Erdélyi Hirlap, 1924. április (8. évfolyam, 1775-1796. szám)
1924-04-01 / 1775. szám
ár&d, Vili. évfolyam, 1175 szám egy példány & Ut, vasárnap 4 kL 1924. április 1, kedd ... ______ >» TM jflftf fÉl» Klg SAS füg a feg WÉJr spa» B %On. --Asocjaciunc Peatru Literatura Rontana '%$? BI» JhiP ^ PaSj Bg« 1 |p§| Wm HpS S'ifiS^Í^! si Cultura Poporului Romár.» Meojelenik hétfő is az ünnepeket követő emelett Előfizetés: évente 600,'hévre 300,'hévre 150 Sapok kivételével naponta. — Szerkesztő- - .. / hóra 50 let. Külföldre a duplája. Számonként rég is kiadóhivatal Shada Medanu (volt ATí í í HÍD! Ali BacuresUben 50 b.-val több.Ausztridb.IOOO oK ?orrag-utca)l,telefonszámok.97 és 175. /ilölill lIJLKLHLr CsehszlovákiábanlK.Jugoszláviábanidinár Az új Poincaré-kormány programja (Paris, március 31.) Poincaré új minisztériuma megkapta a kinevezési kéziratokat, letette az esküt és megtartotta első minisztertanácsát. Ez alkalommal Poincaré bemutatta a kormánynyilatkozatot és a minisztertanács ehhez egyhangúlag hozzájárult. A parlamentben felolvasandó nyilatkozat lényege az, hogy Franciaország továbbra is ragaszkodik valamennyi jogigényéhez és a kezében lévő zálogokat mindaddig megtartja, amíg nem rendezik kielégítően a jóvátételt. A kormány a nemzetközi megállapodás útján igyekszik a kérdés megállapodását biztosítani. Belpolitikai téren a kormány a nemzeti tömörülést óhajtja biztosítani a köztársaságiak koncentrációival, amire az új kormány a maga összetételével példát szolgáltatott. Kiöntéssel fenyeget a Duna. A lengyelországi, csehországi és olaszországi árvízkatasztrófák után a Duna vízállása is fenyegető jelleget öltött. Áradása napok óta egyre tart és vasárnap este elérte a 4‘méter 87 cm magas vízállást Budapesten. A Dunapart alsó rakodójának lépcsőit a viz elborította, úgy hogy az összes raktárakat ki kellett üríteni. Kelenföldtől egészen a filatori-gátig gőzszivattyukat állítottak föl, amelyek állandóan munkában vannak. A Duna felső szakaszán, különösen Győr és Komárom vidékét nagy veszedelem fenyegeti Magyar-orosz tárgyalások (Moszkva, március 31.) A szovjet kormány külügyminisztere a Magyarországgal való kapcsolat újrafelvétele tárgyában már hozzáfogott az anyag előkészítéséhez. A tárgyalások időpontját megközelítőleg sem ismerik, de Moszkvában valószínűnek tartják, hogy a magyar kormány a kezdeményező lépéseket nemsokára megteszi A magyar jövő. (Budapest, márc. 31. Saját tud.] Pesthy igazságügyminiszter a magyar faluszövetség alakuló naggyülésén gyönki választóihoz miniszteri minőségében először intézett beszédet. Behatóan fejtegette, hogy Magyarország a lét és nemlét kérdése előtt állott, mielőtt Bethlen és minisztertársai föl nem világosították a külföldet, hogy a Magyarországra rótt öt milliárd aranykorona jóvátétel behajtása tönkretette volna az országot a föltámadás minden reménye nélkül. A kölcsön egyik előnye, hogy: a külföld bizalma Magyarország iránt megerősödik, bejön a külföldi vállalkozó tőke és a magyar pénz értékének zuhanása megáll egss akadnak asomz-román tárgyalások Az orosz delegáció ragaszkodik a népszavazáshoz. — Az erőteljes román álláspont. (Bécs, március 31. Saját tud.) Egy hétig tartó huzavona után a román-orosz delegációk szombaton érdemleges tárgyalást kezdtek és ugyanekkor szinte hajótörést szenvedett a konferencia. Miután Zvresztinszky ragaszkodott ahhoz, hogy a tárgysorozat első pontja a területi kérdés legyen, a román delegáció hozzájárult ehhez annak hangsúlyozásával, hogy nem ismer a két ország között függőben levő területi kérdést. Az ülésen Kresztinszky szovjet delegátus elnökölt és mikor tárgyalásra tűzte ki a kérdést, Langa Rascanu, a román delegáció vezetője tiltakozott a kérdés felvetése ellen. Izgatott hangulat következett