Erdélyi Híradó, 1842. július-december (52-104. szám)

1842-10-07 / 77. szám

Kolozsvárit, ERDÉLYI 1942. Г Foglalat: Ern­él­y és Magyarország: Kinevezések; halálozás: a’ közmunkák megváltása; országgyűlési irományok: törvényczikk a’ magyar nyelv­ről; a’ szász követek ellenvéleményük ; magyarhoni dolgok: Ugocsa-, Nyitra- és Szb­olcsmegyék közgyűlése. -- Külföld: Portugal. Spanyolország.— Anglia.— F­r­a­n­c­z­i­a­o­r­s­z­á­g. —■- S­c­h­­m­­e­i­e­r. — Servia: Mihály fejedelem az országból kiűzetett. •— Nem­zeti Társalkodó: gr. Г. S. levele a’ Venus fregattról a' Középtengeren sept. okju. —­ Hirdetések. F. év íi­ó nngjeik­r*“ az elöíBZí'tés 2 IV. -4® fer. pfom­i )*H«íS'ssalíaíib. fieddeas »(‘promiK'i* 2 Ten.i 1 1 2 А L» 11 . J1 Ьм ■'1А Ж. ■А -у* Ships' :ЩуIli i­­­tt SZÍ» Sír. ERDÉLY és MAG­Y All©B« A G. l&ÍBICVOZCSClí. Ő cs. apost. kir. fölsége báró M­­­ü­­nyánszky Alajost a’ magy. kir. udv.’, kamara elnökévé, gróf Al­másy Móricz tjesti váltótörvényszéki elnököt pedig a’ m. k. udv. kamara alelnökévé, egyszersmind valóságos belső titkos tanácsossá méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. Az esztergomi érsek ’s Magyarország prímása ő herczegsége M­ádasdy Leopold grófot, Komárommegye örökös főispánját, a­­nra. Hétszemélyű­­ tábla ülnökét is Vajkaszék nádorává méltóztatott kegyelmesen kinevezni. Hrd­­ilOZilS. Faji Fáy Ferencz, debreczeni váltótörvény­széki ülnök, Perbenye helységében ( Zemplényben ) munkás élete 65dik évében meghalt. A’ közmunkák megváltása. Lapjaink múlt számában, midőn az egyházas nemesek köz­munkáiról szóltunk, megemlítik , hogy bizonyos váltságbér meg­határozását tartjuk czélszerűnek minden közmunka­tevőre nézve. E’ tárgy méltónak látszott előttünk , hogy terjedelmesebben szól­junk felőle annyival is inkább, mivel nem csak reánk nézve bir Fontossággal , de a’ szomszéd Magyarbán megyéiben a’ közerővel való elkészítés a’ kezelésben annyi akadályokat szül, hogy a’ leg­pontosabb fölügyelet mellett sem képesek a’ tömérdek erőpazar­lást kikerülni, és minden eddig kísérleti mód megtagadá a’ sikert. E’ váltsági inditvány Szatmármegye úti választmányának Kovács Bencze által terjesztetett elő, és noha hasznai annyira szembeszö­kők, sehol sem jön még egész kiterjedésben alkalmazva. Erdély­ben a’ gyakorlati élet maga vezet ezen rendszerre, és itt annyival szükségesebb intézkedni, mert ez csak ugyan szokásban van, de mivel magán egyezkedés ösvényén történik , mind a’ közmunka te­vő adózóknak, mind a’ statusnak nagy kárával áll fenn , egyes nye­részkedők hasznára. E’ czikk írója éveken keresztül tagja volt a’ felnevezett me­gye üli választmányának, volt alkalma észrevenni a’ nehézségeket a’ közerő kezelésében, látta a’ menthetetlen pazarlást, és 4 — 5 év munkáinak eredménye olly megyében , hol legeslegalább 40 — 50 ezer adózó két egész hetet dolgozik évenként; hol nyáron át a’ megye fájdalom­ igen számos rabjai e’ czélra fordítanak, hol a’ házipénztár esztendőnként több ezer­­). forintot fizet utakra, hi­dakra; hol a’ nemesség egy évben 6000 pftal segítette az álcsiná­­lást, e mellett a főispán 400 jollot kőhányásra, az avasi birto­­kosság töméntelen ingyen fát adott — ennyi áldozatnak , ennyi mun­kának, ennyi éveknek eredménye— 6000 él­et, melly.— a’ köze­lebbi (sept. 12 ki) gyűlésre beadott mérnöki jelentés szerint csak eltesz a rend az idén, és ne feledjük , hogy e’ jelentés hite­lét is az első alispán nyilván kétségbe hozta, és így az is hypo­theticus.