Erdélyi Híradó, 1843. július-december (53-104. szám)

1843-07-04 / 53. szám

csak az értelembe, hanem a szívbe nyomása , szokásos és hagyományos megrögöztetése né­kűl a’ társaság kötelei feloldódnának. Az, a’ nevelés, melly egy láthatlan fel­sőbb atyai hatalmat, a’ törvények sérthetlen­­ségét, a’ birtok szentségét a' gyermek, az ifju credojává , de igazi cre­dójává teszi— a ,,mikép’“ nem ide tartozik— az czélját érte­ Nyújt-e egyébaránt az egész tömegnek vagy szellemi fejlést, vagy anyagi kereseti segédet; ez országos tekintetben lényegtelen. Na már világos, hogy tripartitumunk el­ső czikkje tökélyesen talál, mert mihelyt ama súlyos eszmék , a’ politicai hajó összetartó sze­gei ’s ballastja oda lennének, a’ hajó sűlye­­dése nyomba követné. Utasítsam-e olvasóimat a’ franczia ’s ancol­assisek előtti scenákra?­­ Az is igaz másodszor, hogy ezen szükség nem ollyan, mint az éhség, vagy szomjúság, de bár a’ dohányzás is, hogy minden egyén el­­lenálltatlan ösztönt evezzen ’s igy módot is ke­ressen kielégítésére. De, harmadszor, ha ke­resne sem találna. Mig az emberiség a’ vallás igája alatt volt,— Kristus szavaiként „könnyű terhet és gyönyörűséges igát“ értek,— addig az egyház fő is, kéz is, szerszám is volt. De mióta mindég mind pokol tovább vonult,már csak kézül vagy szerszámul, jól lehet minden bizonnyal pótolhatlan szerszámul használhatni. Hogy ezen s más kellő szerszámok hasz­nálását általában véve az atyákra nem bízhat­ni , szint olly bizonyos, jó és igy a’ harmadik czikket is győzelmesen megállitám. A’ néptömeg növelésére eddig elé csak két egymással járó mód vala ismeretes, u. m. az elemi iskolák, ’s a’ vasárnapi katechizálá­­sok. Az emberiség nemlője, vagy mondjuk tiszteletteliebben a’ gondviselés akkor sugallá a’ harmadik módot, midőn az emberiség se­géd kiáltásra emelé szavát.— Wo die Noth am grössen, da ist Ilülf am nächsten. — Más szóval, «a’ kisdedóvó intézet eszméje, a’ phi­­lantrophia ezen tiszta, ép magzata megszületők milliók boldogságára. De erkölcsi tisztasága, épsége abban áll, hogy­ ne legyen önző, fél­tékeny, ingerékeny, hanem mint segédtárs, mint elválhatatlan triumvir, mint atyafiságos osztozó vegyen részt a’ más kellő munkájá­ban. Nem szánt a’ más földébe, mert hiszen osztály részébe parlag jutott, mellyel föl törni, a’ kietlent paradicsommá változtatni szép, di­cső hivatása. Bölcsőből­­ vagy dajka kézből veszi el a’ gyermeket a’ kisdedóvó, szeretettel ápolja, ’s ’s annak idejében átadja az elemiskolának testi lelki épségben, ’s ez tovább alakítva, majd a’ lelkésznek nyujtandja megszentelés végets. Ez a’ szent „három“, mellynek egy­es­ségé­ből az emberiség újjá születését­­várhat­juk. Mikort osztják egymás közt szakmányai­­kat, más czikkünk tárgya leend. Wa-14 m­ ч/IM megy­e közgy­űlése. Nz. Somlyó junius 2-jén 1845. Krasznamegye rendei mai napon végzők be folyó hó 22-kén kezdődött évnegyedes közgyűlésüket. Közsze­­retetü alispánunk a' gyűlést egyszerű — tie törvények iránti tiszteleten alapított elveit an­nál inkább kitüntető elnöki beszéddel nyitván meg— a’ VH. részéről köz­méltánylás és kö­­szönés fejeztetett azon okból, hogy tisztelt al­ispán úr a’ gyűlést törvény világos rendelete értelmében megtartván— ez által a’ ik­inek törvényes jogaik­­gyakorolhatására utat nyi­­t, itt — és ezt tenni nálunk hol közgyűlések alispani elnöklet a’att n­m igen tartatnak — s­tabin