Aradi Hirlap, 1923. március (7. évfolyam, 1463-1488. szám)

1923-03-22 / 1481. szám

AZ ELŐFIZETÉS ÁRAI: i «L Szerkeszti^cég és kiadóhivatal S­ r«Ja Metian« Egész évre. . . 360 lei ! Negyedévre . . . 90 íe!­aráns# C&filO a"£ Q&[ (volt Forrjy-utc«) 1. szám. — Telefon szára &7. Félévre.............180 iei | Havonta...............30 lei Pig *■ 1JS OS F 1. f * Az Aradi Hírlap megjelenik hé»fő és az ünnepj­Egyes szám­ára külföldön: Ausztriában 1200 oK., VMA* BVf 1401+ £ IBS két követő napok kivételével mindennap. Hí­­d HA­Cseszlovákiában 1 GK., Jugoszláviában 2 dinár. «eket felvesz a kiadóhivatal és a hirde'csik­o­. á Vidrighin. A pápánál papibb emberek klasszikus pél­d­ányképe volt Stan Vidrighin, Timisoara vá­­ros­ának m­ost elmozdított polgármestere. Úgy­­ trónolt hivatalának felhőkoszorúzta magas­­latján, min­t az ó­kor istensége­i az Olympu­­son. Önmagát tette meg legfőbb fórumnak­­ és végső instanciáinak mind­en közügyben. Va­­l­amennyi minisztérium hatáskörét, sőt talán m­ért a­­ Curte de Casalie jogát is a maga ré­szére sajátította ki. Vidrighin Stan volt az a polgármester, aki a minisztériumok rövi­­d teleteit nem­ hajtotta végre, mert ő min­dent jobban tudott s ennek a felsőb­bségének gyakran kifejezést­­ is adottt egy-egy kijelen­téssel, hogy addig, amíg’ ő ül Timisoara pol­gármesteri székében, addi­g ennek a városnak ő a­­ mindenható ura. Nem respektálta a kul­tuszminisztérium rendelkezését sem. A Gogla Octavian koncessziójával jelentkező színigazgatónak egyszerűen megmondta, hogy Timisoarán játszani nem fog, mert ő, első Vidrighin Stan, Isten kegyelméből Ti­misoara primálja, másként intézkedett. A vicinális zsarnokok önkényes tevé­kenységével szemben érzett minden ellen­szenv mellett is a timisoarai polgármester imponáló egyénisége bizonyos fokú csodála­tot keltett és tiszteletet parancsolt. Ilyen bátran csak a carpi jellemek, csak a szeplőt­len1 Brutusok tehetik túl magjukat a törvénye­ken hazájuk jóvoltáért. A mindent jobban tudók tiszteletre méltó kaszf­anaTegy.k dís­ 2 példányát látták sokan Vicinghi­nben, aki a tmlagia felelőségére és veszélyére jár el. Te­heti minden súlyosabb következmény nélkül, mert közéleti működése egyebekben kristály­­falu palotában folyik le, ahová mindenki be­leláthat, ahol mindenki ellenőrizheti és pu­ritán önzetlenségét mindenki megcsodálhat­ja. Kissé erőszakos, kissé cézári allűrökbe szé­dült, de vég­ső célja jó, sáfárkodása fedhet­­len. Ezért még a miniszteri székek magasla­tán fejére gyül­emlő villámoktól sincs mit tartania így hitték ezt a beavatatlanok. Azután felm­ozdították Vidrighin Stainzt, az önma­gának saját akaratából túltengő hatáskört le­foglaló timíisoarai polgármestert. Még am­ikor is a mártírok szerepét játszhatta. Sokan úgy is fogták fel az elmozdítás okát. Túl­­nagy egyéniség volt, nem ragaszkodott elég­gé a sablonhoz, mert tudta ,hogy a sablo­­non kívü­l jobban szolgálhatja a legmagasabb célokat. Aztán a bukás nem­ is volt olyan fájdalmas. A polgármesteri székből a vízve­zetéki stallumba vonult vissza. Aztán jött a vizsgálat Petrescu bel­ügy­miniszteri vezér­­felügyelő személyében. És íme a nagy eg­ysészi­­ség­ egy csapásra más világításban tűnik fel. Kiderült, holgy a polgármester úr nem azért járt el törvénytelenül sok fontos esetben, nem azért szegült ellen a felsőbb fórumok parancsának, mintha a maga jobb értesültsé­­gével hathatósabban akarta volna szolgál­ta a kitűzött legmagasabb célokat. Nem ! Ez a tomboló