— Isten mentsen, hogy valaki ezen adatokat tollra vegye, mert az sülne ki, hogy ennyi erővel és pénzzel annyi vasutat le­hetett volna készíteni, mint a’ mennyi legolcsóbb ( mackadamizált) út elkészít­­e­ndőnek állítatik. Távol vagyunk azonban attól, hogy a közerőpazarlás e’ pá­ratlan példányát magának a’ kezelési rendszernek tulajdonítsuk, annyi minden esetre igaz, hogy egy kis része e’ vesztegetésnek a’ munkatételi mód rovására esik ; mert hogy is képzelünk ott ren­det a’ munkában, hol 6— 10 ezer ember egyszerre dolgozik, ’s ezekre egy mérnök, egy úkibiztos, egy pár pandúr, néha egy egy comissarius, ritkán egy szolgabiró ügyel fel; mert hisz a’ jelenlé­vő falusi biró, vagy esküit felvigyázása csupa nevetség. Elpróbál­ta a megye az utat ötszámra a’ helységekre kiosztani, de­ az bér­ezés, vagy hegyes vonalon át annyi akadályokra talált, hogy a’ gyakorlatban akadott fen­n : némelly megyei mérnök nem is kettes időszámítást tenni a megkívántabb erő felől, hol terra­sirozás vagy Fel­töl­tés kívántatik, e’ felett az anyag távolsága is pontonkint vál­tozó, szóval ennyi nehézségek közt az alkalmazásban akadott fenn. Az erő alkalmazásra nézve egyik körülmény a’ másiknak el­lensége. Egy­felöl áll azon nehézség, hogy a’ legsürgetőbb mezei munka szakában közmunkát követelni felette bajos, mert megtör­ténhetik könnyen , hogy egy héti távollét a’ mezei gazdának egész évi fáradsága gyümölcseibe kerül. Másfelől sok ezer embert kevés ponton egyszerre dolgoztatni a’ megyékben lehetséges felügyelet alatt annyi f­azarlással jár, hogy a’ közmunkára fordított erő na­­gyobbára elvesztegettetik. E’ nehézség vezethette nálunk a’ megyé­ket azon rendszabályra , hogy a’ dolog ideje alatt ( tavasztól késő őszig) kivetik helységenként a’ marhás és gyalog napok számát, mit egész munka időn keresztül najonkint kiszolgáltatni tartoznak. Györgyfalva (Kolozsmegyében ) például tartozik kiállítói napon­kint­­yy marhás, 5­2 gyalog munkást. E’ mód a’ felemlített első nehézséggel jár , sőt az országgyűlésen alkotott újabb szabályok a’ nehézségeket még szaporítják. Mert a’ mint igazságos , hogy a’köz­munkát tevők tehetsége, vagyonossága tekintetbe vétessék, úgy igaz az is, hogy a’ munkahely távolsága miatt a’ szegényebb mi­nél kevesebbet szolgál ebben, annál inkább terhes lelik; például a’ felnevezett helységben vannak, kikre a’ kiosztásban egy napi munka jutott; az útkészités helye 11/2 napi távolságra van, és így hogy egy napját ledolgozza, három napi utat kell jövet menet töl­tenie. Más részről a’ szorgos mezei munka idején töltött közmun­ka aránytalanúl terhesebb, mint a’ szünidőkben, és innen követke­zik az, hogy a’ falusi elöljárók önkényétől függ kedvezen vagy nyomni az adózókat; a’kiállás ideje miatt örökös versengésben él­nek egymás közt, a’ szegényebb mindig inkább terheltetik, mint a’ vagyonosabb. Végre azokra nézve, kikre az új törvény két napot szab, igen bajossá válik a’ természetben való munka kiszol­gáltatás két három sőt több nagú távolságra. Ezen nehézségeken magok a’ helységek kívántak segíteni, és erre más mód nem vala mint a’munka vakság, melly ez attal szo­kásba játt. Azonban ki ne ismerné a’ visszaéléseket, mire e’ rend­szer a’ magán egyezkedés mellett vezetett , midőn majd maga a megyei tisztviselő bérelte ki méregdrágán a’ faluk terheit, majd egyesekkel léptek a' faluk alkura ; az első esetben a’ kiszolgálandó munka nagy része a’ tisztviselő zsebében maradt, másikban letel­­­tetnek ugyan a’ napszámok, de csak nap­szám­ok, mindkét esetben a’ közmunkatevők és status roppant kárával. Azért idéz­tük a’ fennebb megnevezett falut példáid , hogy az adatokat apró­ra előadhassuk és kitűnjék a’ teher nagysága az adózóra nézve, és a’ status vesztesége egymás mellett. Ez idén népviség miatt a’köz­munka augustus ókén kezdődött, Györgyfalva egy szekeret állít naponként, és így mintegy 70 napszámot ad a’békási útra, e’czél­ra megfogadott egy feleki marhás embert, és­­ízet 1 80 vforiotot 50 font ázalékot, 50 véka gabonát, 50 véka zabot, és igy egy nap­számért 5 f. 42 kr. váltóban. A’ gyalogszeresek, kikre i­ 2 nap rovatott szinte bérlésre vannak kényszerítve, elővettük egyezkedé­seiket, két napi gyalog munkáért fizetnek 1 vízot, 2 kenyeret, 1 font ázalékot vagy 50 vkrt , és így egy gyalog napszám ára 1 v fo­­rint, mert a’ vállalkozó és bérlő betudják egymásnak a’távolság­ból eredő idővesztést is. A’ status pedig illy rémítő áron has­­me­rő naplopókat. Ki nem tudja, mikint tétetnek le a’ közmunkák, legyen bár csak egyszer szemtanúja és meg fog jobban győzetni , mint leirni képesek vagyunk. De a’ legbecsületesebb munka mel­lett is azokra nézve, kik a’ munkahely távolságát mérve a-

Next