Erdélyi Hirlap, 1924. március (8. évfolyam, 1750-1774. szám)
1924-03-29 / 1773. szám
Arad, VIEL évfolyam? VJ73. szím Egy példány 3 lei, va&ám&p 4 /«& 1924. március 29. Szombat UMHÉUHÍ aaa&i WTiBrr.Trirwrn-ir-'Tiir nini III IHIiiT-r raiwmr—nrg-r ír -inrn-ii-nn nrmnmr» i--r —nrn~inrinririnii mrmnui mi» «i wim h>whttmw rwmTTTOTTtnnnn—itwiiiIH inim üegjelenik kétfő és az ünnepeket kővető eseleti Előfizetés: évente 600,'/, évre 500,'/, évre 150 sapok kivételével naponta. — Szerkesztő . .. 1 hóra 50 lei. Külföldre a duplája. Számonként tóg is kiadóhivatal Strada Metiana (volt A FIA II HiFi! Bucaresliben 50b.val több.Ausztriáb,2000 oK. Forragita 1. - telefonszámok: 97 és 175. HM&ÍN NMCMAF Csehszlovákiában IcK.JugoszláviábanZolnár A román-magyar tárgyalások teljes megegyezéssel bevégződtek. (Bucuresti, márc. 28. Saját Lúd.) A román-magyar tárgyalások tegnap befejeződtek. A megállapodásokat tizenhat különböző konvencióba foglalták, amelyek között helyet foglal a két állam polgárainak kölcsönös adósságaira vonatkozó intézkedés, a jelzálogkölcsönök, a bírói kiszolgáltatások és a biztosító társaságok kérdésének rendezése. A konvenciók aláírása ma délután a külügyminisztériumban Duca külügyminiszter elnöklése alatt tartandó plenáris ülésen történt meg. Bucurestiből a magyar delegáció tagjai Belgrádba utaznak, ahol hasonló tárgyalásokat kezdenek a jugoszláv kormány megbízottjaival. A Jugoszláviával kötendő egyezmény alapját a bucuresti megállapodások fogják képezni. Említésre méltó, hogy az utódállamok közül Románia az első, amellyel Magyarországnak sikerült megegyezést kötni. A Csehszlovákiával több mint egy esztendeje megkezdődött tárgyalások még nem vezettek eredményre. Kolozsváron a katonaság veszi át a rend fentartását. Bucurestiből jelentik: Az Universul úgy értesült, hogy a kormány a cluji diákzavargások ügyében befejezte a vizsgálatot és úgy határozott, hogy Muresan Septimiu vármegyei prefektus és Gritta Ovidiu rendőrprefektus továbbra is helyükön maradnak. A rend fentartásáért a teljes felelősséget a katonai parancsnokságra ruházta át a minisztertanács. Ezzel kapcsolatban Mardarescu tábornok hadügyminiszter a legközelebbi minisztertanácson előterjesztést tesz a hadsereginspektorok áthelyezése tárgyában. A román-orosz tárgyalások megnyitása. (Bécs, március 28. Saját tud.) A román-orosz konferenciát csütörtök délután három órakor ünnepélyesen megnyitották. Grünberger osztrák külügyminiszter francia nyelvű beszédben üdvözölte a konferencia tagjait. Az osztrák külügyminiszter üdvözlő szavaira Kresztinszky, az orosz delegáció vezetője orosz nyelven válaszolt. A beszédet Ustinov orosz delegátus tolmácsolta francia nyelven. Kresztinszky az orosz delegáció nevében azon óhajának adott kifejezést, hogy a konferencia sikerrel fejeződjék be. Rascanu, a román delegáció vezetője szintén köszönetét tolmácsolta az osztrák kormánynak. Majd hangoztatta, hogy a román delegáció a legjobb intenciókkal jött Bécsbe. Az első érdemleges tárgyalások péntek délután 3 órakor kezdődnek. Ujabb fúziós tervek az ellenzéken. Averescu és a parasatpárt fusiója. — Maniu tárgyalásai Jorgoval. — A kamara és saendtus ülése. Bucuresti, március 28. Saját tud.) A közeljövőben az ellenzéki haremfező lényegesen megváltozott képet fog mutatni. A kamara folyosóján tegnap mint befejezett tényről beszéltek arról, hogy Averescu és a parasztpárt között létrejött a megegyezés, melynek részletei még nem kerültek nyilvánosságra. A nemzeti párt és a Jorgia-párt közötti fúziónak még vannak akadályai, mert a Jorgapárt egyes kikötései ellentétben állanak a nemzeti párt erdélyi szervezetének tradíciójával. Másrészt egy el nem intézett problémának mondják .Iorga és Maniu között, hogy Maniu semmi szín alatt nem hajlandó akceptálni a jelenlegi parlament alkotmányosságát, főleg pedig az alkotmányt, míg Iorga a legalitás s a jogfolytonosság álláspontján van. Szombaton Jorga királyi kihallgatáson volt és nyomban utána találkozott Maniával, amikor is a két pártvezér között döntő tanácskozások folytak. Egyes politikusok már tudni vélik az úji párt nevét is sezek szerint a fúziós ellenzéki párt «nemzeti radikális párt ' nevet venne fel, mások szerint a kibővült párt neve továbbra is nemzeti párt maradna. A nemzeti párt részéről eredetileg azzal indult meg a tárgyalási, hogy egy új ellenzéki blokk magába ölelje az összes pártokat, de ez elől Jorga kitért. Jorga a paraszt pártot és Averescu pártját kifogásolta és így kényszerültek ezek most egymás felé orientálódni, hogy megalakítsák az újabb ellenzéki