Erdélyi Híradó, 1843. július-december (53-104. szám)
1843-09-15 / 74. szám
Оí» í ,ä3:эd. К Г dü IуdS М ag vа г о г sz ág : Magyar kereskedelmi társaság. Középszolnok és Krasz- II a megyék közgyűlése. Magyarhoni dо Igок : Tüszvész Székes-Vejérvári Országgyűlés. Megyei élet: Zala. (Deák Ferencz a’ követséget nem fogadta el.) Külföld. Spanyolország, Anglia. Frankhon, Dánia. Nemzeti Társalkodó. (Az ifin Skandinávia.) — Hirdetések. j Magyar kereskedlekil tf.ar-Silisítís. 1942dik év folytában történt, hogy ifj. Szabó Pál úr akkoron még triesli nagy kereskedő, ’s a’ „Szabó és Dengelt“ háznak főnöke, a’ Pesti Hírlap hasábjain nézeteit a’ magyar kereskedés emelésének kellékeiről közre bocsátván ; más egybek között egy „Magyar kereskedelmi társaság “ megalapítását is inditványozá, melly utat törjön magyar nemzeti önálló kereskedésre; a’ magyar tengerpartra különös gondot fordítson, ’s pénzelőlegezésekkel is összekötött ki- ’s beviteli kereskedést részint saját merényletre űzve , részint bizottmányilag folytatva, salonunkat a’ világvásárral egyenes közvetlen összeköttetésbe hozva, új piaczokat keresve, új fogyasztási utakat nyitva;—továbbá a’ szállitványozást ’s ügy viseletét rendszeresitve, Magyarország kereskedéseinek a’külföld irányában egyik tekintélyes képviselője gyanánt lépjen fel, egyszersmind ezen fömunkakör mellett költségszaporitás nélkül eszközölhető mellékes munkálatokat, az ország közszükségeinek fedezését előmozditókat is elvállaljon; minek például: szállitványozás által a’ hazai hajózás tökélyesitése ’s előmozdítása; — külföldi kölcsönök eszközlése — mindennemű gyáriparvállalatok létesitésének , ’s lakatlan puszták népesitésének előmozdítása — honi biztositó magyar intézetek pártolása ’s újaknak felállítása — a’ közlekedési eszközök könnyítésére közredolgozás — a’ belföldi ’s világkereskedelmi conjuncturák köztudomásra juttatása — s más hasonlók* Szabó Pál úr ezen korszerű, s hi létesül és czélszerűen intéztetik, roppant fontosságú vállalat iránti tervnek inditványozására a’ Pesti Hírlap hasábjain a’ szerkesztő által nyilvánosan felszólitatván, ’s az eszme iránt több oldalról nyilvánult rokonszenv által buzditatván, a’ felhívásnak hazafius érzelemmel engedve, virágzó állapotban volt triesti kereskedését feloszlatá, magát egészen e’ czélnak szentelendő, lakását Pestre áthelyezé , s a’ kereskedés magasabb régióiban honos ehneieli, ’s gyakorlati ismereteinél fogva, a’ terv kidolgozásához hozzá fogott. — Elkészítvén tervét, előleges figyelmeztetésül egy értekezést bocsátott közre a’ Pesti Hirlap 1845ki folyamának január 15. ’s 19ki (213 s 214.) számaiban, mit a’ Hírlap szerkesztője a’ következett (213) számban egy értekezéssel kisért, minek következése jön, hogy már a’ tervnek köztudomásra bocsátása előtt, sok oldalról az eszme saártolására tekin , télyes szózatok emelkedjenek , sőt néhányan a vállalathoz járulásokat levelek utján előlegesen kötelezek is.—Ez idő óta az indítványozó, és az alul irt a’ vállalat létrehozásában közös erővel munkálkodtanak, a’ terv nemcsak magánykörben körözteték , hanem gróf Batthyányi Lajos tr elnöklete alatt, (ki később 20,000 p. fsta a’ legelső aláírók egyike volt) egy kisebb körű gyülekezetben nagyábol tárgyaltatott is, miglen az 1845diki országgyűlés, mind az által, hogy az ország színét egy helyre öszszegyűjté; mind az által is, hogy a’ kereskedés tárgyát mindjárt kezdetben törvényhozói munkássága egyik főbb feladatának jelölte ki, kedvező alkalmat látszott a’tervezett társaság megalapítására nyújtani. — És ekkint történt, hogy 1843 ki julius első napjaiban Beöthi Ödön bihari követnél több érdemes hazafiak , legnagyobb részben a’követi karból, egybegyülvén , a’ társaság sirogrammját, czélját, munkakörét s alajszabályait meghallgatván s a’ dolgot pártfogásukra érdemesnek találván ; körükből gróf Batthyányi Lajos, gr. Pejacsevich János, Zsedényi Eduard helytartó tanácsnok, Pulszky Ferencz és Trefort Ágoston urakat felkérték, hogy az indítványozó, és az alulírt hozzájárultakkal az alapszabályokat eleve átvizsgálják, eziedig megtörténvén, ugyancsak a’ bihari követnél újólag egybegyűltek , a választmányikig átvizsgált tervet nagyából megbirálák: a’ társaság czélját, munkakörét , az alaptőke menynyiségét, ’s befizetési módját a’ magyar kereskedelmi társaság létesítésének sarkalatos eszméjéül elfogadák, ’s az indítványozó részéről aláirt 50,0(0 pttal egyetemben 91,000 joftig terjedett aláírásokkal, czélban, alapeszmében szentesitették, egyszersmind abban állapodtak meg, hog a’ tervezett társaság megalapítása ügyében 1843. julius 9-kén a’ KK. és RR. országos teremében első nyilvános közgyűlés tartassák, arra nyomtatott meghivás által a’ közönség által figyelmeztessék , ’s ott a’ tervezetek a’ nagy közönség ebbe terjesztessenek. 