Erdélyi Híradó, 1843. július-december (53-104. szám)
1843-07-04 / 53. szám
■i eVóHöredek H2 és 2 városról. Illen a’ magyarok és szászok között jun. 17- ékén a’ migos Comes úr jelenlétében és elnöksége alatt tartott lisztujitás alkalmával tökéletes kibékülés történt — adná az ég hogy ez a 3 nemzet kibékülésének alapja lenne, a mit reméllek, és jósolni merek is. Erröl kéréli állásosan csak akkor fogjuk innen a Híradó tisztelt szerkesztőséget tudósítani, midőn előbb a’ brassói Wochenblatt és szebeni Bote fogják azt a’ hazával tudatni. Ли. Az V.binyadi Karán ddil egyeмШ rerf. egyházi kerület gyűlése. Junius l8kán és 14kén tartotta egyházkerületünk második évharmados gyűlését Algyógyon. Közönséges istentisztelet előzte meg. Kedves előadása, gondolatdús egyházi beszéde hátszegi ref. hitszónok. Jakab Benjávin urnak az ihletésnek bizonyos kellemes nemével hatott a’ hallgatókra , ott állanak szerény öltözetben a’ népnevelés rögös pályáján izzadó egyházi férfiak, az orgona kellemteli zenéjétől kisért hymnusok, az együtt mondott ima-fohászok, sajátszerű áhitatosságot ömlesztettek az ünnepély felett mellynek végével a’ gyűlés helyére Kun grófok agg kastélyának egyik részébe sereglett az egyházi rend m. Gendeffi Farkas úrtól magyar szívességgel fogadtatva, ki maga is tanácskozó részt venni a’gyűlésben szíveskedett, mellyre tisztelt esperest ur más birtokos urakat is követség által hivatott meg. un Farkas gr., ' s Csóka Zsigmond gondnok urak meg is jelentek. Öröm látni valóban napontai hódításait a világosodott korszellemnek. Alig három négy év előtt az egyházvidéki gyűléseken palástos férfiakon kívül mások — kivéve a’ pereseket — nem igen jelenhettek meg, ’s ime most nyílt a slók nál a ’ szó teljes értelmében nyilvános papi gyűléseknek örvend az őszinte kebel. Ilyen vala ez a gyűlés is, nyilvántartásáért méltánylást érdemel tisztelt elnöke, mert ha a gyűlés némelly tanácskozásai véleményein vonult is el nemi régihez ragaszkodás, reméljük eljövend az idő mikor ezek is tisztább színben fognak derengeni, addig türelmes nyájas olvasó, rendre lépeget minden a’ tökély fokozatin, a’ vaknak sem lenne jó a’ pompás világot egyszerre meglátni, ismét megvakulna. (Folytatása közelebbről.) О г §2 a ggy silcsi tudósítás , fe. XXII. kerületi ülés jun. 19. elnökök: Kubinyi Ferencz (Nógrád.) Bonis Sámuel (Szabolcs). A közelebbi számunkban érintett üzenetek és javaslatok feletti tanácskozásokat — miután azok az egész szövedék közlése nélkül különben is bajosan érthetők — mellőzve, áttérünk a’ fejérmegyei panaszlevél körül keletkezett vitatkozásokra. Elnöki előmutatás után legelőbb is az említett megye egyik követe ton kérdést : miután került azon folyamodó level az elnökség kezébe, feleletül adatott, hogy néhány jelen levő fejérmegyei nemesek adtak át az elnökségnek s ugyan illyes történt múlt országgyűlésen is K. Szolnok részéről. A’ követ válaszolt mikep a jelen eset különbözik a’ k. szolnokitól, mert K. Szolnok— mond— nem vala képviselve, ő pedig és követtársa úgy állanak ott mint F. megye Bik. többségének küldöttei, midőn tehát választás érdemében küldeni kivid más birót nem ismerhet, kéri az érintett irományt kezébe adatni küldőivel leendő közlés végett. Ezután egy más követ szólalt fel az előbbit pártolókig. Megemlité, hogy a’ k. szolnoki folyamodást országgyűlési követ b. Bánff . nyújtotta be, a’ Fejérét pedig ollyanok kik nem tagjai az országgyűlésnek ’s hogy a’ pozsonyi választók folyamodása is nem a’ táblának hanem a’ verificationalis választmánynak adatott át, végre azért sem tartá felolvashatónak, mivel ebben sértő kifejezések is lehetnek ’s mivel petikiokat nyújtani be országgyűléshez, a megyék municipalis jogaiba vág. A’ petitiok tilosságára felhozatott, mikepen a’ Corpus juris tele van egyes személyek folyamodásba alkotott czikkekkel; világos törvény van, hogy az országgyűlésre folyamodással jövőt háborgatni nem szabad. A’ táblának méltósága kívánja , hogy azon folyamodás felolvastassék ’s kellőleg tárgyaltassék. A’ petitio joga minden alkotmányos nemzet által palladium gyanánt tekintetik, ’s a’ megyékkel nincs ellentétben. Ha megye sértené egyesek alkotmányos szabadságát , hová folyamodjék a’ sérelmes orvoslásért? A’ pozsonyi eset nem különbözik a’ jelenlegitől, mert a’ mit a’ választmány tett úgy tekinthető mintha a’ tábla tette volna,miután a’ választmány minden joga a’ tábla jogainak kifolyása. A’ következett nyilatkozatok is mind a’ petitio mellett és ellen központosultak. Egyik megyei követ azon okból mond ellene a’ petitio elfogadásának, mivel utasítása tartja, hogy az országgyűlés a’ törvényes idő alatt fejeztessék be. Egy más azért nem pártolja , mert a’ törvények rendelik , hogy az országgyűlést magános ügyek ne foglalkodtassák. Ha a petitio méltatlan sertést