Erdélyi Hiradó, 1848. január-május (314-374. szám)
1848-05-02 / 358. szám
mi titeket eltiporunk.“ Mind ezeket‘ tájuk vallják. .Azon kérdésre: miért készülnek lázzadáshoz, azt felelék a’ parasztok : A’ biró parancsftka/‘ A földbirtokosok katonai segélyt kértek, ez megérkezett, de a’ szenély és ingyon védelmezése helyett a’ lázzasztókhoz szegődött. Elhallgatjuk ezen zászlóját megfocskoló ezredletét, de magát a’ katonabecsület és országos hátorlét iránti gonoszságot el nem hallgathatjuk. Egy a’ kerületi városka segélyért induló nemest a’ katonák veszélyesen megsebesítettek. Egy 70 éves nemest, ki a’ másiknak védelmére sietett, hasonló sorsért. Másokat lakóikból kihurczolván lánczokkal és sebekkel terheltek. Egy katona imigy kiáltott fel. ..Ne higyjetek a’ lengyeleknek , maradjatok együtt, akasztófára a’ lengyelekkel! Halljátok, ezt nekem parancsolták , ezért jót állok. Egy nőt katonák vertek meg ; a’ biró azt monda : parancsolták. Ezen gonoszságokat ugyan megszüntették, a’ rögtönszék ki van hirdetve, a’ lázasztók elfogva. De ha még tétováz a’ kormány, ha a’ legnagyobb szigorúsággal rögtön föl nem lép , úgy az egész birodalom borzasztó fejetlenséggel megy szembe. Hivatalnokok lázitnak , katonák vezetik a’ lázadókat, így hol a’ bátorlét, ily státusból mi lesz? Ily ingerült időkben minden csepp kiontott vér veszélyt támaszthat, ’s minden ily tartományi mozgalom az egész státust megrendítheti. 280 KÁJFFCÍ FO. Anglia. Alsóház. Apr. 10-én az elposiszant nagy chartista demonstratio napján, a’ chartisták óriási petitiojának átvétele után, ámbár azon napi jelenetek által ingerülten , de szokott rendét és modorát megtarva tanácskozott az alsóház a’ cha r ti tak és i r l a n d i uniobontók fenyegetődzése által indokolt korona és kormány védelmezését illető törvényjavaslat felett. Ennek leghevesebb megtámadói voltak O’Connor a’ chartisták vezetője, és O’Brien az Ifjú-Izland, az unióbontásért törvényes utón küzdő O’Connellistáktól különvált, ’s erőszakos eszközöktől sem irtódó uniobontok feje, ki Izlandban, egy óriási népgyűlés alkalmával tartott izgató beszédéért kereset alatt áll. O’ Brien megvallotta, hogy ő és baráti Izlandot Angliától törvényhozás tekintetében, ha lehet, belbábori nélkül elválasztani törekednek ; hogy ő honfitársainak javaslotta 300 képviselőt küldeni Dublinba, mert a’ londoni alsóházban ülői 05 izlandi tagokat képviselőknek nem tekinthetni. Hogy őt a’ kormány megvesztegetett és törvényellenesen alakult eskütszék nélkül el nem ítéltetheti ; ’s mivelhogy Anglia Izlanddali viaskodásának eredménye bizonytalan, a’ frankhoni ’sirlandi respublicák közt Anglia egyedül állna, felszólítja a’kormányt, hogy Irland különválását ne gátolja, emberi ’s isteni jogait adja meg. Grey belügym, O’B. szemére lobbanta hoszszas távolléte alatt a’ párisi republicanusokkali kigyókő fúvósát, ’s ezen eljárásáról a’ Nation lapba küldött jelentését, mely szerint Frankhon 50 fő segéd serget küldhet Izlandba. OBrien által vezetett hindi küldöttségnek La martiné az isménti szálaszt adván, miszerint a’ fr. respublica napokat megtámadni, más státusok ügyébe avatkozni, tehát Izlandnak Anglia ellen segélyt adni nem akar — gyanusítólag nyilatkozott volt O.B. Lamartine ellen. amihezképpest az alsókat oly hatalmas rostálást nyilvánított O’B. ellen, milyent 30 év alatt soha egy egy szónok ellen sem. O’Connor a kormány javaslatában a’ népszabadság elleni