Erdélyi Híradó, 1842. július-december (52-104. szám)

1842-10-07 / 77. szám

Kolozsvárit, ERDÉLYI 1942. Г Foglalat: Ernély és Magyarország: Kinevezések; halálozás: a’ közmunkák megváltása; országgyűlési irományok: törvényczikk a’ magyar nyelvről; a’ szász követek ellenvéleményük ; magyarhoni dolgok: Ugocsa-, Nyitra- és Szbolcsmegyék közgyűlése. -- Külföld: Portugal. Spanyolország.— Anglia.— Francziaország. —■- Schmeier. — Servia: Mihály fejedelem az országból kiűzetett. •— Nemzeti Társalkodó: gr. Г. S. levele a’ Venus fregattról a' Középtengeren sept. okju. — Hirdetések. F. év íió nngjeikr*“ az elöíBZí'tés 2 IV. -4® fer. pfomi )*H«íS'ssalíaíib. fieddeas »(‘promiK'i* 2 Ten.i 1 1 2 А L» 11 . J1 Ьм ■'1А Ж. ■А -у* Ships' :ЩуIli itt SZÍ» Sír. ERDÉLY és MAGY All©B« A G. l&ÍBICVOZCSClí. Ő cs. apost. kir. fölsége báró Münyánszky Alajost a’ magy. kir. udv.’, kamara elnökévé, gróf Almásy Móricz tjesti váltótörvényszéki elnököt pedig a’ m. k. udv. kamara alelnökévé, egyszersmind valóságos belső titkos tanácsossá méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. Az esztergomi érsek ’s Magyarország prímása ő herczegsége Mádasdy Leopold grófot, Komárommegye örökös főispánját, anra. Hétszemélyű tábla ülnökét is Vajkaszék nádorává méltóztatott kegyelmesen kinevezni. HrdilOZilS. Faji Fáy Ferencz, debreczeni váltótörvényszéki ülnök, Perbenye helységében ( Zemplényben ) munkás élete 65dik évében meghalt. A’ közmunkák megváltása. Lapjaink múlt számában, midőn az egyházas nemesek közmunkáiról szóltunk, megemlítik , hogy bizonyos váltságbér meghatározását tartjuk czélszerűnek minden közmunkatevőre nézve. E’ tárgy méltónak látszott előttünk , hogy terjedelmesebben szóljunk felőle annyival is inkább, mivel nem csak reánk nézve bir Fontossággal , de a’ szomszéd Magyarbán megyéiben a’ közerővel való elkészítés a’ kezelésben annyi akadályokat szül, hogy a’ legpontosabb fölügyelet mellett sem képesek a’ tömérdek erőpazarlást kikerülni, és minden eddig kísérleti mód megtagadá a’ sikert. E’ váltsági inditvány Szatmármegye úti választmányának Kovács Bencze által terjesztetett elő, és noha hasznai annyira szembeszökők, sehol sem jön még egész kiterjedésben alkalmazva. Erdélyben a’ gyakorlati élet maga vezet ezen rendszerre, és itt annyival szükségesebb intézkedni, mert ez csak ugyan szokásban van, de mivel magán egyezkedés ösvényén történik , mind a’ közmunka tevő adózóknak, mind a’ statusnak nagy kárával áll fenn , egyes nyerészkedők hasznára. E’ czikk írója éveken keresztül tagja volt a’ felnevezett megye üli választmányának, volt alkalma észrevenni a’ nehézségeket a’ közerő kezelésében, látta a’ menthetetlen pazarlást, és 4 — 5 év munkáinak eredménye olly megyében , hol legeslegalább 40 — 50 ezer adózó két egész hetet dolgozik évenként; hol nyáron át a’ megye fájdalom igen számos rabjai e’ czélra fordítanak, hol a’ házipénztár esztendőnként több ezer). forintot fizet utakra, hidakra; hol a’ nemesség egy évben 6000 pftal segítette az álcsinálást, e mellett a főispán 400 jollot kőhányásra, az avasi birtokosság töméntelen ingyen fát adott — ennyi áldozatnak , ennyi munkának, ennyi éveknek eredménye— 6000 élet, melly.— a’ közelebbi (sept. 12 ki) gyűlésre beadott mérnöki jelentés szerint csak eltesz a rend az idén, és ne feledjük , hogy e’ jelentés hitelét is az első alispán nyilván kétségbe hozta, és így az is hypotheticus.— Isten mentsen, hogy valaki ezen adatokat tollra vegye, mert az sülne ki, hogy ennyi erővel és pénzzel annyi vasutat lehetett volna készíteni, mint a’ mennyi legolcsóbb ( mackadamizált) út elkészítendőnek állítatik. Távol vagyunk azonban attól, hogy a közerőpazarlás e’ páratlan példányát magának a’ kezelési rendszernek tulajdonítsuk, annyi minden esetre igaz, hogy egy kis része e’ vesztegetésnek a’ munkatételi mód rovására esik ; mert hogy is képzelünk ott rendet a’ munkában, hol 6— 10 ezer ember egyszerre dolgozik, ’s ezekre egy mérnök, egy úkibiztos, egy pár pandúr, néha egy egy comissarius, ritkán