foglalna magában, milly elégtételt fogna a’ tábla a’ megbántottunk szolgáltatni? Ezek után többen nyilatkozván röviden a’ petitio mellett, egyik szónok által felhozatott, hogy a’ petilio melletti okok egyetlen ellen ok által sincsenek megczáfolva, mert maga azon cselekvény, miszerint az illető követ az irományt magának átadatni kérte, az elvnek elfogadását tanúsítja. Az utána szóló követ politicai tekinteteknél fogva kívánta olvasatlanul visszaküldeni. A’ petitio meg nem állhat, mert a’ folyamodás ellentétben lehet az utasítással ’s ha csak ugyan némellyekre nézve reclamálni lehet, ezek a’ nem-nemesek volnának, mint a’ választás- és utasitáskészitésből kizártak, nem pedig a' nemesek, kik mindezekre befolyással bírnak. Az erre felelő követ az országgyűléshez folyamodás kétségtelen szabadságát történeti adatokból bizonyba Egy régibb országgyűlésen Azerőczemegyének egyetlen nemes tagja folyamodást nyújtott be főispán ellen választási ügyben. 1790-ben a’ katonaság adott be penkot a’magyar nyelv mellett. Biharmegye tizennégy helysége kérte a’ Bocskaytól nyert hajdukiváltsággaiba visszahelyeztetését. Balog János barsi követ mondotta az 1856-ki országgyűlésen miután az úrbéri törvények hozatalakor az ellenzék kivánataitól elesett, miszerint most nem marad egyéb hátra mint faluról falura járni és petikákat gyűjteni. ’S nem volt ki a’ petitio elismerése ellen szót emelt volna. A’ petitiot pártolva emlittetett még, hogy le56ki országgyűlésen gr. Pálffy Ferencz folyamodása is felvétetett, hogy ha el is volna vesztve ezen jog, visszaszerzésén kellene munkálódni, hogy a’ petilip joga a’ legszebb alkotmányérvek egyike, melly nélkül a’ törvényszegések nagy részén nem segíthetni; ha a’választás törvényessége felett mondatnék ítélet, az ellenzés helyén volna, de kérelemolvasást ellenzeni képtelenségsat. Mind ezek után szavazatra bocsáttatván a’ kérdés: felolvastassék-e a’ benyujtott folyamodás vagy sem? Kitűnő többség felolvasásra dönté a’ határozatot. A’ folyamodás tartalma orvoslás-kérés a’ nemesség egy részének választásbeli tettleges kizáratásáert. A’ köziratra bocsátás vagy nem bocsátás felett ismét szóvita kerekedett és ismét szavazat útján határoztatok el a’ köziratra bocsátás. Hatodik országos ülés jun. 20-kán. Tárgyai: verificatio , turopolyai panasz, előleges sérelmek. A’ kerületi elnök átadja: a) az úgy nevezett verificationális választmány jelentését; b) a’ kerületi határozatot ez ügyben; c) a’ turopolyai panasz következtében készült felírást; d) a’ felírási javaslatot az előleges sérelmekre nézve; e) a’ részek irántit. Az a) alatti jelentés olvasása után egy jelen nem levőnek követe szólalt fel, masának és követtársainak nem fejenkénti szavazatot követelve, hanem hogy míg állásuk törvényszerüleg rendeztetnék, illő arányban részeltessenek a’ tanácskozásokban. Az elnök erre válaszolván , miképen a’ tanácskozásbóli ki nem zárolásukat mutatja a’ szólónak hosszú beszéde is, egy megyei követ pedig utasítás írását terjesztvén elő minél fogva a’ jelen nem levők követei a’ tanácskozásban! részvéttől kirekesztendők volnának, miután több jelen nem levők követei mostani helyzetűkkel! megelégedésöket nyilvánították, — az e’ feletti tanácskozás máskorra halasztatott. A’ verificationalis választmány jelentésével össze függésben levő iratok és határozatok olvasása közben az elnök a’ meg nem jelentek perbe idéztetéséről szóló pontra, némelly egyházi tagok meg nem jelenése mentő okait előadván, a’ részekre nézve kérdést tesz: van-e reájok nézve helye a’ törvényes büntetésnek? Mentegető leveleket írtak , ’s itt nem a’ nem-akarás, hanem olly viszonyok a’ meg nem jelenés okai, mellyeket törvényhozás útján kell eligazítani. Egy megyei követ Kövárvidékét kihagyandónak véli, mivel nem lévén meghiva engedetlenségről szó sem lehet; meghívására felírást javasol. Az elnök Zalára és Gömörre nézve sem látván engedetlenséget, azokat is kihagyandósuak véli az idezetidök sorábol. rlövid véleménycsere utan végzesképen kimondatott, hogy a’ meg nem jelent vármegyek, úgy a’ vágujhelyi prepost perbe idéztessenek, Kövárvidékének meghivatása iránt pedig felírás tétessék. Az elnök kérdezd a’ lelet ha nem volna-e szükséges ezen lépésről a’ fő ilitét is tudósítani, ne hogy ezen mellőzésből a’ következzék, hogy általuk ezen tábla is viszont elmellöztessék. А’ 111. az I 1855-i gyakorlatra hivatkozva a’mellett jelenleg is megmaradtak. A’ turopolyai sérelem tárgyábani felírás olvastatván miután az elnök figyelmezteté a’ hitet a’ horvátországi események iránt, a’ viszonyok lehető egyesítésére ’s a’ múltak feledésére szólította fel. Egyik horvátországi követ diákul készülvén szólam , rendkívül zaj lámád , ’s több követ egyszerre kelvén föl, — ez nem egyéb dacznál— mond az egyik — a’követ tud ma- 31 з