be, amelyben Kresztinszky felfüggesztette az ülést, majd annak megnyitása után Kresztinszky deklarációt olvasott fel, mely oda konkludál, hogy Besszarábia ügyeit ennek az országrésznek a lakosai köthetik jogosmi el. Langa-Rascanu erre kijelentette, hogy Románia nem tárgyal Besszarábia ügyéről Oroszországgal, mert ez az országrész a lakosság akaratából csatlakozott Romániához, amely megváltozhatatlanul román területté vált. Az orosz delegáció tagjai ezután megtárgyalták a helyzetet, majd azt a közvetítő indítványt tették a román bizottságnak, hogy a tárgyalásokat ne szakítsák meg azonnal. Az ülés azzal ért véget, hogy szombat délután választ ad a román delegációs népszavazásra vonatkozó indítványra. Erre azonban csak ma este kerül sor, mivel tegnap délben az osztrák külügyminiszternek a két delegáció tiszteletére a Hotel Imperialban rendezett ebédje után Kresztinszky bejelentette, hogy nem érz jól magát és emiatt ma este 6 órára halasztották a konferenciát. Ez az ülés döntő jelentőségű. Annyi bizonyos, hogy a két delegáció annyira kötött marsrutával bír hogy a besszarábiai kérdésben megegyezés nem jön létre és csupán az elé néznek várakozással, hogy folytatják-e a konferenciát. Az Adeverul tudósítója szerint az erre vonatkozó chanceok redukáltak, de nem teljesen kizártak. Ez a szituáció jelenlegi képe, amelyből kitűnik, hogy a helyzetet nem lehet optimizmussal elbírálni. Árviz Arad megyében. Lippán kiöntött a Maros. — Viz alatt a vasúti töltés. — Gurabonc katasztrófája. — Egyre emelkedik a Maros vízállása. (Arad, március 31. Saját tud.) A székelyföldön beállott óriási esőzések a Maros vizét erősen megduzzasztották, úgyhogy a Maros több helyen kilépett medréből, így tegnap éjjel Lippa alatt is elöntötte a mélyebben fekvő földeket. A városban hamar elterjedt a hír, hogy Arad is veszélyben forog a túl magas vízállás folytán, aminek ügyében kérdést intéztünk az aradvárosi főmérnöki hivatalhoz, ahonnan a következő felvilágosítást kaptuk A Maros vízállása egyre emelkedő tendenciát mutat. Egyelőre azonban nincsen aggodalomra ok. Ma reggel a vízállás 216 volt, úgy hogy egy fél méter választ el attól, hogy a micalacai és a várbeli mélyebb fekvésű földekre lépjen a Maros. Az aradi árterületet azonban csak a 300-as magasságon éri el a Maros, amiből tehát még 86 centiméter hiányzik. Azonban még ez sem jelentene a városra veszélyt, mert az árterület betöltése után következnek a több méter magas védgátak, amelyeknek belépéséhez óriási vízemelkedés volna szükséges, amitől azonban most nincs mit tartani. Súlyosabb a helyzet azonban Aradmegye északkeleti részében, ahol a Kőrös mindenütt kiöntött és Gurahonctól felfelé úgyszólván alig van község, amely ne lenne kitéve az elöntés veszedelmének. Gurahonctól fölfelé Acuca környékén a folyó a vasúti töltést is elöntötte, úgy hogy annak mindkét oldalán víz terül el és félő, hogy amennyiben a víz állása nem mutat apadást, a meggyengült vasúti töltés nem bir ellentállni a reá zuduló vízmennyiségnek. Brád környékén szintén megindult a hegyekben az olvadás és a megolvadt hótömeg hatalmas mennyiségű víz alakjában zúdul le a községet környékező rónaságra. Ez a hirtelen fellépő áradás úgyszólván egyik napról a másikra tette tönkre ezen a helyen mindenütt a vetéseket, mert az esőzés által megpuhitott talajból a rohanó víz könnyű szerrel mosta ki a már sarjadzó vetéseket. A községek lakosai tehetetlenül állanak a pusztító árral szemben és legtöbb helyen csak arra szorítkoznak, hogy házaikat és állatjaikat védjék meg a Kőrös mindent elsöpörni akaró hullámaitól. Az egyes főszolgabírói hivatalok nyomban az árvíz veszedelmének fellépése után meglelték a szükséges intézkedéseket, bár az eminens veszélyeket elhárítani módjukban némáik