Erdélyi Híradó, 1842. július-december (52-104. szám)

1842-07-01 / 52. szám

314 n­c.zu. A id­­ ük, akkor a honi érdekek buzgó képviselői, nevűk­nek immár meg nem felelnek, ’s botrány tárává lenenek. Annál­­fogva az egyesület, e lapok néhai lelkes alapitójának ’s a nemze­ti haladás jelen korának, hitt elégtételt adhatni határozata által, miszerint köréből a’ „Nemzeti Újság,“ —azon álalános ok miatt, mivel ez a’ kornak és irodalomnak méltó orgánuma lenni egya­ránt megszűnők,— jelenleg kizáratni, s ezen jegyzőkönyvi czik­­kely hírlapokban közzé tétetni rendeltetik. HXXFtífig*. Angiia. A’ választási megvesztegetések jobb móddali akadályzata vé­gett indítványok törvényterv lényegesen következő meghatározá­sokat foglalja magában: A’ kérelmekben, mellyek megvesztegetés­ről emelnek panaszt, a’megvesztegetettek nevei föladandók. A’be­vádolt választóknak megengedtetik szavazásukat a’ választóbizottmá­nyok előtt védeni; ha ezt nem tehetik, ’s a’ bizottmány a’ meg­vesztegetést igaznak találja, akkor elvesztik választójogukat. Magok a’ parliamenti tagok ’s ügyviselőik is kötelesek a’ bizottmányok e­­lőtt megjelenni. Hogy a’ megvesztegetések eltitkolása a’ versenyző jelöltek közti egyezkedés következtében ’s a’ kérelmek visszahúzá­sa meggátoltassák, felhatalmaztatik a’ bizottmány a’ közök házánál indítványozni a’ nyomozás hivatalos utáni folytatását, melly végre különös jogügyész felállítandó. A költségeket illy esetekben hor­dozza a’ vétkesnek talált tag. Hasonló eljárás történik, ha a’ vád nem a’ vesztett versenyzőtől, hanem másoktól származik. Azon e­­setre is, midőn az forog kérdésben, hogy a’ választási jog egész környékektől elvonassék, hasonló eljárási módot ajánl az indítvá­nyozó. Az előnyomozat illyenkor választmányra bizandó,a melly áll négy vagy öt alházi tagból s három négy peerből, egy a’ kor­mánytól kinevezendő peer elnöklete alatt. A’ választmány követel­heti egy biró törvényes védelmét. Az előnyomozat végeredménye mind két ház ebbe terjesztetik , mellyek törvényhozási úton fognak a’ felek­ határozni. Végül még következő meghatározásokat indít­vány ól a Bussel 1. toldalékképen: a’ megvesztegetési eskü, melly azon vétséget nem gátlék, sőt többször hamislelküségre adott al­kalmat, eltöröltetik, választási szavazásért pénzt vagy bármi egye­bet adni akármelly szia alatt úgy nézetik, mint megvesztegetés. Jlus­­selnek e’ törvényjavaslata, Peel nyilatkozata szerint, számolhat a’ kormány hálós pártolására. Ashley I. több évek óta nagy buzgalommal törekszik a’ko­zok házában a’ gyárakban dolgozó gyermekek sorsa könnyebbíté­­sén. Azon törvényjavaslat, mellynek fölterjesztésére több napok előtt felhatalmaztatok, czélul tűzte az aknákban és kőszénbányák­­ban­ dolgozó személyek életkorát és nemét meghatározni. A’ siar­­liamenti választmány tudósítása , melly ezen tárgy iránti vizsgála­tokkal megbízva volt, következő adatokat foglalá magában: Né­­melly régibb vasbányáknál a’ bejárás inkább nyúl- vagy rókabar­langhoz, mint egy gödör szádához hasonló. Egy kis nyiladék ve­szi bé a’ bányászt, a’ ki csaknem függőlegesen vagy kőbe bévágott lépcsőkön vagy bevert faczöveken egy könnyű létra segédével száll alá. E’ nyomor bányákból az erezet kis gyermekek kosarakban hordják ki, végig mászva azon szűk tekervényeken , majomhoz ha­sonlítva inkább mint emberekhez ; némellyik közülök alig hatéves. A leggyöngébbek a’ szelelő ajtókhoz rendelvék, hol egyedüli