Erdélyi Híradó, 1843. január-június (1-52. szám)
1843-03-31 / 26. szám
Sí ítli) М Ш ♦ ál i* á J » 30, Pénliek íiííirl. :l 1.1 e4S. aERDÉLYI HÍRADÓ . . . ELŐFIZETÉSI HIEBÍTVÉN. A közeledő második évnegyedre, u m. „április — júniusra“ lapjaink díja pengő pénzben a* következő: Erdélyi 9 Társalkodó és Vasárnapi Újság együit 2 i’ 40 kr. Híradó 1F os* Salai- Érd.-I v .: s Magуа г о i s z ,i ” . Vir.ílvi adományozás. Brassai követ választás a’ szász nemzeti”vxil(.sze. Vámosok körűl (vezetett U.) farkas Sámler 'fekemléke tá "vállam hatodik közérs. Torda városa közgyűlése (vége.) Középszolták megyei vögy lih'S (vége.)dvarhelyszéki tisztség. Nilatkov.al. Pótló felelet egyik tudósítóért H. Szolnokból. Magyar honi dolgok: magyar tudós társaság. Pest-, Hont- és Zalamegyék közgyűlései. Szatmári tizenkét pont Szatmárban Ugocsából. K ilföld. g ns.ria. Span volves.ág. Anglia. Frank hon. Poroszország. Törökország. China. Hirdetések. KürlIÍLY ÉS ШУ'ШШШ. Ő cs. ’s ap. kir. fölsége Wodianer Stimnél József pesti polgári nagykereskedőt, sokoldalú érdemei tekintetéből, krassómegyei „Kapriora“ kamarai helységgel megajándékozni,’s őt utódaival együtt „Kapriorai mellnévvel magyar nemességre emelni legkegy. méltóztatott. mart. 22. A’ tegnap tartott város- és vidéki közönség gyűlésében egy harmadik nemzeti gyűlési követségre történt választás. Szótöbbséget Lange Péter tanácsos nyert, közelebbről a’ köz nemzeti gyűlésre utazandó. (Sieb. VVoch.) Vámosok körük Sfi. czikk. Nemzetiséget mint főkelléket úgy emlitők közelebbi czikkünkben, a’ városok biztos felvirulása, a' nemzet-testbeni pontos beilleszthetése tekintetéből: mert hogy ez még korunkban is nem eléggé méltányoltatok , nem kellene messze mennünk példáért is tudunk várost , hol azért mert az evangelica vallás hitsorsosinak jogosan, törvényeinkből folyólag competentiájok van hivatalhoz, azt nemzeti illetőségnek szeretnék, kívánnák tekintetni,’s ha a’ kölcsönösséggel, bár vallás, bár nemzet tekintetében , a’ törvény tiszta, félre nem magyarázható értelmében forduítjánk hozzájok, megtagadtatnánk ’s ügyünk, a’tiszta, az el nem vitázható, hurczolás és kifogás elfárasztó nehézségein törnék meg. Nemzetiség után másik megkivántató a’ városokra nézve az, hogy belszerkezetökkel a’ megyeihez assimilálódjanak ’s küszöböltessék ki a’ rólunk nélkülünki elvből folyó közintézkedés. Világosabban szólunk. városunknál a’ törvényhozó testület a’ választott közönségből és tanácsból áll , a’ választott közönséget teszi a’100, 50, 40, 30, vagy 25 számból álló testület, a’ városok nagyobb vagy kisebb mennyiségei, lakosai szerint; e’két testület maga magát egésziti ki, ha tudniillik a’ választott polgárok közül hiányzik valamelylyik, azon vallást illető állomásra candidal a’ közönség ’s választ az általa választott tanács, tehát mindig egy vitiosus circulusban forog a’ nem méltányolt polgári jog ’s valóságos gúny az electa communitás akkor, midőn a’ polgárok képviselőjének kelletvén lenni, legkevésbbé sem az, hiszen a polgárságnak mi befolyása van egy képviselője választásába. Nem ugy megyéinkben. Ki nemes, és azon megyében m lakik , birtokos , válá,szó minden esetre, és ha különben miveit, alkalnas barmelky hivatalra, úgy követségre is választható. És jegyezzük meg, midön a’ városok fenii képviselői, az aristocratiának annyi kinövést, hibát és következetlenséget tudnak fel, saját házuk előtt kellene seperni, mert hogy még időnkben is , el nem jöttnek ismerjék azon jogos követelést, hogy a polgárok már politikai jogok élveztetésére megértek , gyengekitétellel élve, kövelük szűkkeblűségnek kell nevezni. Idveteljük az ébredés hajnalát, midőn a’ jogai és hivatása megismerésére felébredt polgárságnak nemcsak keblében, hanetts egyenes enuncialiójában is látjuk azt, hogy félre tolva a’ gyámsági gondoskodást, kibontakozva kiskorúsága nyommasztó helyezetéből, a’ társaság adta eredeti jogára férfiason tekint fel, mellytöl nem több mint csak más fél század bűnös gyakorlata zárá el. Mondá valaki hogy a’ közértelem, kifejtés, világosodás eljövő messiását hátráltatni ugyan lehet, feltartóztatni nem; ezt mondjuk mi is a’ polgárok jogára nézve, ’s ha nem tapintjuk meg az idő literét, számításunk megcsalt, mert óriássá alakul az eszme, ezerek ajkán