pártot. A kamara ülésén Georgescu dulceai képviselő megismétli a tegnapi ülésen Constantinescu földművelésügyi miniszter elleni felhozott vádakat. Aslan kéri, a kormányt, hogy tegyen intézkedést a fővárosban tapasztalható húsdrágaság letörésére. Julian kéri a Ház elnökét, interveniáljon a kormány tagjainál, hogy feleljenek a hozzájuk intézett interpellációkra és kérdésekre. Barleanu panaszt emel az Arad melletti Sinlean község körül befejezett földosztási munkák ügyében, amelyeknél 200 katasztrális holddal károsították meg a parasztságot. Pop képviselő bejelenti, hogy a ploestis prefektúrán és városházán nagy visszaélések történtek. Kéri a vizsgálat megindítását. Ezután a prahoVai kerület liberális képviselője akart beszélni, de az ellenzék nem engedte szóhoz jutni. Jacobescu a hadiözvegyek és árvák szómom sorsát tárja fel és megállapítja, hogy a kormány közömbösen halad el a hadiárvák és özvegyek nyomora mellett. A szenátus tegnapi ülésén Anghelescu közoktatásügyi miniszter beterjesztette az ipar oktatási törvény módosításáról szóló javaslatot. Balázs Ernő kéri a kormányt, hogy a volt oszUrk-emt^eafőtisztviselők ügyés rendezését vegyék tárgyalás alá. Ezután több kisebb jelentőségű törvényjavaslat letárgyalása után az ÚiCS véget ért. Törvényjavaslat a nagykorúság időpontjáról. Bucurestiből jelentik: Marzescu igazságügyminiszter törvényjavaslatot készített el, amely szerint a nagykorúság az egész ország területén a 21 éves életkor elérésének időpontjától veszi kezdetét. Az új törvényjavaslat a közeli hetekben kerül tárgyalásra. Pekingi levél (Egykor 16 millió lakása volt, ma egy millió sincs. — Viszik a menyasszonyt a soha nem látott férj házába. — Napokon keresztül tartó színdarabok.) (Peking, márc. hó.) A mennyei birodalom fővárosának elmúlt nagy fényéről és dicső történeti múltjáról talán legékesszólóbban beszélnek a falak. Azok a falak, amelyek harminchárom kilométeres kerületű szabályos négyszögben futnak végig a város körül s amelyek nyomasztó egyhangúságát csak a városkapunál magasba törő hatalmas toronyszerű bástyák szakítják meg helyenkint. Tizennégy méter magasak ezek a «kínai falak», húsz méter szélességű alapon nyugszanak, amely legfelül tizenhat méterig keskenyedik. Az óvilág barbár rablóhordái bizonyára olykép tekinthették, mint a bevehetetlenség megtestesítőjét. Az idő azonban múlt, évszázadok, évezredek suhantak tova a város felett, amely már akkoriban nagy és virágzó emporiumként szerepelt, mielőtt Róma alapjait lerakták s amikor talán a messze nyugaton az egyiptomiak élték fénykorukat a most felbontott sírboltban pihenő nagy Tut Anh-Amen alatt... A régi fény elhomályosult, dicsőségének emlékei is tűnőben. A hanyatlás szomorú folyamata körülbelül a két utolsó évszázad alatt egyre rohamosabbá vált, eltűntek a fényes paloták, eltűntekk a házak és — eltűntek az emberek. Amikor az ember a városfalakon belül lép, szinte keresi a várost, amely olyan benyomást kelt, mint kiszáradóban levő tó, amelynek víze mindig kisebb területre húzódott vissza. Az üres telkekkel, összeomlott házakkal, elvadult kertekkel szegélyezett, szabályozott, széles utak pedig világosan mutatják, hogy valamikor geometriai szabályossággal elrendezett világváros lehetett. A város belseje felé kezdődik csak az élénkség, a forgalom, bár itt is csak akárhány üres, elhagyatott utcára bukkanunk. ( Némely részében azonban szinte meglepő forgalmat találunk! Autó, az igaz, fölötte kevés, villamos, lóvasút nincs, de annál több riksa, az ismeretes kétkerekű könnyű kocsi egyetlen üléssel, amelybe ló helyett ember van fogva, mint a szélső keleten általában. AJ Utólag húszezernél is több riksa szaladgál a főváros utcáin. Gyorsak és fáradhatatlanok ezek az emberlovak, némelyik csurom víz az izzadtságtól, de világért sem ismerté f el, hogy kimerült. Kigombolja a zubixinyót és felhevült, meztelen mellém ereszti a Mongólia felől besüvitő hideg szelet. Míg az ember a riksán ül, belm tud szabadulni a gondolattól, hogy rövid sétakocsizás talán egy nyomorult ember életébe kerül. Itt ott komoly és lassú tibeti meg mongol tevekaravánok vonulnak végig az utcákon, időnkint meg megállanak és pihentetnek ott az utcán, mit sem törődve azzal, hogy talán forgalmi akadályul is szolgálnak. Egy egy riksában előkelő kínai nő suhan tova rikító selymekbe burkolva, gyöngyös ezüstkoronával a fején, mint valami császárné vagy exotikus bálvány. Hirtelen zeneszó hangzik fel a széles út közepén, tarka menet tűnik a síremünkbe. Legelői furcsa, kabalisztikus jelvényeket hordoz egy, csomó