Erdélyi Híradó, 1843. július-december (53-104. szám)

1843-07-04 / 53. szám

■i eVóHöredek H2 é­s 2 v­á­ro­s­ró­l. Illen a’ magyarok és szászok között jun. 17- ékén a’ migos Comes úr jelenlétében és elnök­sége alatt tartott lisztujitás alkalmával tökéle­tes kibékülés történt — adná az ég hogy ez a 3 nemzet kibékülésének alapja lenne, a mit reméllek, és jósolni merek is. Erröl kér­éli ál­lásosan csak akkor fogjuk innen a Híradó tisz­telt szerkesztőséget tudósítani, midőn előbb a’ brassói Wochenblatt és szebeni Bote fog­ják azt a’ hazával tudatni. Ли. Az V.b­inyadi Karán dd­il egye­­мШ rerf. egyházi kerület gyűlése. Junius l8kán és 14kén tartotta egyházke­rületünk második évharmados gyűlését Al­­gyógyon. Közönséges isten­tisztelet előzte meg. Kedves előadása, gondolatdús egyházi beszé­de hátszegi ref. hitszónok­­. Jakab Ben­já­vi­­­n urnak az ihletésnek bizonyos kellemes ne­mével hatott a’ hallgatókra , ott állanak szerény öltözetben a’ népnevelés rögös pályáján izzadó egyházi férfiak, az orgona kellemteli zenéjétől kisért hymnusok, az együtt mondott ima-fo­hászok, sajátszerű áhitatosságot ömlesztettek az ünnepély felett mellynek végével a’ gyűlés he­lyére Kun grófok agg kastélyának egyik ré­szébe sereglett az egyházi rend m. G­ende­f­­fi Farkas úrtól magyar szívességgel fogad­tatva, ki maga is tanácskozó részt venni a’gyű­lésben szíveskedett, mellyre tisztelt esperest ur más birtokos urakat is követség által hivatott meg.­­ u­n Farkas gr., ' s Csóka Zsig­­m­ond gondnok urak meg is jelentek. Öröm látni valóban napontai hódításait a világoso­dott korszellemnek. Alig három négy év előtt az egyházvidéki gyűléseken­ palástos férfiakon kívül mások — kivéve a’ pereseket — nem igen jelenhettek meg, ’s ime most nyílt a s­­l­ó­k nál a ’ szó teljes értelmében nyilvános papi gyűléseknek örvend az őszinte ke­bel. Ilyen vala ez a gyűlés is, nyilván­tartá­sáért méltánylást érdemel tisztelt elnöke, mert ha a gyűlés némelly tanácskozásai véleménye­in vonult is el nemi régihez ragaszkodás, re­méljük eljövend az idő mikor ezek is tisztább színben fognak derengeni, addig türelmes nyá­jas olvasó, rendre lépeget minden a’ tökély fokozatin, a’ vaknak sem lenne jó a’ pompás világot egyszerre meglátni, ismét megvakulna. (Folytatása közelebbről.) О г §2 a ggy silcsi tudósítás , fe. XXII. kerületi ülés jun. 19. elnökök: K­u­b­i­n­y­i Ferencz (N­ógrád.) Bonis S­á­­m­uel (Szabolcs). A­ közelebbi számunkban érintett üzenetek és javaslatok feletti tanácsko­zásokat — miután azok az egész szövedék köz­lése nélkül különben is bajosan érthetők — mellőzve, áttérünk a’ fejérmegyei panaszle­vél körül keletkezett vitatkozásokra. Elnöki e­­lőmutatás után legelőbb is az említett megye egyik követe ton kérdést : mi­után került azon folyamodó level az elnökség kezébe, feleletül adatott, hogy néhány jelen levő fejérmegyei nemesek adtak át az elnökségnek s ugyan illyes történt múlt országgyűlésen is K. Szolnok részéről. A’ követ válaszolt mikep a jelen e­­set különbözik a’ k. szolnokitól, mert K. Szol­nok— mond— nem vala képviselve, ő pe­dig és követtársa úgy állanak ott mint F. me­gye Bik­. többségének küldöttei, midőn tehát választás érdemében küldeni kivid más birót nem ismerhet, kéri az érintett irományt ke­­z­ébe