Erdélyi Híradó, 1843. január-június (1-52. szám)
1843-05-16 / 39. szám
tal sikeresen munkált , a perek ugyanis fölebbvitel utján a nemzeti gyűlés eleibe küldetnek, de az országgyűlési törvényszünet miatt elitéletten hevertek. A szászvárosi cortesek által eljátszott intermezzo post festa érkezést, s ezért a nemzeti gyűlés cselekvéseire befolyással nem lehete, ha szinte történhetik valaii, hogy illyes pártármányok valami hatást gyakorolhassanak.“ Eddig at Bote. Mi a’ szászvárosi eseményeket illeti, ezekről a’ Lieb. Wo dhe ab faliban egy sajátszerű tudósítást olvasunk, melyet elhallgatnunk nem szabad. Helyszűke miatt más alkalommal. _.Jj i тпиш inrliblHY* 15 i haa* megyei Sikevei választás, IBBIÖJ. ö^IcélS. Megküldetvén a’ k. meghivó levél megyénk főispáni helytartójához, felsőbb helyről gyűlés tartása saját elnökségenak parancsoltatott; azonban később helytartó hír által első alispán úr a’ k. meghivó levél kihirdetése, utasítások készitése, ’s követek választása iránti apr. 27kére egybehívandó közgyűlésre utasitatván , sokáig kétségeskedtünk , kémek elnöksége alatt fog vezettetni az előttünk álló fontos gyűlés, mert első alispánunk, kit követségre a közakarat hivott fel, kijelenté, hogy" az adó meg bukása esetében a’ követséget el nem fogadja, ellenei leginkább az adó meg- j döntésére kezdték izgatásaikat, hogy igy köz- vetve személyére is hassanak; mig nem gyűlés előtt néhány nappal alispán azon szenetet vet ,te, hogy gyűlésen maga elnökösködjék. Nyiltan munkáltak a’ haladáspártiak ném annyira a’ követek, mint főkép az adó kérdésének magyarázata mellett, ’s mint a’ következés megmutatá, terhes munkájuk nem volt eredmény nélküli; midőn az ellenzékiek izgatásai titkon , s inkább a’ gyűlés napjára voltak számítva. Hallottunk gyűlés előtt nyugtalanító hireket is mellyek szerint névielly maradó pártiak erőszakhoz nyúlni, vérrel szemelt nemesi szabadssságukat, adómentességüket, vérrel megőrzeni, ’s igy ezt het a’ követségben gátolni ezélul tűzték; hallottunk fenyegetödzéseket, melylyek Beöthy személye, s az ifju szakállas nemzedék ellenébe irányozvak , pedig az ős magyar szakállát szentnek tartá, állításait arra hivatkozva bizonyitá, ’s most a koros unoka rémkép gyanánt tekinti azt; történték a’ gyűlés előestyéjén elégedetlen egyedek által kövelt dobálások is, de a’ nagy szám rendületlen állott, jelszava „adózunk“ vala. Gyűlés napján nagy számmal jelent meg a’ nemesség gyűlés helyére, alkotmányos jogát filakorlandó, ’s midőn első alispán úr mint elnök a’ gyűlésen megjelent, harsogó, s szűnni nem akaró éljenek közt fogadtatott, mely- 1ek nem kötelesség, hanem köztisztelet és szeretet tolmácsai voltak; röviden adá elő e’nagy gyűlés czélját, melly szerint felséges koronás királyunk által Május 14kére összehívott országgyűlésre követeket választván, a szükséges utasításokat is múlt gyűlés határozata folytán tárgyalnék , megemlítvén , hogy midőn fejedelmünk a’ törvény megtartását illy nyilván tanúsítja, illő, hogy magunk is törvély iránti modolairól meg ne felejtkezzünk. — Fel olvastatott ezután a’ k. meghívó levél eredetiben, ezután magyar fordításban: — elsőben is S. G. tb. emelt szót, követelvén hogy a’ gyűlési hirdetménynél fogva előbb az utasítások tárgyaltassanaik , s azután választassék követetéért—úgy