törekvést láttán, annak megbuktatását javaslotta, de a’ főtárgyról mellékes tárgyra tért vitatkozás alatt a’ napi folytonos működés, testi és lelki erőfeszítés által testileg lelkileg kimerült agitátora vezetője és fékezője a’ chartista demonstrationak oly mély álomba merült volt, hogy midőn a’ szavazásra fölrázták , félébren a’ ház korzata közben a’ minis teri javaslat mellett szavazott. A’ vitatkozás eredménye az volt, hogy a’ minister javaslat 321 szavazattal 19 ellen a ház bizottmányába átvitetett. A’ chartisták első föllépésének lesujtása által Anglia nemcsak megkönynyebbülve érzi magát, de büszkeséggel legelteti szemeit az események hullámai közt hánykodó Európán, melynek országai közül egyik midőn elvesztette árboczfáját, másik horgonyát, harmadik a’ negyedikbe ütközött ’s mindketten repedeznek ; akkor Anglia statushajója oly bátran evez, mintha most a’ világ tengerén orkán és hullámok nem is léteznének. Azonban Izland nyíltan, titkolódzás nélkül készül a’ föltámadáshoz (a’ protest, Ulster grófságon kívül), kisebb ’s nagyobb helységek fegyverforgatásban gyakorolják magokat, miért is a’ kormány az ezredeket, ágyukat és lőszert folyást szállítja Izlandba. Mig Anglia Izlandot meghallgatás , kielégítés utján nem pacifikálta, nyugalmával ne büszkélkedjék. FrailliflOI. Paris. Illanqui másodszori kudar eza, ’s a’ kormány új győzelme. Blanqui az első revolutio szörnyei sorába illő jellem kicsibe múlt, hogy Párist borzasztó vérontás és zavarok színpadává nem tévé. A’ kormány Blanqui saját kéziratával bebizonyitott árulását hírlap útján közölvén, Blanqui az értelmesek előtt erköltsileg meghalt vala, de ő a’ tagadáshoz folyamodván, Paris utczáin áraltatott védiratában a’ kormányt hamis levél koholásával vádolta, a’ munkás tömeg nagy részét bűnös ígéretek által elcsábította, ’s végre sikerült 20.000 főből álló munkások táborát állitni ki. A’ clubokban el volt határozva, hogy Cabet, Leonix, Blanqui, Sobrier, Barbés clubvezetők az ideigl. kormányba lépjenek, Marast,Morin, Garnier-Pages, Carnot, Lamartine helyökbe. A’ terv szerint annak létesítése végett, apr. 16-án 10 — 20,000 munkás a’ Mars mezejére ment tisztválasztás ürügye alatt, de a’szándékot sejtő kormány 1 órakor gyűlőt veretett, ’s két óra alatt 200.000 fő őrsereg állott ki a’ kormány védelmére, elfoglalván a’ városház előtti parkokat, ’s a’ parkok és boulevardok közti városrészt. Midőn viszszatértek a’ többnyire communista munkások nem kevéssé valának meglepetve a’ ragyogó szuronyok elláthatlan sokaságától, ’s a őket nyomban kísérő közelebbi kerületek ösztönszerüleg őszsiegyült nemzeti őrségétől. Ámbár a’ communista néptömeg egy zászlóján az is állott:e a’ reactioval! az az a’ Lamartina-párttal a’ kormányban; mégsem gyanította, hogy ezen párt megbuktatására eszközül akarják használni; ’s megérkeztével a’ nép az őrséggel együtt a’ respublicát és kormányt éljenezte. De midőn a’ tömeg első osztálya a’ városház elébe érkezett a’ nemzetőrség fegyvert töltés közben jelszóra kiáltotta : le a’ c o m m u ni s tá k kal ! le Cabellel ! A’ kormány tagjai a’ városház ablakaiból nézték ’s köszöntötték a’ népet és őrserget. Később a’ városház előtti elzárt téren székekre ülve nézték különböző részvéttel a’ nagyszerű jelenetet; végre az elvonuló tömeg mellett ők is eltávoztak. Lamartinen látszott a’ lankadtság, mert az nap négy versben kellett békítő szerepénél fogva beszélnie. A’ munkások és őrsereg az illető kerületekben szétoszlottak csendesen ugyan , de a’ nemzetőrség folyvást kiáltozta, éljen a’ respublica! éljen a’ kormány! le a’ communistákkal! le Cabet-tel! (a’ comm. egyik osztályának vezetőjével.) A’ kormány mérsékeltebb részét erejének öntudatára vezette ezen esemény, mert a’nagyravágyó clubisták gonosz szándékáról értesült nemzetőrség két óra alatt készen állott mellette, ’s ez nagy nyeremény, melyet egy napi szorongással vásárlott meg. Oroszország. A’ poseni újság szerint a’ Warsóban elfogott orosz tisztek közül négy curlandi fit a’ warsói- várban kivégeztek.— A’ lengyelországi parasztokat körlevelekben szólítja fel a’ kormány a’ végett, hogy földesuraikat, kik revolutioról szólanának velök szolgáltassák a’rendőrség kezébe. — Paske vo is javaslatára Krasinski négy lengyel nemessel Petersburgba szándékoznak, kérni a’ császárt, hogy Lengyelországot a’ revolutio előtti alkotmányos állásába tegye viszsza. — Galliczia és Posen körül a’ rendes számnál négyszerte több orosz katonaság áll; a’ 25 évi szolgálat után elbocsátott katonákat ismét beparancsolták ; Wienában néhány nemest felakasztottak , másokat megveszszőztek ; Kiew-ben hasonlag 100 tanuló szenvedett martirom halált a’ bitófa által. — A’ császár 4000 doni kozákkal kötött barátságot; azaz, miután elsorolta mind azt mit érteke tett az idősbeket kiszólitotta megölelte, megcsókolta ’s mindeniknek egy-egy rubelt ajándékozott; bezzeg volt éljenzés. — Mihály főherczeg a’ cszászárné jelenlétében oly hatalmas modorban fenyegetőzött , miként tanítja meg ő a’ poroszokat, hogy a’ császárné elájult. — Császári emissariusok rég óta oly móddal forgolódnak a’ lengyel parasztok körül, miszerint egy történendő felkeléskor bajosan fognának a’ nemesek pártjára állni. — A’ fennebbiekkel együtt valósulást váró hir az is , hogy Petersburgban kiütött a’ revolutio ’s a’ császárt megölték. Valószínű az, hogy félnek a’fölkeléstől, mert nagy öszszegeket szállítottak Berlinbe. HIRDETÉSE M. az Érd. Híradó 351-ik számához mnajaas 3-án 1848. (2) Van Szerencsem a’ nagyon tisztelt közönséggel tudatnom, ___,„hogy a’ Gubernium alatti pinczeborokat elárulás végett számadásom alá vevén , azokat, a’ magok legtisztább valóságokba eső májustól kezdve — reggeli 8 órától — estve kilencz óráig , készpénzért, kisebb nagyobb menynyiségben a’ legillendőbb áron ’s a’ legpontosabban fogom árulni. (3) Szilágyi Lajos. (2) 2967 számú f. korm. rendeletnél fogva közhírré tétetik , hogy a’ számosuj Vári országos börtön éjjeli világítására szükséges lámpák ’s egyéb kellékek, kiállítására Kolozsvárt közelebbi junius 13- án a’ városházánál átszállitás tartatik. ................................ 12) Könyv- és könyvinda haszonbérbe adása. (4) A’ kolozsvári ref. főoskola könyv- és könyvindája 1 év October ].ső napjától kezdve 10 évekre, a’ közelebbi junius hó 13-kán szabad kézből vagy árverés útján haszonbérbe fog adatni. Ezen intézet több lakó szobákkal, tágas udvarral, szép kerttel ’s a’ könyv- és kőnyomdához szükséges minden készületekkel czélszerűen van ellátva, bővebb értesítést lehet venni bérmentes levél által Kolozsvárit igazgató tanár Tunyogi Cs. Józseftől. (3) Crabona-ár kolozsvári piaczon 16 kupás mérőre váltó Rozs — 27. Törökbuza 27. — Zab 16. — A*mar garasban április 27-én. Tisztabuza 50. — Elegyes —40 babus fontja 13 kr. Szerkeszti és saját betűivel nyomatja Méhes Sámuel.