeltetésüket annyira elvétek, hogy nem régen egy férfiúnak, a ki nemcsak mint ember, öröme vala az emberi nemnek, de az irodalmi és polgári pályán éltében a’ haza köztisztelete, ’s halálában ennek közbánata által kisérteték, Kölcsey Ferencznek hamvait tiszteletlenség ujjaival illetni merészkedtek. ’S miután az ő dicsősége jön a’ nemzetnek is dicsőségére, nemzeti kötelességünkben áll a’ nagy halott emlékezetét tisztán őrzenünk, és azokat, kik hozzá a’ kegyeletnek szentebb érzelme nélkül közelednek, nagy messze eltiltanunk, ’s kívánja az indítványt tevő tag, hogy a’ „Nemzeti Újság“ az egyesületre nézve megszűntnek tekintetvén, ennek köréből hírlapokba iktatandó határozat utján számkivehessék. Nem látható részvétlenül az egyesület, mi igen eltávoztak ezen fajtok a’ szellemtől, melly őket csaknem négy évtized előtt életbe n) Alsó-Fejér felszólítása azt tárgyazá , hogy mivel Erdély országgyűlése a’ két hon átalános egyesülésére már hajlandónak nyilatkozott, Magyarország szűnnék meg a’ Készek tettleges visszacsatlását sürgetni. E’ tény nem legjobb czáfolatja azon gyanúsításnak, mintha némellyek csak azért pengetnék az uniót, hogy a’ Részek elszakadását gátolják, mi egyébaránt az unió barátjai legeslegnagyobb részéről nem való. Szerk.