Aradi Hirlap, 1923. március (7. évfolyam, 1463-1488. szám)
1923-03-22 / 1481. szám
AZ ELŐFIZETÉS ÁRAI: i «L Szerkeszti^cég és kiadóhivatal S r«Ja Metian« Egész évre. . . 360 lei ! Negyedévre . . . 90 íe!aráns# C&filO a"£ Q&[ (volt Forrjy-utc«) 1. szám. — Telefon szára &7. Félévre.............180 iei | Havonta...............30 lei Pig *■ 1JS OS F 1. f * Az Aradi Hírlap megjelenik hé»fő és az ünnepjEgyes számára külföldön: Ausztriában 1200 oK., VMA* BVf 1401+ £ IBS két követő napok kivételével mindennap. Híd HACseszlovákiában 1 GK., Jugoszláviában 2 dinár. «eket felvesz a kiadóhivatal és a hirde'csiko. á Vidrighin. A pápánál papibb emberek klasszikus példányképe volt Stan Vidrighin, Timisoara városának most elmozdított polgármestere. Úgy trónolt hivatalának felhőkoszorúzta magaslatján, mint az ókor istenségei az Olympuson. Önmagát tette meg legfőbb fórumnak és végső instanciáinak minden közügyben. Valamennyi minisztérium hatáskörét, sőt talán mért a Curte de Casalie jogát is a maga részére sajátította ki. Vidrighin Stan volt az a polgármester, aki a minisztériumok rövid teleteit nem hajtotta végre, mert ő mindent jobban tudott s ennek a felsőbbségének gyakran kifejezést is adottt egy-egy kijelentéssel, hogy addig, amíg’ ő ül Timisoara polgármesteri székében, addig ennek a városnak ő a mindenható ura. Nem respektálta a kultuszminisztérium rendelkezését sem. A Gogla Octavian koncessziójával jelentkező színigazgatónak egyszerűen megmondta, hogy Timisoarán játszani nem fog, mert ő, első Vidrighin Stan, Isten kegyelméből Timisoara primálja, másként intézkedett. A vicinális zsarnokok önkényes tevékenységével szemben érzett minden ellenszenv mellett is a timisoarai polgármester imponáló egyénisége bizonyos fokú csodálatot keltett és tiszteletet parancsolt. Ilyen bátran csak a carpi jellemek, csak a szeplőtlen1 Brutusok tehetik túl magjukat a törvényeken hazájuk jóvoltáért. A mindent jobban tudók tiszteletre méltó kaszfanaTegy.k dís 2 példányát látták sokan Vicinghinben, aki a tmlagia felelőségére és veszélyére jár el. Teheti minden súlyosabb következmény nélkül, mert közéleti működése egyebekben kristályfalu palotában folyik le, ahová mindenki beleláthat, ahol mindenki ellenőrizheti és puritán önzetlenségét mindenki megcsodálhatja. Kissé erőszakos, kissé cézári allűrökbe szédült, de végső célja jó, sáfárkodása fedhetlen. Ezért még a miniszteri székek magaslatán fejére gyülemlő villámoktól sincs mit tartania így hitték ezt a beavatatlanok. Azután felmozdították Vidrighin Stainzt, az önmagának saját akaratából túltengő hatáskört lefoglaló timíisoarai polgármestert. Még amikor is a mártírok szerepét játszhatta. Sokan úgy is fogták fel az elmozdítás okát. Túlnagy egyéniség volt, nem ragaszkodott eléggé a sablonhoz, mert tudta ,hogy a sablonon kívül jobban szolgálhatja a legmagasabb célokat. Aztán a bukás nem is volt olyan fájdalmas. A polgármesteri székből a vízvezetéki stallumba vonult vissza. Aztán jött a vizsgálat Petrescu belügyminiszteri vezérfelügyelő személyében. És íme a nagy egysésziség egy csapásra más világításban tűnik fel. Kiderült, holgy a polgármester úr nem azért járt el törvénytelenül sok fontos esetben, nem azért szegült ellen a felsőbb fórumok parancsának, mintha a maga jobb értesültségével hathatósabban akarta volna szolgálta a kitűzött legmagasabb célokat. Nem ! Ez a tomboló túlbuzgóság