fog­­lalkodásuk egy ajtó ki- ’s bezárása. E’ gyermekek nagyon bátor­talanok ’s szörnyű tudatlanok­ tizenkét órát kell naponkint a’ sö­tétben eltölteniök, ’s ha nem nyitnák ki ollykor az ajtót a’taligák elött, egy gonosztevő legundokabb börtönében irigylendő volna hozzájok képest. Öltözetük gyakran csurkán egy ing, nadrág, ha­risnya és saru nélkül. ,,Én a’ férfiaknál vagyok“, monda egy kis leányka, „mind meztelen járunk, de már hozzá szoktam ’s nem veszem számba, de előbb nagyon féltem ’s nem tetszett nekem.“ Egy tizenkét éves leányka ezt vallá a’ választmány elött: ,,1 m ai nap­jában 25 ’s 50 utat is leszek, mindenike 100 ’s 200 ölnyi mélységű, másfél mázsát viszek hátamon ’s néha vízben is kell gá­zolnom. Előbb gyakran elakadtam s­ fáradság mián , mig a’ kőszén­re várakoztam; ezt a' munkát nem szeretem, a’ többi leánykák sem, de már szeretniük kell.“ Egy más fő évű leányka két mázsát emel ’s naponta 4­0 — 50 utat tesz. — A’ shropsbieri bányákban egy hét esztendős gyerek dolgozók. ,,A’ férfiak, igy szála, nem bírták a’ munkát véghezvinni. I­n egy taligát húztam négykéz láb egy övnél ’s láncznál fogva; a’ bőr lement készemről ’s csörgött a’ vér; de nem valt szabad jajgatnom, mert féltem a’bottól. Lát­tam hét éveseket is taligát húzni , de nem bírták egész napestig kitartani.“—Ashley I. következő javaslatokat teszi: „Aőneminek­ ne engedtessék ezután bányákbani dologra. 15 évesnél fiatalabb gyermeket ne legyen szabad dolgozónak felvenni. A­ bányákbani erőműveknél dolgozók legyenek legalább is 21 évesek, mert az ki­áwi ki eddigi­­ ősz szokás szerint 10 éves gyermekeket rendelni azok mel­lé gyakran nagy szerencsétlenségeket okozott. — Ezen törvényja-­­­vaslat előterjesztése egyértelmű felkiáltással megadatok: Fran­cziaország­. § A legújabb Moniteur közli a király azon rendeletét, melly­­ szerint a’ követkamara feloszlatik, ’s a’ választó gyűlések július 9- re követek választása végett egy bébi vannak. Közli egyszersmind a’ pair- és követkamarák idei aug. 5. leendő egybehivásáróli k. ren­­delmény­t. Lyon jun. 12. Besanconi Proudhon, egy 24 éves fiatal ember kitűnő észtehetséggel és tárgy-ismerettel egy kisded köny­vet adott ki illy czim alatt: Mi a’ tulajdon? Jég hideg vérrel illy szörnyüket válaszol erre : A tulajdon nem egyéb, mint rablás. Ez ama sül­etén eszme, mit Communistai sajtok annyit fejtnek ’s bonczolnak. Proudhon az idén esküttszék­elibe is volt­­ idézve, hol arczátlan önvedelmezése daczára szabadon bocsáttatott. Blache a’ ,,le Travail, organe de la renovation nationale“ szer­kesztője is mindig azon egy themát nyest. Blache a’ lyoni eskütt­szék elött több társasági osztályok elleni gyűtlölség-gerjesztéssel ’s a’ tulajdon’ megtámadásával vádoltatván , bűnösnek találtatott s’ három hónapi fogságra ’s 100 franc birságra ítéltetett. Álitása szerint az enyém és tiéd megkülönböztetése, a’ tulajdonjog min­den társasági rosszak kútfeje, azért egyetlen gyógyszer csak azon rendszabályban volna lelhető, melly minden magány-birtokot egy közös nemzeti tulajdonná csinálna. Ezen elveket vala védendő az ügyvéd a’ népes hallgatóság előtt, de az elnök félbeszakítá annak fejtegetését, hogy „a’ közösség volna azon szent bárka, melly minden társaságok hajótöréséből k­i s­z­a­b­a­­dit.