mond— előbb szükség utasítást készíteni, s azután keresni követel az utasításokhoz alkalmatost; de számításában csalódott, mert szava pusztában hangzott el, ’s A nagy többség hódolva a’ fejedelmi leiratnak , annak is .mi előbb fojaillatot szerezni. — Hámozott most mindenfelől Beöthy Ödön neve, ki is midőn látná, hogy személye is érdekelteik, nehogy személyes jelenléte a’ szólókat akaratjuk nyilvánításában vissza tartoztassa,—jóllehet a levéltár bizonyítása szerint több alispánok, illy alkalmakkor elnökösködvén, saját elnökségük alatt választattak is meg követeltül,—az elnökséget m. alispán urnak engedvén át, a’gyűlésből távozott; de a’ rendek közakarattal az elnökség visszafoglalását sürgetvén , engedve a’ közkívánatnak a’ gyűlésre visszatért. Általvévén az elnökséget, harsogott mind két terem belsejében ’s kint is , eöh . Ödön neve , ’s mondhatni közakarattal, néhány, a’ nagyterem jobb oldali egyik szegletében S. G. tb. körül megvont nemesek közbenszólásait kivéve, követté választatott, ’s most már negyedszer tisztelteték meg e’ szép polgári birodalommal , — másik követnek hasonló módon tb. Ír о m á г о m у G у ö r g у úr kiáltatott ki, é s mind ketten megköszönvén e’ személyük iránti bizodalmát, becsületszavukra fogadák, hogy az utasításokat megtartva , a’megye többségének szellemében fognak munkálkodni. Ez után a’ választmánynak országgyűlési utasításokról készült munkálata került tanácskozás alá, ’s abból elnök alispán úr javaslata következtében, annak 20ik pontja, melly a’ háziadónak a’ birtokos nemesség által is aránylag való együtt viselését javaslá , ’s amelly a’ nagyszámmal jelenlevő nemességet is leginkább érdekli, fűzetett ki tárgyalás végett. A’ szólók nagy többsége a javaslatot azon módosítással, — hogy ha annak kivitele országgyűlésen nem sikerülne , igyekezzenek követ urak a’ jobbágy lelken lakó nemesekre nézve is az adóztatást megszüntetni— pártolta, elnök úr e’ nagyobb figyelmet érdemlő kérdést, engedve előbb az ellenfél, később az öszves rendek kívánaténak, szavazatra bocsátotta, melly szavazás. Valamint az eddigi gyűlés menete is, dicséretére az öszves nemességnek, legszebb renddel bevégeztetvén, a’ háziadónak mindenki által birtok aránylag teendő együtt viselése, fentebbi módosítás mellett, 800 szavazat többséggel vállaltatott el. Mielőtt az elnök az adó tárgyában végzést mondana, keserű ingerültséggel jött a’ terembe S. G. tb. ’s végzés kimondása után szóhoz jutván az elnököt gyanúsítva emelt szót a’ szavazatszedésre megbízott küldöttségnek helytelenül történt kinevezése miatt, mert szerinte két pártból állvan e megye, mind két pártból egyenlő számmal kellett volna azokba egyéneket nevezni; gyanusitólag akart szólani az adózás mi modern kiviteléről, ’s többeket vala eléadandó, hanemha első alispán úr a’ nagyobb ingerültséget, melly a nagy többségben a’ kihívó tt, úr ellenébe már’már kitörendő vala, megakadályozni kívánván a’ gyűlést délután 3 órakor bevégzi. Azonban, midőn már minden jobbkeblü örvendve a’ Szép rendnek, és az értelmesség győzelmének, csendes öntudattal vonult ki a’ teremből haza felé , akadtak nálunk is, kik ellenei a’ író rendnek és egyetértésnek, gömöri példát óhajtottak volna megyénkben is előidézni, mert alig állánk a’ megyeház előtti téren, néhány