túlbuzgóság csak fátyolul akart szolgálni, hogy egyéb kisd­ed ügyeiről, amelyekről m­ost kiderül, hogy a puritánság­hoz semmi közük sincsen, sőt inkább nagyon a­nyagiak, nagyon is önzőek, elterelje a fi­gyelmét. Vidu­ghin úr a város pénzét úgy kezelte, mint a Cs­áky szalmáját. Milliós munkákat árlejtés nélkül adott ki, vagyis olyannak, akit ő választott és nem annak, aki a legolcsóbb ajánlatot nyújtotta be. Milyen érdekek vezérelték Vidi­­ghint ? Petrescu ve­zérfelügyelő úgy nyilatkoz­ott, hogy maga a bűnösség­, a szabálytalanság, a megbizhat­­lan­sá­gi, a fogtalan kezelés véglegesen megál­lapitott d­ologi, a legszelidebb minősítés után is még­ annyira súlyos, hogy «Vidrighin köz­életi pályáját örök időkre lezárja.» Ig­y szállott le a timíisoarai kényur az Olympus felhőkoszorúzta magaslatairól a kis egyéni önzés és megbizhatlan közéleti szereplés süppedékes talajára. Vidrighin nem­­ volt sémi Gátló, sem Brutus. Nem is szolgált m­­agasabbrendű célodat; ami tüzecskéket ra­kott, azok mellett elsősorban ő akart mele­gedni. A kifelé és felfelé meggyújtott gö­­rög­­tűz csak arra szolgált, hogy az ő kis tü­zecskéit meg ne lássák. Nagyhangú, túlbuz­gó, maguk ellen széles körben ellenszenvet keltő típusok díszpéldánya és — sajnos — nem­ egyedüli díszpéldánya Vidrighin Stan. A lelki analízis kapcsán aztán könnyen kí­nálkozik a párhuzam keresése a Vidrightín­­nel rokon szellemben túlpezsdülő közéleti férfiak fórumbeli ágálása és a nagy szózatok­ és cselekedetek titkos rugói között. Annyi kétségtelen, hogy a Vidrightinek sokat árta­nak az ország konszolidációjának és a lelki harmónia megteremtésének, Az ellenzék népgyű­­léseket rendez Erdélyben. Bűzbombák a kamara üléstermében • Hogyan ír a hivatalos kommüniké az alkot­mány kamarai megszavazásáról és a bucuresti tüntetésről. Bucuresti tudósítónk jelentése szerint a kamara tegnap délutáni ülésén Vajda Sándor az ellenzéki képviselők nevében tiltakozott a vasárnapi és hétfői események miatt. Utána Bajor Pál parasztpárti képviselő szólalt fel hasonló értelemben. Junian képviselő főleg a vízfecs­kendők használatát kifogásolja, a­melyekkel a tömeget több helyen szétoszlat­ták; tiltakozik az ellen, hogy a parlamentet fegyveres erővel vegyék körül, mert ez a régi alkotmány szerint, amely még életben -■ mpn­ 1 ö­­ ülipéi p- >!j. k> ■ ■ 1 hete meg. Mat­m Gyula akart ezután felszó­lalni, de amint alakját felemelkedni látták, olyan zaj tört ki, hogy­ azt az elnök nem volt képes lecsillapítani. Mania nem is kezd be­szélni, hanem az ellenzékkel együtt megfor­dul és kivonul a terem­ből. Amikor az utolsó ellenzéki képviselő is eltűnt, a padok alól kis pukkanások voltak hallhatók és egy pilla­nat alatt bűzzel telt meg a terem. A képvise­lők orrukhoz kaptak és egymás után vonul­tak ki az ülésteremből.­­Megállapítást nyert, hogy az ellenzékiek harminc bűzbombát he­lyeztek el és csak másfél órai szellőztetés után lehetett az ülést folytatni. Szünet után Leonte Moldoveanu­ élesen támadja az ellenzéket és a fegyelmi bizottság javaslatára a kamara három ellenzéki képviselőt 10—20 napra ki­zárt a kamara üléseiről. Ezután megkezdték az alkotmány részletes vitáját. A szenátus tegnapi ülésén a részletes tárgyalások során megszavazták az alkotmánynak 10—24. sza­kaszát A parlamentnek az alkotmányreform fe­leli­ tárgyalásairól illetékes helyről a követ­kező hivatalos közleményeket kaptuk: (Már­cius 17.; A szenátus az alkotmánytervezetet 151 szótöbbséggel