addig nem is tartathattak— feleslegesnek e­gy nem tekinthető, bár törvény megtartás— mint kötelesség teljesítés— alkotmányos országban köszönetet nem igényelhet. A törvény­rend szabálya szerint előbb főkormányi rendeletek tárgyaltattak — jelesen 1.) A­ postai levélvitel­­bér felemelése iránti körrendelet—az ebben írt szabályozásnak egyoldalúkig törvényhozás mellőzésével történt behozatali módja a Il­i. által sérelmesnek nyilvánittatott — midőn a’ leopoldali két levél 1 Sik pontja következtében hozatván be a’ mostani javsl­arendszer — a’ postai állomások és az ország által felterjesz­tett módosítás nyomán állíttattak fel az 1791 251k t.czikkben és igy törvényhozás utján — ez országbeli minden jvosták mind kormány­zási mind a’ postamestereknek hazafiakból le­endő tétele — tekintetéből a’ k. főkormány­­széktőli függés alá rendeltettek; továbbá a’ posták jövedelme mind az utóbb idézett mind régibb törvényekben a’ törvényhozó test ren­delkezése alatt álló para fiscalitasok közzé so­roztának. De más felől a’ felemelt jaostabéi törvényellenesnek , ’s a’ b­ormldi körlevél 15. frontja ellenére rendkívüli adóztatásnak, azon­ban a’ hazára nézve igen károsnak is nyilvá­niltatott — midőn a’ naponként hanyatló — ’, igy inkább felsegéllést igénylő honi kereske­dés — a’ közlekedés ezen terhesitésével még inkább akadályozva van, országgazdasági te­kintetben is károsnak, midőn a’ hivatalos le­velezéseknek az országos pénztáron fekvő ter­he ezen felemelés által még súlyosabbá tété­telt, mind ezen okok felhozása mellett шец­­kéretni határoztatott a’n.m. k. főkormányszék ő k. felségénél kieszközölni azt, hogy a’ j)Os­­ták elrendezése minél előbb országgyűlési tár­gyalás alá vétessék. 2.) Azon főkormányi ren­deletre, m­ellyben a’ megyének véleménye ké­retett arról, nem volna-e az­ adózókra nézve czélszerű­bb, ha a’ katonaélelmezésnek és szál­lításnak az adózókon fekvő terhe az adózási kulcs szerint minden törvényhatóságokra kiro­vandó bizonyos öszveggel váltatnék meg? Je­lesül adatott, hogy ámbár a’ leopoldali körle­vél 121k pontja világosi rendelete szerint a’ka­tonaélelmezési költségek a’ kir. kincstár által fedezendőknek rendeltetnek — csakugyan miu­tán következőleg kir. rendelet által megkül­dött— ’s országgyűlésünk által csupán jegy­zőkönyvileg ideiglenesen elfogadott — ’s igy kötelező erővel nem is bírható katonai szabá­lyozás által azon egész teher a’ közállomány csaknem minden terheit hordozó szegény adó­zó név­ vállaira nehezült — semmi sem óhajtan­­dóbb a’ megye II11. előtt, minthogy adózói­kon az illy ’s más terhek hordozásában minél előbb lehetőleg könnyillessék, de mivel illy’ fontos tárgy országgyűlésen kívül törvényesen el nem intézhető, ugyan annak minél előbb országgyűlési tanácskozás tárgyává tételét ő­k. felségénél kieszközeltetni kerék. 3.) A’ megyei írószerek­ és más szükségesekre e megyére nézve rendszeresitett 97 fr. 30 kr. a’ múlt é­­vi szükségek fedezésére elégséges nem levén — azon felül még 9 ír. 50 kölletett el— s ezen feleslegnek a házi pénztárbóli kifizetése a szá­madás felküldése mellett a k. főkormányszék­­től a’ tisztség által kéretett—de a’kérés meg­­tagadtatott— s a megye nagyobb takarékos­ságaa utasitatott, ezen főkormányi rendelet­e­t most szőnyegre hozatván — kedvetlen érzéket idéze elő s főként a megyének házi-pénztára körü­lli törvényes rendelkezési jogát — ismét