adatni küldőivel leendő közlés végett. Ez­után egy más követ szólalt fel az előbbit pár­tolókig. Megemlité, hogy a’ k. szolnoki folya­modást országgyűlési követ b. Bán­ff . nyúj­totta be, a’ Fejérét pedig ollyanok kik nem tagjai az országgyűlésnek ’s hogy a’ pozsonyi választók folyamodása is nem a’ táblának ha­­nem a’ verificationalis választmánynak adatott át, végre azért sem tartá felolvashatónak, mi­vel ebben sértő kifejezések is lehetnek ’s mi­vel petikiokat nyújtani be országgyűléshez, a megyék municipalis jogaiba vág. A’ petitiok tilosságára felhozatott, mikepen a’ Corpus ju­ris tele van egyes személyek folyamodásba al­kotott czikkekkel; világos törvény van, hogy az országgyűlésre folyamodással jövőt hábor­gatni nem szabad. A’ táblának méltósága kíván­ja , hogy azon folyamodás felolvastassék ’s kellőleg tárgyaltassék. A’ petitio joga minden alkotmányos nemzet által palladium gyanánt tekintetik, ’s a’ megyékkel nincs ellentétben. Ha megye sértené egyesek alkotmányos sza­badságát , hová folyamodjék a’ sérelmes or­­voslásért? A’ pozsonyi eset nem különbözik a’ jelenlegitől, mert a’ mit a’ választmány tett úgy tekinthető mintha a’ tábla tette volna,mi­után a’ választmány minden joga a’ tábla jo­gainak kifolyása. A’ következett nyilatkozatok is mind a’ petitio mellett és ellen központo­sul­tak. Egyik megyei követ azon okból mond ellene a’ petitio elfogadásának, mivel utasítása tartja, hogy az országgyűlés a’ törvényes idő alatt fejeztessék be. Egy más azért nem pár­tolja , mert a’ törvények rendelik , hogy az or­szággyűlést magános ügyek ne fog­la­lkod­tassák. Ha a petitio méltatlan sertést foglalna magá­­ban, milly elégtételt fogna a’ tábla a’ megbán­tottunk szolgáltatni? Ezek után többen nyilat­kozván röviden a’ petitio mellett, egyik szó­nok által felhozatott, hogy a’ petilio mellet­­ti okok egyetlen ellen ok által sincsenek meg­­czáfolva, mert maga azon cselekvény, misze­rint az illető követ az irományt magának át­adatni kérte, az elvnek elfogadását tanúsítja. Az utána szóló követ politicai tekinteteknél fogva kívánta olvasatlanul visszaküldeni. A’ pe­titio meg nem állhat, mert a’ folyamodás el­lentétben lehet az utasítással ’s ha csak ugyan némellyekre nézve reclamálni lehet, ezek a’ nem-nemesek volnának, mint a’ választás- és utasitáskészitésből kizártak, nem pedig a' ne­mesek, kik mindezekre befolyással bírnak. Az erre felelő követ az országgyűléshez­ folyamo­dás kétségtelen szabadságát történeti adatokból bizonyba Egy régibb országgyűlésen Azerőcze­­megyének egyetlen nemes tagja folyamodást nyújtott be főispán ellen választási ügyben. 1790-ben a’ katonaság adott be pen­k­ot a’ma­gyar nyelv mellett. Biharmegye tizennégy hely­sége kérte a’ Bocskaytól nyert hajdukiváltság­­­gaiba visszahelyeztetését. Balog János bar­­si követ mondotta az 1856-ki országgyűlésen miután az úrbéri törvények hozatalakor az el­­­­lenzék kivánataitól elesett, miszerint most nem marad egy­éb hátra mint faluról falura járni és petik­ákat gyűjteni. ’S nem volt ki a’ petitio elismerése ellen szót emelt volna. A’ petitiot­­ pártolva emlittetett még, hogy le56ki ország­gyűlésen gr. Pálffy Ferencz folyamodása is fel­vétetett, hogy ha el is volna vesztve ezen jog, visszaszerzésén kellene