Erdélyi Híradó, 1842. július-december (52-104. szám)

1842-07-01 / 52. szám

vó intézetben is. — [líradónk jun. 21iki száma városunk két vendég­­művészéről: Is­óra d. Lajos olaj-arczképfestőrűl és M­ara­sto­n­­ról (és az ő Daguerreoty­pi képeiről) emlékezék már. Lyolay csak annyit, hogy ez utóbbinak k. monostorutczában, Agoston-háznál levő szállásán , ugyanitt készített Daguerre-féle számos dolgozatain kivil (1 — 1 arczkép­ et 7 p.flban állítván elő) megtekinthetők leg­közelebbről városunkban érkezett néhány díszes olajfestvényei is. Maraston Giacomo az illy nemű arczképek’ előállítását is kész­séggel ’s méltányos díj mellett ígéri elvállalni rövid— mint halljuk legfölebb 8— 10 napi — itt mulatása alatt. Pesti születésű derék flora Lajosunk naponként szaporodó élethű arczképei mind több­­több látogatót vannak műteremébe. Sikerdús működéseit folyvást a legméltányosabb közelégedés kiséri. MAGIYAItlIOAI DOLG­OK. fáit |*'r«lI)írlag,yC jun. lén tartott közgyűlése igen nevezetes volt, mert egy életelv forga kérdésben az illyrek ’s az áltatok úgynevezett magyarok közt. Győztesek az illyrek lettek. Részletei ezek: Már jó eleve roppant sok dolgok volt a’ szabóknak vörös sapkák ’s vörös hajtókas öltönyök készítésével. Hétfőn , azaz tiszt­választásunkat előző napon délután az illyreknek egy része Károly­­város­ felé, más része pedig a’ sz. iváni nemesek ebbe ment, főleg sapkákat osztogatni ’s őket a’ városba kisérni. A’ sz. ivániak egyi­ke, Ősegetek nevezetű, ki egy csoporttal az úgynevezett Mazimir erdőnél volt, a’ már visszajövő illyreket ’s a’ többi sz. ivániakat vörös sapkákban látván, övéivel együtt elejökbe ment ’s őket fel­szólító, hogy miután ők is horvátok ’s nemes testvéreik, nem pedig illyrek, a’ vörös sapkákat tegyék le. Erre egy illyr — egyéb­iránt falusi jegyző — kardot rántva a’ szegény Öreg Ősegetekre ro­han, őt főbe vágja, ’s ha kardja nem törik, bizonyosan meg is ö­­li; P. a’ fél karddal az öreget egyenesen a’ főispánhoz vitte. Mi­nő elégtétel adatott az összevertnek, még eddig nem tudjuk. Ked­den reggel a’ ,,veni sancte“ után az országház udvarába csakugyan mindnyájan összegyűltek, de alig foglalta mllga a’ főispán helyet, midőn az illyrek a’ turómezei nemesektől egy padot akartak el­rántani, ’s mivel ezek azt kezökkel erősen tartották, az illyrek kardot rántottak ’s azoknak kezeit egyre vagdalták. Ez ütlegek­ közt a’ főispán székét elhagyó, mint egyhangúan mondják, azon kife­jezéssel: ,, potius solvo sessionem“, ’s a’ kis lépcsőn, ho­vá úgy is közel állott széke, fölment a’ házba, ’s katonákért kül­dött. Ezalatt lent egy formalis h­arcz keletkezett: az illyrek kar­dot­ rántva, a’ turómezeiekre ’s a’ sz.­ivániakra ’s általában mind­azokra rohantak, kik „illyr“ köntösben, vagy legalább vörös Sajó­kéban nem jelentek meg, ’s minthogy a’ turómezei gróf szavát adá ’s becsületét köté le, hogy az ő emberei (a’ turómezei ne­mesek száma közel hatszázra megy, kik mind a’ ,,magyar párt“ hivei valónak) semmiféle kicsalóongást el nem követendnek, ’s e’ végett fegyvertelenül jelentek meg, képzelhetni, hogy fegyver el­lenébe (több pisztolyok-, puskák-, bandzsárok- és credentiona­­lisokkal ellátva, úgynevezett szerezsánok hozatván be az, ,illyrek, által­ e’ szegények a’ próbát ki nem állhatták ’s mig a’ katonák megérkezhettek volna , az