bot- és fokosokat szentlélénk a’ sokaság közt fenlobognni, s a népet szaladónak indíttatni; de m. alispán úr éberségének sikerült a netalán kitörendő rosszat csirájában megfojtani, ki is szemlélve a’ jelenetet azonnal néhány fegyveres megyei hajdúval a’ sokaság közé menve hatot fogott el, ’s kísérleteit a’ megye börtönébe, kik közül egy... elég Vakmerő volt felemelt botját m. alispán arra is irányozni, de szándékában meggátoltatván, sérülést senki sem kapott; ’s igy az adó ellen felingerelt ’s félre vezetett néhányak a’ nagy többséggel együtt minden más következés nélkül szállásaikra oszlottak. (Végeköv.) Szatmári közgyűlés agr.Mikesi. Elmondám e’ lapok utolsó számában a’ követválasztási nap eseményeit, mikhez, hogy semmi fontossággal bíró körülményt emlitetlen ne hagyjak, azt teszem még, hogy a’ kicsapongások fékezésére elnökileg kinevezett törvényszék fejévé Kende Zsigmond vala rendelve, az ostrom alatt egybehivatá szállására (az említett megyeházi folyosón) annak tagjait. Először is a’ választás nullitását akará kimondatni, de a’ t.szék többsége nem hitte hatóságát ennyire terjedni ’s el nem fogadá. Ezután a’ t.szék nevében katonaságot parancsolt, de a’ helybeli hadfogadó tiszt viszszaüzené, hogy csak öt legénye lévén, azokat veszélynek nem teheti ki. Végre a’ történteknek borzasztó leírását teszi le a’ t.szék jegyzőkönyvébe , melly alapul szolgáljon másnapi föllépésének. És most terek a’ történtek fonalán vissza, hol elhagyom. A’ következő éjét ismét útban töltől, épp olly nyugtalanul lelkűnkben mint az előbbit. Erő, resignatio kívántatik ahhoz, hogy a’ városba siessünk más éjjel, mellyel azelőttin annyi aggodalom közt hagyánk el. Végre Kaplonba értünk volt az ifjuság Örömzajos csoportja fogad ’s sok szekereken kiséri nagy lárma közt a’ követeket egyenesen a’ megyeházhoz. Ott a’ sok kérdés és sok elbeszélés miatt csak homályosan érthetők meg mi történt. Út végre a’ gyűlés órája ?S minden embert feszült várakozása a’ terembe kerget. Jelen vannak a’ versenyzők egytől egyig ’s mindkét párt teljes számban. Olvastatik a’ jegyzőkönyv ’s a’ feszültség tetőpontra hág. Lélekben mindenki megrázva barátait keresi aggódó szemekkel, ’s önkénytelen emelkedik fohász a’ mennyek urához, mert a’ veszély, melly fölváltva sebes fordulatban mindnyájunkat fenyeget, nem okozott csorbát sorainkban. E’ pillanatban derülni látszanak Szalmáénak is egy nyugodtabb jövendő első sugarai ’s mindnyájan lelkünk mélyében meghatva, az engesztelés tekintetével néztünk egymásra. És ekkor válik ki egy férfiú a’ nagy körből, kinek pánczél keble mintha szégyenlené, hogy szívvel bir, melly gyönge ’s behatást tűr, mintha szemünkre vetné megdöbbenésünket, hogy annyi vértől eliszonyodánk, eléadja a törvényszék jegyzőkönyvét ’s rémületes hangon , melly törekvését fennen hirdeté, felolvasását követeli. Kell-e említenem, hogy ez Kende Zsigmond? A’ felolvasás megtörténik ’s ő a’ bizonyos győzelem hangján indítványozza, hogy a’ választás semmitessék meg ’s uj választásra határnap tűzessék ’s a’ főispán hivassák meg. Tárnokul felhozott töméntelent, de hisz ki állitná, hogy illyszerű választás helyes, törvényes, szabad lenne? Szalmáénak — úgymond — mellyet hetven ezer *) nemes lakja, 143 haramia ♦‘7’ tisit. táblabiró úr statistiája meglepő a 5*31