egy szolgabiró ügyel fel; mert hisz a’ jelenlévő falusi biró, vagy esküit felvigyázása csupa nevetség. Elpróbálta a megye az utat ötszámra a’ helységekre kiosztani, de az bérezés, vagy hegyes vonalon át annyi akadályokra talált, hogy a’ gyakorlatban akadott fenn : némelly megyei mérnök nem is kettes időszámítást tenni a megkívántabb erő felől, hol terrasirozás vagy Feltöltés kívántatik, e’ felett az anyag távolsága is pontonkint változó, szóval ennyi nehézségek közt az alkalmazásban akadott fenn. Az erő alkalmazásra nézve egyik körülmény a’ másiknak ellensége. Egyfelöl áll azon nehézség, hogy a’ legsürgetőbb mezei munka szakában közmunkát követelni felette bajos, mert megtörténhetik könnyen , hogy egy héti távollét a’ mezei gazdának egész évi fáradsága gyümölcseibe kerül. Másfelől sok ezer embert kevés ponton egyszerre dolgoztatni a’ megyékben lehetséges felügyelet alatt annyi fazarlással jár, hogy a’ közmunkára fordított erő nagyobbára elvesztegettetik. E’ nehézség vezethette nálunk a’ megyéket azon rendszabályra , hogy a’ dolog ideje alatt ( tavasztól késő őszig) kivetik helységenként a’ marhás és gyalog napok számát, mit egész munka időn keresztül najonkint kiszolgáltatni tartoznak. Györgyfalva (Kolozsmegyében ) például tartozik kiállítói naponkintyy marhás, 52 gyalog munkást. E’ mód a’ felemlített első nehézséggel jár , sőt az országgyűlésen alkotott újabb szabályok a’ nehézségeket még szaporítják. Mert a’ mint igazságos , hogy a’közmunkát tevők tehetsége, vagyonossága tekintetbe vétessék, úgy igaz az is, hogy a’ munkahely távolsága miatt a’ szegényebb minél kevesebbet szolgál ebben, annál inkább terhes lelik; például a’ felnevezett helységben vannak, kikre a’ kiosztásban egy napi munka jutott; az útkészités helye 11/2 napi távolságra van, és így hogy egy napját ledolgozza, három napi utat kell jövet menet töltenie. Más részről a’ szorgos mezei munka idején töltött közmunka aránytalanúl terhesebb, mint a’ szünidőkben, és innen következik az, hogy a’ falusi elöljárók önkényétől függ kedvezen vagy nyomni az adózókat; a’kiállás ideje miatt örökös versengésben élnek egymás közt, a’ szegényebb mindig inkább terheltetik, mint a’ vagyonosabb. Végre azokra nézve, kikre az új törvény két napot szab, igen bajossá válik a’ természetben való munka kiszolgáltatás két három sőt több nagú távolságra. Ezen nehézségeken magok a’ helységek kívántak segíteni, és erre más mód nem vala mint a’munka vakság, melly ez attal szokásba játt. Azonban ki ne ismerné a’ visszaéléseket, mire e’ rendszer a’ magán egyezkedés mellett vezetett , midőn majd maga a megyei tisztviselő bérelte ki méregdrágán a’ faluk terheit, majd egyesekkel léptek a' faluk alkura ; az első esetben a’ kiszolgálandó munka nagy része a’ tisztviselő zsebében maradt, másikban leteltetnek ugyan a’ napszámok, de csak napszámok, mindkét esetben a’ közmunkatevők és status roppant kárával. Azért idéztük a’ fennebb megnevezett falut példáid , hogy az adatokat apróra előadhassuk és kitűnjék a’ teher nagysága az adózóra nézve, és a’ status vesztesége egymás mellett. Ez idén népviség miatt a’közmunka augustus ókén kezdődött, Györgyfalva egy szekeret állít naponként, és így mintegy 70 napszámot ad a’békási útra, e’czélra megfogadott egy feleki marhás embert, ésízet 1 80 vforiotot 50 font ázalékot, 50 véka gabonát, 50 véka zabot, és igy egy napszámért 5 f. 42 kr. váltóban. A’ gyalogszeresek, kikre i 2 nap rovatott szinte bérlésre vannak kényszerítve, elővettük egyezkedéseiket, két napi gyalog munkáért fizetnek 1 vízot, 2 kenyeret, 1 font ázalékot vagy 50 vkrt , és így egy gyalog napszám ára 1 v forint, mert a’ vállalkozó és bérlő betudják egymásnak a’távolságból eredő idővesztést is. A’ status pedig illy rémítő áron hasmerő naplopókat. Ki nem tudja, mikint tétetnek le a’ közmunkák, legyen bár csak egyszer szemtanúja és meg fog jobban győzetni , mint leirni képesek vagyunk. De a’ legbecsületesebb munka mellett is azokra nézve, kik a’ munkahely távolságát mérve a-