“ Nem tudni, mekkora a’ lyoni communisták száma; de ha mindazok , kik semmit nem veszthetnek , az ígért bárkát kezdenék keresni, alkalmasint nagy lenne a’ tolakodás. Németország*, München, jun. 17. A’ müncheni és freysingi érsekségből kö­vetkező tétetett közé: Azon szomorító viszonyok miatt, mik már évek óta fenállanak a’ catholica egyházra nézt S­kinyolországban, ’s már is annyira mentek, hogy az eddigi egységében megrendi­­tetett, ’s közönséges egyház jogszerű fejévek­ kapicsolata erőszako­san fenyegettelik , ő felsége a’ pápa jónak látta a’ hívők egyesített imájához folyamodni , azért intetnek , felszólítatnák minden egy­házi szolgák, hogy az egyházé’ szorongatott állat­orában nemcsak magok olvaszszák egybe buzgó imájokat pápa ő szentségéjével, ha­nem a’ reájok bizott clerust és catholicus népet erre buzditsák. Hogy pedig a’ h­ivők ezen imája isten trónja előtt, annál kedve­sebb legyen, ’s annál bizonyosb meghallgatást nyerhessen, méltózta­­tott ő szentsége tökéletes bűnbocsánatot osztani mindazoknak , kik 1) 14 nap­ alatt töredelmesen meggyonnak, ’s a’ szent úrvacsorát méltólag felveszik, ’s a’ kik 2) ezen 14 nap­­alatt a’ püspök ren­delte templomot háromszor áhitatosan meglátogatták , ’s ott a’ ca­tholica egyház fejének kivonata szerint buzgón imádkoztak. Spanyolország­. Egy Barcelonában kelt okirat, mellyet a’ félhivatalos Estri­­ctador közöl, a’ republicanus jiárt tervei és kivánati felől érdekes felvilágításokat nyújt. Közelebbi czélja visszaállítni az 1812-i alkot­­ványt, vagy igazábban csupán azon czikkelyét annak, melly a’ki­rály kiskorúságának esetére hármas kormányzóságot rendel. Egyéb­­aránt az ekként korlátolt kormányzóság a’ cataloniai forradalom­­terv szerint csupán czirkét viselné a’közállományi felsőségnek, mi­dőn szerinte a’ törvényhozó hatalom ’s a’ végrehajtónak is legfon­­tosb részei egy középponti juntára ruháztatnának , noha csak ideig­­len, ’s a’ rendkívüli corlesek öszvegyültéig, mellyek az alkot­mányt átvizsgálandók, ’s a’ királyné férjhez adása iránt intézke­­dettők volnának. Mindezen lépések azonban csak előkészítői egy szövetséges köztársaságnak, melly legott alakíttatni fog, ha kedve­ző körülmények jelenkeznek a’ monarchiai elv végképeni eltörlé­sére. Ha felsülend a’ terv Spanyolhon többi részében, akkor Ca­talonia és Valencia függetleneknek kiáltandják magokat, ’s azon lesznek, hogy Arragoniát is párijokra vonják, ezzel egyesülten egy köztársasági szövetséges statust képzendők , melynek politikai kö­­zé­ is­ontúl Barcelona van kinézve. A’ belügyminister egy körleve­lében meghagyja a’ politikai főtiszteknek legnagyobb gondot for­­dítaiok a’ mindünnen megtámadott közcsend fentartására, ’s egy más körirat felszólítja a’ törvényszékeket legnagyobb szigorral le­nyúlni a’ zavargókat, ’s egyszersmind szivökre köti, számolnának magokkal aziránt, ha valljon birnak-e eleg szilárdsággal s erővel a’ fenyegető vészszel szembe szállhatni ? T ö i* ö 04 o rs 7 «I li • Galaczból Írják, hogy az ottani kikötőbe egy orosz pattan­tyús sajka érkezvén, a’ lakosok figyelmét feszülten tart­ja. Ilire száll, hogy éjszaka nagy mennyiségű zárt láda hordalott ki belőle, mely­­lyekben lejaor lett volna. — A’ kis Oláhhonban nagy az izgalom ; oláh és bulgár rabló csojportok kalandozzák szét az országot, s bé-bé csapnak a’ Duna túlsó (török) partjára is. 1 lussein basa ki­nyilatkoztatta , hogy ha többször is történendnek hasonló becsa­pások , ő a­ nyugt­a­lank­odó­kat Oláhország terére is üldözni fogja. Kívánja tehát az oláh kormánytól, hogy e­ rendellenség megfé­­keztessék.

Next