csak fátyolul akart szolgálni, hogy egyéb kisded ügyeiről, amelyekről most kiderül, hogy a puritánsághoz semmi közük sincsen, sőt inkább nagyon anyagiak, nagyon is önzőek, elterelje a figyelmét. Vidughin úr a város pénzét úgy kezelte, mint a Csáky szalmáját. Milliós munkákat árlejtés nélkül adott ki, vagyis olyannak, akit ő választott és nem annak, aki a legolcsóbb ajánlatot nyújtotta be. Milyen érdekek vezérelték Vidighint ? Petrescu vezérfelügyelő úgy nyilatkozott, hogy maga a bűnösség, a szabálytalanság, a megbizhatlansági, a fogtalan kezelés véglegesen megállapitott dologi, a legszelidebb minősítés után is még annyira súlyos, hogy «Vidrighin közéleti pályáját örök időkre lezárja.» Igy szállott le a timíisoarai kényur az Olympus felhőkoszorúzta magaslatairól a kis egyéni önzés és megbizhatlan közéleti szereplés süppedékes talajára. Vidrighin nem volt sémi Gátló, sem Brutus. Nem is szolgált magasabbrendű célodat; ami tüzecskéket rakott, azok mellett elsősorban ő akart melegedni. A kifelé és felfelé meggyújtott görögtűz csak arra szolgált, hogy az ő kis tüzecskéit meg ne lássák. Nagyhangú, túlbuzgó, maguk ellen széles körben ellenszenvet keltő típusok díszpéldánya és — sajnos — nem egyedüli díszpéldánya Vidrighin Stan. A lelki analízis kapcsán aztán könnyen kínálkozik a párhuzam keresése a Vidrightínnel rokon szellemben túlpezsdülő közéleti férfiak fórumbeli ágálása és a nagy szózatok és cselekedetek titkos rugói között. Annyi kétségtelen, hogy a Vidrightinek sokat ártanak az ország konszolidációjának és a lelki harmónia megteremtésének, Az ellenzék népgyűléseket rendez Erdélyben. Bűzbombák a kamara üléstermében • Hogyan ír a hivatalos kommüniké az alkotmány kamarai megszavazásáról és a bucuresti tüntetésről. Bucuresti tudósítónk jelentése szerint a kamara tegnap délutáni ülésén Vajda Sándor az ellenzéki képviselők nevében tiltakozott a vasárnapi és hétfői események miatt. Utána Bajor Pál parasztpárti képviselő szólalt fel hasonló értelemben. Junian képviselő főleg a vízfecskendők használatát kifogásolja, amelyekkel a tömeget több helyen szétoszlatták; tiltakozik az ellen, hogy a parlamentet fegyveres erővel vegyék körül, mert ez a régi alkotmány szerint, amely még életben -■ mpn 1 ö ülipéi p- >!j. k> ■ ■ 1 hete meg. Matm Gyula akart ezután felszólalni, de amint alakját felemelkedni látták, olyan zaj tört ki, hogy azt az elnök nem volt képes lecsillapítani. Mania nem is kezd beszélni, hanem az ellenzékkel együtt megfordul és kivonul a teremből. Amikor az utolsó ellenzéki képviselő is eltűnt, a padok alól kis pukkanások voltak hallhatók és egy pillanat alatt bűzzel telt meg a terem. A képviselők orrukhoz kaptak és egymás után vonultak ki az ülésteremből.Megállapítást nyert, hogy az ellenzékiek harminc bűzbombát helyeztek el és csak másfél órai szellőztetés után lehetett az ülést folytatni. Szünet után Leonte Moldoveanu élesen támadja az ellenzéket és a fegyelmi bizottság javaslatára a kamara három ellenzéki képviselőt 10—20 napra kizárt a kamara üléseiről. Ezután megkezdték az alkotmány részletes vitáját. A szenátus tegnapi ülésén a részletes tárgyalások során megszavazták az alkotmánynak 10—24. szakaszát A parlamentnek az alkotmányreform feleli tárgyalásairól illetékes helyről a következő hivatalos közleményeket kaptuk: (Március 17.; A szenátus az alkotmánytervezetet 151 szótöbbséggel elfogadta. A