elfogadta. A tervezet ellen öten szavaztak, hárman a kisebbségek, ket­ten pedig a zsidó szenátorok közül. (Március IX. A nemzetgyűlés szombati ülésein foly­tatta az alkotmánytervezet fölötti vitát. A szenátusban megkezdődött a szakaszok tár­gyalása és megszavazták az 1—7. szakaszokat mellett szólatak fel Barca dr. (besszarábiai; módosítás nélkül. A kamarában a tervezet és Ernyvei dr. (csikmegyei). A tervezet ellen a magyar kisebbségek részéről Sándor Jó­zsef három­székmegyei képviselő beszélt, aki a közigazgatást hibáztatta és autonómiát kért. A kamara az elnök javaslata alapján­ a ház­szabályok szerint több zavargó képviselőt a fegyelmi bizottság elé játalt. (Március 19.: A parasztpárt és a nemzeti párt vasárnap a Dacia nagytermében gyűlést tartott, utána egy pár jelenlevő megkísérelte, hogy az utcán rendetlenséget provokáljon. Miután a rend­őrség­ közbelépett, a tün­tetók már a Dacia kijáratánál szétszóródtak és délután két óra­kor a rend helyreállott. Az ellenzék­ hétfőn délre újabb tüntetést kísérelt meg. A kamara ülésén Maniu és Vajda képviselők magyarázatot kérte­k a kor­mánytól az­ utcai tüntetések megtiltásáért. A miniszterelnök energikus válaszban, a ka­m­ara lelkes tapsai közepette mutatta ki­­hogy a­lkotmánynak kötelessége a rendet fen­­tartani és az állam helyzetéért felelős és ezért ik lesz elnyomni minden oly kísérletet, ámen rendetlenséget és anarchiát készít elő. Az a­­lk­otmánytervezet vitájának folytatása alatt a tervezet ellen beszéltek L­ázár Aurél (nemz;­­ pári) i­s Köti­l és K­ramisch (szász kisebbségi . Jorga nagyon objektív beszédben fejtette ki álláspontját a tervezetről. Chirculescu elő­adó beszéde után a kamara kétszázhuszonö­t szóval négy ellenében általánosságban elfo­gadta az alkotmánytervezetet. A szavazás alatt a nemzeti párti és parasztpárti ellenzői­ zajjal és közbeszólásokkal akarta megakadá­lyozni a tervezet megszavazását, majd el­hagyta az ülést. A szavazás eredményének­ ki­hirdetése után a miniszterelnök megköszönte a képviselőknek a kormánynak adott támoga­tást. Rámutatott a pillanat tört­énelmi jelen­tőségére, amidőn a modern és egyesült Ro­mánia épületének alapkövét helyezték­ le. Hangsúlyozta, hogy Románia önmagának tar­tozik és nem­ a nemzetközi szerződéseknek, és hivatása az, hogy mintegy hatalmas állam a Duna torkolatánál az európai civilizáció őre legyen és határain belül állampolgárai val­lási és nemzeti különbség nélkül a törvény előtt egyenlőek­ legyenek, azzal a feltételle­l, hogy az állampolgárok az ország lojális hívi legyenek és ne várjanak helyeslést vagy helytelenítést az ország határain túlról. Bratiano Vintilla pénzügyminiszter vég­legesen elkészítette a költségvetés törvényja­vaslatát, amely csak kilenc hónapra szól, mert annak lejártával az ország át fog térni a január elsejével kezdődő pénzügyi évrend­szerére. A költségvetés tizenötmilliárdot tesz k­i és abban a tisztviselők helyzetének javu­á­sára ötszázmillió drágasági segély szerepel. A pénzügyminiszter a költségvetést csütört­kön a kamara elé terjeszti. A parlamenti har­cok­ háttér­ében úgy r­r kormánypárt, mint az ellenzék vidéki szer­vezetei egymásután tartják a gyűléseiket, hogy ezen mindkét pártcsoport ereje kifejezést nyerjen. A jövő hét folyamain az egyesült el­lenzék főleg a regátbeli városokban tartja népgyűléseit, míg április első hetében a nem­zeti párt­­ e­gy alba-iuliai (gyulafehérvári) nép­gyűléssel kezdi meg­ az erdélyi propaganda - sorozatot

Next