munkálódni, hogy a’ petilip joga a’ legszebb alkotmányér­vek egyi­ke, melly nélkül a’ törvényszegések nagy ré­szén nem segíthetni; ha a’választás törvényes­sége felett mondatnék ítélet, az ellenzés he­lyén volna, de kérelemolvasást ellenzeni kép­telenség­­sat. Mind ezek után szavazatra bo­csáttatván a’ kérdés: felolvastassék-e a’ be­­nyujtott folyamodás vagy sem? Kitűnő több­ség felolvasásra dönté a’ határozatot. A’ folyamodás tartalma orvoslás-kérés a’ nemesség egy részének választásbeli tettleges kizáratásáert. A’ köziratra bocsátás vagy nem bocsátás felett ismét szóvita kerekedett és is­mét szavazat útján határoztatok el a’ közirat­ra bocsátás. Hatodik országos ülés jun. 20-kán. Tárgyai: verificatio , turopolyai panasz, e­­lőleges sérelmek. A’ kerületi elnök átadja: a) az úgy nevezett verificationális választ­mány jelentését; b) a’ kerületi határozatot ez ügyben; c) a’ turopolyai panasz következtében ké­szült felírást; d) a’ fel­írási javaslatot az előleges sérel­mekre nézve; e) a’ részek irántit. Az a) alatti jelentés olvasása után egy je­len nem levőnek követe szólalt fel, masának és követtársainak nem fejenkénti szavazatot kö­vetelve, hanem hogy míg állásuk törvénysze­­rüleg rendeztetnék, illő arányban részeltesse­nek a’ tanácskozásokban. Az elnök erre vála­szolván , miképen a’ tanácskozásbóli ki nem zárolásukat mutatja a’ szólónak hosszú beszéde is, egy megyei követ pedig utasítás írását ter­jesztvén elő minél fogva a’ jelen nem levők követei a’ tanácskozásban! részvéttől kirekesz­­tendők volnának, miután több jelen nem le­vők követei mostani helyzetűkkel! megelégedé­­söket nyilvánították, — az e’ feletti tanácsko­zás máskorra halasztatott. A’ verificationalis választmány jelentésével össze függésben levő iratok és határozatok olvasása közben az elnök a’ meg nem jelentek perbe idéztetéséről szóló pontra, némelly egyházi tagok meg nem jele­nése mentő okait előadván, a’ részekre néz­ve kérdést tesz: van-e reájok nézve helye a’ törvényes büntetésnek? Mentegető leveleket írtak , ’s itt nem a’ nem-akarás, hanem olly vi­szonyok a’ meg nem jelenés okai, melly­eket törvényhozás útján kell eligazítani. Egy megyei követ Kövárvidékét kihagyandónak véli, mi­vel nem lévén meghiva engedetlenségről szó sem lehet; meghívására felírást javasol. Az el­nök Zalára és Gömörre nézve sem látván en­gedetlenséget, azokat is kihagyandósu­ak véli az idezetidök sorábol. rlövid véleménycsere u­­tan végzesképen kimondatott, hogy a’ meg ne­m jelent vármegyek, úgy a’ vágujhelyi prepost perbe idéztessenek, Kövárvidékének meghiva­­tása iránt pedig felírás tétessék. Az elnök kér­dezd a’ lelet ha nem volna-e szükséges ezen­­­­ lépésről a’ fő ilitét is tudósítani, ne hogy e­­zen mellőzésből a’ következzék, hogy általuk ezen tábla is viszont elmellöztessék. А’ 111. az I 1855-i gyakorlatra hivatkozva a’mellett jelen­leg is megmaradtak. A’ turopolyai sérelem tárgyábani felírás olvastatván miután az elnök figyelmezteté a’ hitet a’ horvátországi események iránt, a’ vi­szonyok lehető egyesítésére ’s a’ múltak fele­désére szólította fel. Egyik horvátországi követ diákul készül­vén szólam , rendkívül zaj lámád , ’s több kö­vet egyszerre kelvén föl, — ez nem egyéb dacznál— mond az egyik — a’követ tud ma- 31 з

Next