udvarból szerencsésen ki is űzettek. Er­re a’ főispán ő méltósága megkérdezvén horvát, mint a’ németen kivűl általuk egyedül értett nyelven a’ benmaradt vörös sapkáso­kat, hogy békével akarnak-é lenni, ’s hogy kivánják-é a’ restau­­ratiot? a’ ,,jeszt44 és „z s i­v­­­o“ után 6 maga lejött, és székét, mellyen addig az illyrek ,,Dr. Ljudevit G­a­i“t, az illyr újság szerkesztőjét körül hordozzák, ismét elfoglalván, a’ tisztválasztás legszebb renden végbement. Lentulay Benedek, ki egyébi­ránt a’ másik párt által is megválasztatott volna , jön első alispán , második J e­­­a c­h i c­h Eduard, harmadik Bunyevatz ’stb. — A’ kanonokok az aurani perjellel — hármon kivűl— minden mág­nások, Josipovich Antal turómezei gróf minden nemeseivel a’ sz.­­iványi nemesek nagy része, egy szóval a’ birtokosok és a’ köz­nemesség tetemes része e’ tisztválasztásban részt sem ven , hanem nemetlen credentionalistak ’s nem épen nagyszámú cortesek tevék a tek. RK. és RRet, kik a’ zágrábmegyei tisztikart választották, természetesen egyakarattal minden oppositio nélkül. E’ tény na­gyon fel rázó a’ magyarhoniakat, a’ Pesti I­­­­r­­­a­p és Világ is­mét elvben találkozva mint a’ házi adó ügyében, nyomos vezér­­czikkekben fejtegetik a’ tárgyat. Bol­ogmegy­e apr. 25-én kezdeti közgyűlésén Temes fel­szólítása a’ a’ kicsapongást elkövetett hadnagynak kapitánynyá emel­tetése, ’s Soproné a’ vámszövetséghez csatlakozás iránt az ország­­gyűlési választmányhoz utasítattak. Zala az illyr gúnydal tárgyá­ban felszólítatott a’ gúny versek közlésére. Hunyadmegye levele, mellyben Beregnek egyesülésre fölhívását rokonérzelemmel viszo­nozta, örvendetes tudomásul vétetett, ellenben Alsó-Fejéré nem bírható a’ RR. az 1856 XXIdik törvényczikktőli elállásra. *) Ná­dor ő fenségének egy latin szerkezetű levele olvastatván, megké­retett, hogy ezen megyét is szerencseltesse magyar szerkezetű le­véllel, mint köztudomás szerint Pest­ megyét. Egy vegyes házassági esetben a’ jver folyta levelek másban felküldetni, de a jóer az alatt­­ is foly­tattatni határoztatott.— A’ munkácsi görögegy. püspök egy nem­­tasi ellen­­lapok által eszközlölt visszatértésért a’ Réhez ben­­ndolt ’s a’t. ez. püspökkel közlött felszólításra feleletében, melly­ben a’ megyétől a’ szokott czimet is megtagadta, azt írván, hogy a’ megyének felelni nem tartozik, kereset alá vetetni rendeltetett. Végre határoztatott, hogy a’ megyei rabok fogadott mesterember vezérlete alatt a’ megyeház udvarának és utczának kövezésére, úgy a megyeház udvarában kőtörésre fordítassanak. HirTol Sigálfi álli. f. hó­rkán kezdett közgyűlésén a’ h. ta­nács egy intézvénye következtében határoztatott, hogy a’ zsidók türelmi adóját a’ BR. törvényesnek el nem ismerik, ’s országgyű­lési utasítványukban előleg följegyzék, hogy ezen adó­nemet meg­szüntetni eszközöljék követeik. E’ tárgy alkalmat ada indítványba hozni, miként a’ közvélemény alakulása után a’ a’ jogszerűség és méltányosság által intetve, az idők tanácsát követve, úgy a’ mos­tani fejlődő kornak, ama láthatlan hatalomnak egyik legfontosabb kivánatát kielégítve, a’ közterhek viselésébeni részesülés, alkotmá­nyos kiváltságunk önkénytes feláldozásával is arra minden hazafit méltán buzdíthatna, hogy az eddig minden adótól mentesített ne­mesi rend birtokához, vagyonához aránylag , kivétel nélkül