e­mlékezetbe hoza, indítványoztatott miként j­e­lentessek fel a k. főkormánynak, ne vegye rész névén ha az írószerek elfogysával kény­­telenitetni fog a’ megye maga levelezéseit ne­gyedrész ivekre szorítani — a többség azonban ulog egyszer megkéretni határozta a’ k. f - kormányszéket, hogy tekintetbe vévén a’mos­tani hivatalos levelezéseknek megszaporod;’­­sat— mire kulcsul szolgálhat magának a tisz­telt főkormányszéknek e’ czim alatti je­lenlegi kiadása az akkorival öszvelmsenül­ve , midőn a megyék scriptoristicus fundus, a rendszereztetett — azon csekély öszvegecs­, • a kenek a honi pénztárbéli kivételét enged­je meg — a’ megyei tisztség egyébként ar­ra utasittatott, hogy ezentúl még az írószerek elfogyta előtt légybe jelentését a' szükségről a’ k. fökormányhoz, nehogy' a’közigazgatás az illy anyagi kellékek elfogytával megakadásnak lé­gyben kitéve, — a’ megyei mérnök hasonlókig — ki irószerbeli illetőségeiért a’ k. főkormány­hoz folyamodott —■ onnan a' megyei Írósze­rekből­ részeltetésre rendeltetett — arra uta­­sitatott, miként igyekezzék maga e’ részbeni szükségeit az illy neműekel bőven ellátott fő­­épi­tészeti hivatalról eszközölni. 2 4) Nádor , cs. kü fönségének a’ megyre Rendeihez intézett két rendbeli magyar levelei , mellyek mellett a’ katona élelmezési és büntető rendszer tár­gyaiban készült országos munkálatok küldettek meg, kitetsző öröm nyilvánítással fogadtattak, ’s ezekre köszönő válaszok küldése határozta­ Lott, megkéretvén egyszersmind ő cs. k. fen­sége, miszerint az 1836. 21. t. ez. teljeslegi végrehajtásával e’ megye félszázados óhajtásá­nak minél előbb teljesülést eszközölni, ’s ma­ga közbenjárásánál fogva módot nyújtani m­él­­tóztassék arra, hogy a’ legközelebbi, ’s ezen megye befolyásával keletkezett törvény követ­keztében készült, ’s e’ megyére is kiterjesztett ezen országos munkálatoknak törvénnyé alakí­tásában megyénk Il­t. is részt vévén, az igaz alkotandó törvény jótékonyságait minél előbb élvezhessék — egyébaránt a’ megküldött or­szágos munkálatoknak átnézésére , és azok irán­­ti vélemény adásra választmány neveztetett. — 5) Zarándmegye atyafiságos levele, mellében válaszol f. évi f’ebr. 25ről küldött körlevelünk­­re, holott is a’ részbeli megyék a’ visszacsa­tolási kérdésekben egyetértésre és munkálásra szólttattak fel , ugyi szintén Torna- és Bereg­­megyéknek a’ valóságos visszacsatolás minél előbbi eszközlésére­­tett lépéseket tudató ér­zésteljes levelei közméltánylással fogadtattak , és kedves tudomásul vétettek.— 6) Kebelbeli ár’gyak kerülvén szőnyegre, midőn tapasztal- Latott, hogy Lobi­ kirendelt biztosságok és tiszt­viselők magok munkál­atjaik beadásában kése­­delmeztek, a’ jegyzői karnak meghagyatott, ю', a’ hiányzó tudósításokra nézve még a’ elni gyűlésen egy' kimutatást adjon be, ezen­­tulra siedig minden közgyűlés elején a’ scon- írok olvastassanak fel. ) Ezekután a tablabi­­rói választás mint a’ gyűlés főtárgya hozatván szőnyegre, a derékszékre 13 , az alsó székek­re pedig­­ törvényes szűnni bírák 3 hónapi törvényes időre szavazattal megválasztattak.— Következett napokon közérdekű tárgy nem jött fel más mint az hogy főispáni helytartó úr felszóliltatni határoztatott a múlt l­40ik évi m.országi törvény czikkelyeknek netalán hivatalos levéltárába létezőknek , a’megye Ilik­eleibe adására. — Ezek után magánosok kérel­mei tárgy­altattak. •— 1.

Next