Erdélyi Hiradó, 1848. január-május (314-374. szám)

1848-05-02 / 358. szám

mi titeket eltipor­unk.“ Mind ezeket‘ tá­juk vallják. .Azon kérdésre: miért készülnek lázzadáshoz, azt felelék a’ parasztok : A’ biró par­ancsftk­­a/‘ A földbirtokosok katonai segélyt kértek, ez megérkezett, de a’ szen­ély és ingyon vé­­delmezése helyett a’ lázzasztókhoz sze­gődött. Elhallgatjuk ezen zászlóját megf­ocs­­koló ezred­letét, de magát a’ katonabecsület és országos hátorlét iránti gonoszságot el nem hallgathatjuk. Egy a’ kerületi városka segély­ért induló nemest a’ katonák veszélyesen meg­sebesítettek. Egy 70 éves nemest, ki a’ má­siknak védelmére sietett, hasonló sorsért. Má­sokat lakóikból kihurczolván lánczokkal és se­bekkel terheltek. Egy katona imigy kiáltott fel. ..Ne higyjetek a’ lengyeleknek , maradjatok e­­gyü­tt, akasztófára a’ lengyelekkel! Halljátok, ezt nekem parancsolták , ezért jót állok. Egy nőt katonák vertek meg ; a’ biró azt monda : parancsolták. Ezen gonoszságokat ugyan megszüntették, a’ rögtönszék ki van hirdetve, a’ lázasztók el­fogva. De ha még tétováz a’ kormány, ha a’ legnagyobb szigorúsággal rögtön föl nem lép , úgy az egész birodalom borzasztó fejetlenség­gel megy szembe. Hivatalnokok lázit­­n­a­k , katonák vezetik a’ lázadókat, így hol a’ bátorlét, ily státusból mi lesz? Ily ingerült időkben minden csepp kiontott vér ve­szélyt támaszthat, ’s minden ily tartományi mozgalom az egész státust megrendítheti. 280 KÁJFFCÍ FO. Anglia. Alsóház. A­pr. 10-én az el­­posiszant nagy chartista demonstratio napján, a’ chartisták óriási petitiojának átvétele után, ámbár azon napi jelenetek által ingerülten , de szokott rendét és modorát megtarva tanácsko­zott az alsóház a’ c­h­a r t­i t­a­k és i r l a n d i uniobontók fenyegetődzése által indokolt korona és kormány véd­elmezését illető törvényjavaslat felett. Ennek legheve­sebb megtámadói voltak O’Connor a’ char­tisták vezetője, és O’Brien az Ifjú-Izland, az unióbontásért törvényes utón küzdő O’Connel­­listáktól különvált, ’s erőszakos eszközöktől sem irtód­ó uniobontok feje, ki Izlandban, egy óriási népgyűlés alkalmával tartott izgató be­szédéért kereset alatt áll. O’ Brien megval­lotta, hogy ő és baráti Izlandot Angliától törvény­­hozás tekintetében, ha lehet, belbábori nélkül elválasztani törekednek ; hogy ő honfitársainak javaslotta 300 képviselőt küldeni D­u­b­l­i­n­ba, mert a’ londoni alsóházban ülői 05 i­z­l­a­n­d­i tagokat képviselőknek nem tekinthetni. Hogy őt a’ kormány megvesztegetett és törvényel­­len­esen alakult eskü­­tszék nélkül el nem ítél­tetheti ; ’s mivelhogy Anglia Izlanddali viasko­­dásának eredménye bizonytalan, a’ frankhoni ’sirlandi respublicák közt Anglia egyedül állna, felszólítja a’kormányt, hogy Irland különválását ne gátolja, emberi ’s iste­ni jogait adja meg. Grey belügym­, O’B. sze­mére lobbanta hoszszas távolléte alatt a’ pári­si republicanusokkali kigyókő fúvósát, ’s ezen eljárásáról a’ Nation lapba küldött jelentését, mely szerint Frankhon 50 fő segéd ser­­get küldhet Izlandba. OBrien által vezete­tt hin­di küldöttségnek L­a mart­iné az ismén­ti s­z­álaszt adván, miszerint a’ fr. res­publica napokat megtámadni, más státusok ü­­gyébe avatkozni, tehát Izlandnak Anglia ellen segélyt adni nem akar — gyanusítólag nyilat­kozott volt O.B. Lamartine ellen. amihez­­képpest az alsókat oly hatalmas rostálást nyil­vánított O’B. ellen, milyent 30 év alatt soha egy egy szónok ellen sem. O’Connor a­ kor­mány javaslatában a’ népszabadság elleni törek­vést láttán, annak megbuktatását javaslotta, de a’ főtárgyról mellékes tárgyra tért vitatkozás a­­latt a’ napi folytonos működés, testi és lelki erőfeszítés által testileg lelkileg kimerült agi­tátora vezetője és fékezője a’ chartista de­­monstrationak oly mély álomba merült volt, hogy midőn a’ szavazásra fölrázták , félébren a’ ház korzata közben a’ minis teri javas­lat mellett szavazott. A’ vitatkozás e­­redménye az volt, hogy a’ minister javaslat 321 szavazattal 19 ellen a ház bizottmá­nyába átvitetett. A’ chartisták első föllépésének lesujtása által Anglia nemcsak megkönynyebbülve érzi magát, de büszkeséggel legelteti szemeit az események hullámai közt hánykodó Európán, melynek országai közül egyik midőn elvesz­tette árboczfáját, másik horgonyát, harmadik a’ negyedikbe ütközött ’s mindketten repedez­nek ; akkor Anglia statushajója oly bátran e­­vez, mintha most a’ világ tengerén orkán és hullámok nem is léteznének. Azonban Izland nyíltan, titkolódzás nélkül készül a’ föltáma­dáshoz (a’ protest, Ulster grófságon kívül), kisebb ’s nagyobb helységek fegyverforgatás­ban gyakorolják magokat, miért is a’ kormány az ezredeket, ágy­ukat és lőszert foly­ást szál­lítja Izlandba. Mig Anglia Izlandot meghallga­tás , kielégítés utján nem pacifikálta, nyugal­mával ne büszkélkedjék. FrailliflOI­. Paris. Illan­qui má­sodszori ku­dar ez­a, ’s a’ kormány új győzelme. Blanqui az első revolutio ször­nyei sorába illő jellem kicsibe múlt, hogy Párist borzasztó vérontás és zavarok színpad­ává nem tévé. A’ kormány B­l­a­n­q­u­i saját kéziratával bebizonyitott árulását hírlap útján közölvén, Blanqui az értelmesek előtt er­költsileg meghalt vala, de ő a’ tagadás­hoz folyamodván, Paris utczáin áraltatott védiratá­­ban a’ kormányt hamis levél koholásával vá­dolta, a’ munkás tömeg nagy részét bűnös ígéretek által elcsábította, ’s végre sikerült 20.000 főből álló munkások táborát állitni ki. A’ clubokban el volt határozva, hogy Cabet, Leonix, Blanqui, Sobrier, Barbés clubvezetők az ideigl. kormányba lépjenek, Ma­rast,­­Morin, Garnier-Pages, Carnot, Lamartine helyökbe. A’ terv szerint an­nak létesítése végett, apr. 16-án 10 — 20,000 munkás a’ Mars mezejére ment tisztvá­lasztás ürügye alatt, de a’szándékot sejtő kor­mány 1 órakor gyűlőt veretett, ’s két óra alatt 200.000 fő őrsereg állott ki a’ kormány vé­delmére, elfoglalván a’ városház előtti parkok­at, ’s a’ parkok és boulevardok közti városrészt. Midőn viszszatértek a’ többnyire communista munkások nem kevéssé valának meglepetve a’ ragyogó szuronyok elláthatlan sokaságától, ’s a­­ őket nyomban kísérő közelebbi kerületek ösztönszerüleg őszsiegyült nemzeti őrségétől. Ámbár a’ communista néptömeg egy zászlóján az is állott:­­­e a’ reactioval! az az a’ L­a­m­a­r­t­i­n­a-párttal a’ kormányban; mégsem gyanította, hogy ezen párt megbuktatására eszközül akarják használni; ’s megérkeztével a’ nép az őrséggel együtt a’ respublicát és kormányt éljenezte. De midőn a’ tömeg első osztálya a’ városház elébe érkezett a’ nemzet­őrség fegyvert töltés közben jelszóra kiáltot­ta : le a’ c o m m u ni s t­á k k­a­l ! le Ca­b­el­lel ! A’ kormány tagjai a’ városház ablakaiból nézték ’s köszöntötték a’ népet és őrserget. Később a’ városház előtti elzárt téren székek­re ülve nézték különböző részvéttel a’ nagy­szerű jelenetet; végre az elvonuló tömeg mel­lett ők is eltávoztak. Lamartinen látszott a’ lankadtság, mert az nap négy versben kel­lett békítő szerepénél fogva