a’nem­telennel egyenlő adózás alá vonassák. A’ RB. ezen eszmét korszerűnek találván, e’ nagy tekintetű életkérdésnek bő­vebb fejtegetése okáért, a’ mostani idő ’s körülmények kellékeivel öszvehangzólag, előleges taglalás és komoly megfontolás végett vá­lasztmányt küldöttek ki, hogy a’ jövő közgyűlés első napjaira vé­­leményes jelentését adja be, mellyre a’ tárgy fontossága és érde­ke az összes nemesség tanácskozását megkívánván, meghívások a’ sz­a­­­gabi­rá­s n­a­m m­eghagyat­ott. sz. kir. várossá. Sopron sz. kir. várossá felszó­lítása következtében a’ kir. városok országgyűlési nyomasztó állása tárgyában az ország minden megyéihez, kerületeihez ’s sz. kir. vá­rosaihoz a’ tanács és eskütt közönség egyező értelméből körlevelet bocsátott, mellyben a’ megbízott választmány javaslata értelmében a’ soproni javaslat ellen nyilatkozván, független helyhatósági állásá­hoz illő férfias szózatával kijelölni igyekezett azon ösvényt, mely­­lyet követve a’ kir. ivarosok az országgyűlésen maradás mellett tör­vényhozási joguk teljes kivívását remélhetik. Iparegyesü­let: Kanitz M. L. fia pesti nagykereskedő részéről az iparműkiállítás rendezésével megbízott választmány f. hó 27. tartott ülésében egy nyilatkozat olvastaték fel, mellyben az említett nagykereskedő minden, a’ debreczeni Lőrincz-vásárra fel­ső Magyarországról ’s Erdélyből hozzá érkezendő kiállítási tárgyak­nak saját költségén leendő bérmentes felküldésére ajánlkozik, mit a’ választmány szivesen fogada, remélvén, hogy az iparműkiállítás ügyét és ennek sikerét biztosítani nem kevéssé segítendi; mire az említett vidékek műiparosai tisztelettel figyelmesekké tétetnek, ’s felszóliltatnak , hogy a’ pesti im­arműkiállításra felküldendő művei­ket a’ jövő debreczeni Lőrincz-vásárra Debreczenbe Kanitz M. L. fia pesti nagykereskedő vásári lakhelyére utasítani szíveskedjenek. Czikkelye a’ bihari casino 1842­. évi junius lékén tartott köz­gyűlése jegyzőkönyvének. Egyesületi tag Péch­y László előadá , miképen a’ „Nem­zeti Újság“ czimü sajnok rendeltetésüket annyira elvétek, hogy nem régen egy férfiúnak, a ki nemcsak mint ember, öröme vala az emberi nemnek, de az irodalmi és polgári pályán éltében a’ haza köztisztelete, ’s halálában ennek közbánata által kisérteték, Kölcsey Ferenc­z­nek hamvait tiszteletlenség ujjaival illetni merészkedtek. ’S miután az ő dicsősége jön a’ nemzetnek is di­csőségére, nemzeti kötelességünkben áll a’ nagy halott emlékeze­tét tisztán őrzenünk, és azokat, kik hozzá a’ kegyeletnek szentebb érzelme nélkül közelednek, nagy messze eltiltanunk, ’s kívánja az indítványt tevő tag, hogy a’ „Nemzeti Újság“ az egyesületre néz­ve megszűntnek tekintetvén, ennek köréből hírlapokba iktatandó határozat utján számkiveh­essék. Nem látható részvétlenül az egyesület, mi igen eltávoztak ezen fajtok a’ szellemtől, melly őket csaknem négy évtized előtt életbe­ n) Alsó-Fejér felszólítása azt tárgyazá , hogy mivel Erdély országgyű­lése a’ két hon átalános egyesülésére már hajlandónak nyilatkozott, Magyar­­ország szűnnék meg a’ Készek tettleges visszacsatlását sürgetni. E’ tény nem legjobb czáfolatja azon gyanúsításnak, mintha némellyek csak azért penget­nék az uniót, hogy a’ Részek elszakadását gátolják, mi egyébaránt az unió barátjai legeslegnagyobb részéről nem való. Szerk.

Next

/
Thumbnails
Contents