egyformán hangzó , holott fogantatása perezében latolásra sem tartaték érdemesnek. Istenért, ne nullitháljuk a’ polgárok igazságos kivonatát, piobtikai jogok gyakorlatai ne tagadjuk meg tőlök, engedjünk befolyást kéviselőik, tiszteik, követeik választásában. Félre ne értessünk. Nem kivárniuk mi politikai jogok gyakorlatára vagy nem képes, vagy nem alkalmas tömeget idézni elő, melly talán jogtalanságok kivitelére biztos eszköz gyanánt használtassák fel, mert hol képesség nincs, hol az értelmesség barázdái felszántatlanok, ott nem tenyészik jog, ott a’ könnyelműség odavetett szabadság, irtózatosan bosszúlja meg magát, mert a’ szabadság nem czél, hanem eszköz, de lelkünk mélyéből kívánjuk, hogy a’ polgárság felsza Hadittatván gyámnoksága alól, méltányos állásárra lépjen fel. Itt van már egy hatalmas lépés, mellyben a’ megyei Szerkezethezi simulás tükrözi magát 's létrehozását nyomban köti .•övetik üdvös következései: a választott kertviselő nemes bizodalommal lép be a városi törvényhozó-terembe, hová több ezer polgártársai, szabad választása aydtá meg az utat, főtörekvése, munkássága, a hazai, városi jólét eszközlésére lesz szentelve; a’ polgártisztviselő, hivatala legfőbb kellékét, a’ szabad választásból eredő tekintélyt sajátolja, ’s Ilii sáfára leend a’ reá bízott polgári kincsnek , mellynek őrjévé tétetett; a’ követ önelégülten jelenik meg a’ hongyülésen, hová nagyszerű bizodalom helyezé; az összes polgári tiszthatóság jellemző tekintetet nyer, melly előtt polgár ’s kiváltságok egyformán hajlik meg; a’ városon lenni kellető rend szilárdabb alapon fog nyugodni, melly fölött némi kiváltságok kény órácskák nem packázhatnak. És midőn mindezeket eszközli a’ polgároknak adandó piolitikai jog-gyakorlat, magasra feszül az emberkebel ’s büszkén számítja be magát polgárnak: igen uraim, a’ haza figyelemmel fordul felétek ’s institutiotokat, mellynek felibe a’ nyilvánosságnak kell fényt vetnie, őrködő szemmel kisérve, a' felszámítást, egybevetést és utángondolást ébresztitek fel és akkor tiétek leend a’ megkezdés dicsősége.... De nézzünk körül, keressünk termőföldet Erdély városai között, hol az elhintendő mag kikelésére és bájos növénnyé leendő fölvirulására, reményünk horgonyát kivethessük: mi azt Kolozsvártt találjuk fel. Ha értesítésünk nem csak ? Kolozsvár tanácsa és esküit közönsége vala az, melly jegyzőkönyvileg meghatározná, hogy közös ülésében fölvett tárgyakat, hírlap utján bár melleik tagnak közzé tenni lehet, szabadni! e’ lépésnek csak örvendeni tudunk ’s ebben találjuk fel a’ helyes számítást, itt látjuk az eddig oly féltékenyen őrzött titoktartásfalait megdöngetve ’s hisszük hogy a’ lerontás kora is be fog következni, erre jogositnak minket a’ két testűletnéli elnemfogultság , nevezetes kapacitás-tömeg, értelmi Súly által követve. Milly tekintetet nyerne Kolozsvár, ha mint Erdély fővárosa, az eszmélet sorozatán saját állása ’s lehető jövendője szemügyre vételével, első lenne az átalakulás megkezdésében; mert akkor villanykint a’ több városokra is áthatva, közméltánylást aratna a’ kéz*dés érdeméért, ha szinte a’ tőle nem függő kivitel nehézségén buknék is bieg legjobb akarata. Wörte führen Zu Thaten. .. . J .. Fürkis Sándor síremléke tárgyában—6dik közlés. — Adakoztak Kolozsvártt 26.) Kolozsvári főjegyző Pataki József urnái: ifj. Pataki József 2 f. Wendler Pridrik 2 f., Jánosi Ferencz 1 f. Jónás Ferencz 1 f., Bán István 1 f., Gross Gusztáv 1 f. — PszVeSer 8 f. 27) Pestről Szigeti István adománya 40 kr. 28) Ns Udvarhelyszékből Sz. Kereszturról Kovács Eleknek egy társaság nevében tett küldeménye 2 f. 29. Ns Uungadvármegyéből Déváról egy műkedvelő társulat képében igazgató Keserű Ferencz ’s sollvivő Páva Antal által küldetett 20 f., melly a’ tisztelt társulat által folyó hó fékén e czélra előadott „Kemény Simon halála“ Czimű színmű tiszta jövedelmét teszi. A’ most közlőttek mennyisége 30 f. 40 kr., melly az előbbiekével együtt tesz 451 rftot s 2 krt. ezüstben és 2 aranyat. Figyelmeztetés: A’ síremlék tárgyában biztos intézkedést tenni csak a’ begyülendő pénz értékéhez képest lehetvén — újból is felszólitatnak az aláírási íveket még be nem küldött tisztelt urak , miszerint azokat akár prof. Brassai Sámuel úrhoz akár alálirthoz miniért-