tervezet ellen öten szavaztak, hárman a kisebbségek, ketten pedig a zsidó szenátorok közül. (Március IX. A nemzetgyűlés szombati ülésein folytatta az alkotmánytervezet fölötti vitát. A szenátusban megkezdődött a szakaszok tárgyalása és megszavazták az 1—7. szakaszokat mellett szólatak fel Barca dr. (besszarábiai; módosítás nélkül. A kamarában a tervezet és Ernyvei dr. (csikmegyei). A tervezet ellen a magyar kisebbségek részéről Sándor József háromszékmegyei képviselő beszélt, aki a közigazgatást hibáztatta és autonómiát kért. A kamara az elnök javaslata alapján a házszabályok szerint több zavargó képviselőt a fegyelmi bizottság elé játalt. (Március 19.: A parasztpárt és a nemzeti párt vasárnap a Dacia nagytermében gyűlést tartott, utána egy pár jelenlevő megkísérelte, hogy az utcán rendetlenséget provokáljon. Miután a rendőrség közbelépett, a tüntetók már a Dacia kijáratánál szétszóródtak és délután két órakor a rend helyreállott. Az ellenzék hétfőn délre újabb tüntetést kísérelt meg. A kamara ülésén Maniu és Vajda képviselők magyarázatot kértek a kormánytól az utcai tüntetések megtiltásáért. A miniszterelnök energikus válaszban, a kamara lelkes tapsai közepette mutatta kihogy alkotmánynak kötelessége a rendet fentartani és az állam helyzetéért felelős és ezért ik lesz elnyomni minden oly kísérletet, ámen rendetlenséget és anarchiát készít elő. Az alkotmánytervezet vitájának folytatása alatt a tervezet ellen beszéltek Lázár Aurél (nemz; pári) is Kötil és Kramisch (szász kisebbségi . Jorga nagyon objektív beszédben fejtette ki álláspontját a tervezetről. Chirculescu előadó beszéde után a kamara kétszázhuszonöt szóval négy ellenében általánosságban elfogadta az alkotmánytervezetet. A szavazás alatt a nemzeti párti és parasztpárti ellenzői zajjal és közbeszólásokkal akarta megakadályozni a tervezet megszavazását, majd elhagyta az ülést. A szavazás eredményének kihirdetése után a miniszterelnök megköszönte a képviselőknek a kormánynak adott támogatást. Rámutatott a pillanat történelmi jelentőségére, amidőn a modern és egyesült Románia épületének alapkövét helyezték le. Hangsúlyozta, hogy Románia önmagának tartozik és nem a nemzetközi szerződéseknek, és hivatása az, hogy mintegy hatalmas állam a Duna torkolatánál az európai civilizáció őre legyen és határain belül állampolgárai vallási és nemzeti különbség nélkül a törvény előtt egyenlőek legyenek, azzal a feltétellel, hogy az állampolgárok az ország lojális hívi legyenek és ne várjanak helyeslést vagy helytelenítést az ország határain túlról. Bratiano Vintilla pénzügyminiszter véglegesen elkészítette a költségvetés törvényjavaslatát, amely csak kilenc hónapra szól, mert annak lejártával az ország át fog térni a január elsejével kezdődő pénzügyi évrendszerére. A költségvetés tizenötmilliárdot tesz ki és abban a tisztviselők helyzetének javuására ötszázmillió drágasági segély szerepel. A pénzügyminiszter a költségvetést csütörtkön a kamara elé terjeszti. A parlamenti harcok háttérében úgy rr kormánypárt, mint az ellenzék vidéki szervezetei egymásután tartják a gyűléseiket, hogy ezen mindkét pártcsoport ereje kifejezést nyerjen. A jövő hét folyamain az egyesült ellenzék főleg a regátbeli városokban tartja népgyűléseit, míg április első hetében a nemzeti párt egy alba-iuliai (gyulafehérvári) népgyűléssel kezdi meg az erdélyi propaganda - sorozatot