beszélnie. A’ mun­kások és őrsereg az illető kerületekben szét­oszlottak csendesen ugyan , de a’ nemzetőrség folyvást kiáltozta, éljen a’ respublica! éljen a’ kormány! le a’ commun­isták­kal! le Cabet-tel! (a’ comm. egyik osz­tályának vezetőjével.) A’ kormány mérsékeltebb részét erejének öntudatára vezette ezen esemény, mert a’nagy­ravágyó clubisták gonosz szándékáról érte­sült nemzetőrség két óra alatt készen állott mellette, ’s ez nagy nyeremény, melyet egy napi szorongással vásárlott meg. Oroszország. A’ poseni újság szerint a’ W­a­r­s­ó­b­a­n elfogott orosz tisztek közül négy curlandi fit a’ warsói- várban kivégeztek.— A’ lengyelországi parasztokat kör­levelekben szólítja fel a’ kormány a’ végett, hogy földesuraikat, kik revolutioról szólanának velök szolgáltassák a’rendőrség kezébe. — Pas­­k­e vo i­­­s javaslatára Krasins­ki négy len­gyel nemessel Petersburgba szándékoznak, kér­ni a’ császárt, hogy Lengyelországot a’ revo­lutio előtti alkotmányos állásába tegye viszsza. — Galliczia és Posen körül a’ rendes számnál négyszerte több orosz katonaság áll; a’ 25 évi szolgálat után elbocsátott katonákat ismét beparancsolták ; Wi­enában néhány ne­mest felakasztottak ,­ másokat megveszszőztek ; Kiew-ben hasonlag 100 tanuló szenvedett martirom halált a’ bitófa által. — A’ császár 4000 doni kozákkal kötött barátságot; azaz, miután elsorolta mind azt mit érteke tett az i­­dősbeket kiszólitotta megölelte, megcsókolta ’s mindeniknek egy-egy rubelt ajándékozott; bezzeg volt éljenzés. — Mihály főherczeg a’ cszászárné jelenlétében oly hatalmas modorban fenyegetőzött , miként tanítja meg ő a’ poro­szokat, hogy a’ császárné elájult. — Császári emissariusok rég óta oly móddal forgolódnak a’ lengyel parasztok körül, miszerint egy tör­ténendő felkeléskor bajosan fognának a’ neme­sek pártjára állni. — A’ fennebbiekkel együtt valósulást váró hir az is , hogy Petersburg­­ban kiütött a’ revolutio ’s a’ császárt megölték. Valószínű az, hogy félnek a’föl­keléstől, mert nagy öszszegeket szállítottak Berlinbe. H­IRDETÉSE M. az Érd. Híradó 351-ik számához mnajaas 3-án 1848. (2) Van Szerencsem a’ nagyon tisztelt közönséggel tudatnom, ___,„hogy a’ Gubernium alatti pin­czeborokat elárulás végett számadásom alá vevén , azokat, a’ magok legtisz­tább valóságokba e­ső májustól kezd­ve — reggeli 8 órától — estve kilencz óráig , készpénzért, kisebb nagyobb menynyiségben a’ legillendőbb áron ’s a’ legpontosabban fogom árulni. (3) Szilágyi Lajos. (2) 2967 számú f. korm. rende­letnél fogva közhírré tétetik , hogy a’ s­z­á­m­­o­s­u­j V­á­r­i országos bör­tön éjjeli világítására szüksé­ges lámpák ’s egyéb kellékek, kiállí­tására Kolozsvárt­ közelebbi junius 13- án a’ város­házánál átszállitás tartatik. ................................ 12) Könyv- és k­önyvinda ha­szonbérbe adása. (4) A’ kolozsvári ref. főoskola könyv- és könyvindá­ja 1 év October ]­.ső napjától kezdve 10 évekre, a’ közelebbi junius hó 13-kán szabad kézből vagy árverés útján ha­szonbérbe fog adatni. Ezen intézet több lakó szobákkal, tágas udvarral, szép kerttel ’s a’ könyv- és kőnyomdá­hoz szükséges minden készületekkel czélszerűen van ellátva, bővebb érte­sítést lehet venni bérmentes levél ál­tal Kolozsvárit igazgató tanár Tunyogi Cs. Józseftől. (3) Crabona-ár kolozsvári piaczon 16 kupás mérőre váltó Rozs — 27. Törökbuza 27. — Zab 16. — A*­mar garasban április 27-én. Tisztabuza 50. — Elegyes —40 babus fontja 13 kr. Szerkeszti és saját betűivel nyomatja M­éh­es Sámuel.

Next