1845. július 9-kén tehát Pozsonban a’ KK. és RR. teremében a’ m. kereskedelmi társaság ügyében első közgyűlés tartatott, holott is ideiglenes elnöknek gr. Vay Abrahám marmarosi főispán , tollvivőnek pedig Kossuth Lajos urak neveztetvén ki, következő határozatok keletkeztek: 1. A’ gyülekezet a’ tervezett „magyar kereskedelmi társaságot“ mind czéljára, mind munkakörére nézve helyesnek, hasznosnak és korszerűnek nyilatkoztatja, ’s annak létesítését kivánja. 2. Ezen társaság létesítésére nézve a’ HL csatolmányban ide rekesztett czélt és munkakörit változhatlanul megállapítottnak nyilatkoztatja, olyanok t. i. mellyre a’ magyar kereskedelmi tа г s a s a g о talajállam szándékozik. 3. Hasonlóképen kinyilatkoztatja , hogy valamint a’ társaság czélja ’s munkaköre, úgy az alatószabályok azon pontjai is, mellyek az alaptőke mennyiségéről (2. 3* 4. §.) ’s a’ részvények befizetése módjáról (9. §.) és a’ részvényeseknek azontúl semmi esetben nem terjedhető köteleztetéséről szólanak, változtatás alá nem jöhetnek. Ennél fogva: Egy társaság fog alapitatni magyar kereskedelmi társaság név alatt, mellynek czélja nyereséges önálló nemzeti kereskedést alapítani , tekintettel a’ magyar tengerpartra és különösen a’ fiumei kikötőre, ’s e’ végett a’ productio gyarapítását ’s a’ közforgalom élénkitését előmozdítani. Ezen társaság kitűzött czélja: a) pénz-előlegezésekkel is összekötött ki’s beviteli kereskedés, b) szállitványozás és ügyviselet, c) ezen főmunkakör mellett eszközölhető mellékes munkálatok, úgymint szállitványozás által a’ hazai hajózás tökélyesitése ’s előmozdítása, külföldi kölcsönök eszközlése , mindennemű gyáriparvállalatok létesítésének ’s lakatlan fjuszták népesitésének előmozdítása, honi biztositó intézetek pártolása, ’s újak felállítása a’ közlekedési eszközök könnyítésére közre dolgozás ’s belföldi’s világ kereskedelmi conjuncturák köztudomásra juttatása által munkáland. Ezen társaság 4000 darab 500 pftos részvényekre osztott két millió pft. tőkére alapittatik, de mihelyt egy millió pft. azaz 2000 részvény , alá lesz írva , magát alakúknak nyilatkoztatandja; sőt mihelyt csak 500,000 pft. is alá lesz írva, az aláírók gyűléstartásra összehivatnak, miszerint elhatározzák, valljon már ezen Öszveggel is meg akarják-e kezdeni a’társaság munkálatait. — Melly esetben azonban mindazok, kik egy millió pft. aláírása előtt a’ társaság munkálatait megkezdeni nem akarandják , ha úgy fog tetszeni, visszaléphetnek. Egy részvény 500 pftnál nagyobb nem lehet; ’s egy részvényre egy év alatt 25 pftnél vagyis 125 pftnál több befizetés nem kivántathatik; ’s a’ társaság nyereségében , veszteségében és egész tulajdonában részvényeik számához aránylag egyenlő joggal bírandó részvényesek , az 500 pftnyi részvény nominális értékén üll , semmi kigondolható esetben nem kötelezvék. Ezen változatlan alapokon élinlendő társsághozi járulásra az alapszabályokhoz IV. z. att rekesztett három aláírási iv megnyittatott nyomban 158.000 j)ft. aláíratott. Egyébiránt az alap- és igazgatási szabáoknak ezen változhatlan alapokhoz mért vizsgálása egy választmány által czélszerűbben i • ••i . •• i. 1 . Iripimpnpe elnök gr. Vay Abraham ő excellentiája elnöklete alatt a’ következők neveztettek ki. Gróf Batthányi Lajos ; Kiss Pál, fiumei kormányzó; gróf Pejacsevich János; Zsedényi Eduard ; Szentkirályi Móricz; Ulfmann Móricz; Schercz Fülöp; Somssich Pál; Karácsonyi László; Perezel . Megjelenik, az Ardtélvi Híradó es Nemzeti Társalkodó hetenként kétszer, kedden és pénteken. A’ Vasárnapi Újság minden kedden. Ara félévre mind ’a’ háromnak együtt helyben 4 f. 48 kr. postán 5 f. 32 kr. külön a’ két első helyben 3 f. 38 kr. postán 4 f. A’ Vasárnapi Újság magabjti 11. 30 kr. mindenül. Mindenféle hirdetmények fölvétetnek és pontosan közzé tétetnek. —