Erdélyi Hirlap, 1924. december (8. évfolyam, 1965-1984. szám)
1924-12-02 / 1965. szám
2___________________ _____________________ ESDiLl In BLAg ____________________ Kedd, 1924. december 2. nak Szudánra való igénye annyira tarthatatlan, hogy szinte kár érveket hordani fel ellene. A hódításon alapuló igény, mellyel olyan nép áll elő, mely az enyhe idegen megszállás ellen is fellázad, megmutatja, hogy bármily érzelmi tulajdonságokkal bővelkedjenek is az országukat kormányzó egyiptomiak, a becsület iránt való érzék nem szerepel köztük. Igényük különben, mai alakjában, megvalósíthatatlan. Szudán meghódítása brit hadvezetésnek, brit felszerelésnek, brit szervezésnek és brit hősiességnek az érdeme. Ha a britek kivonulnak Szudánból, egy új máhdi hamar véget vethet az egyiptomi gazdálkodásnak. A szudániaknak sok szavuk lehet a kormányhoz, amely alatt élni kívánnak; az egyiptomiaknak semmi joguk, hogy ehhez a kérdéshez hozzászóljanak, örömmel fogadom azért a kormánynak azt az elhatározását, hogy véget vet Szudánban a kettős birtoklásinak. Eddig is menthetetlen volt, most már megvalósíthatatlan is. Magyar-román vasúti tárgyalások Aradon* Az aradi üzletvezetőségen a román-magyar vasúti bizottságok ülést tartottak, amelynek célja az volt, hogyan lehetne a tűzifa exportálásához még szükséges 120 vagyont naponta forgalomba hozni. A CFR vasútigazgatóság részéről Pop Octavian vasútigazgató volt jelen. A tanácskozáson elhatározták, hogy a még szükséges vagyonokat az aradi üzletvezetőség körzetében lévő vagyonparkból fogják az export rendelkezésére bocsájtani. Tisiegi@f képviselőt alommal vezettek ki a magvast* phe»!® menüből. Hogyan folytja a budapesti parlament izgalmas ülése. — Viharok a miniszterslEíek egy feixatiiasas miatt. — A munkások forrsiÖBami Kra © smííssSakását tárták Peste». (Budapest, dec. 1. Saját tud.) Jelentette már az Erdélyi Iirlap, hogy a magyar nemzetgyűlés pénteki ülésén óriási viharok voltak Bethlen István gróf miniszterelnöknek az Esküttperben tett vallomása, illetve Friedrich Istvánnak az üggyel kapcsolatosan a parlamentben ismertetett levele miatt. Friedrich István a folyosón az ellenzéki képviselőknek és újságíróknak a miniszterelnök következő szövegű levelét mutatta meg: >v*. 1921. junius hó .... 3693—1921. M. E. (titkos. Szigorúan bizalmas. Hivatkozással 1921. május havában 3270—1921 számú átiratára közlöm, hogy a közélelmezési minisztertől (Major Jánostól) értesültem, hogy propaganda és pártcélokra vonnak le bizonyos összegeket a kiviteli engedélyek kiadásánál. (Itt egy olyan mondat következik, amelynek közlését Friedrich István megtiltotta a sajtó munkásainak) ...Felkérem, hogy a jövőben az ilyen célokra való engedélyek kiállítása tárgyában előbb velem méltóztassék az ügyet megbeszélni. Bethlen István s. k. A levél közlése óriási botrányt idézett elő a nemzetgyűlésen. A miniszterelnök zártülést kért, amit el is r rendeltek és ezen igyekezett álláspontját megvilágítani. A zárt ülést követő nyílt ülésen Györki Imre volt az első szónok, aki beszédében a következő kijelentést tette: “ Azt a meggyőződést kell itt nekünk leszűrnünk, hogy a miniszterelnök úr tegnap a bíróság előtt hamis tanúzást tett. Az elnök, e kijelentésre megvonta a szót Györkytől, aki azonban továbbra is folytatni akarta beszédét. A kitört vihar miatt azonban csak egyes szavait lehetett hallani. Az ellenzéki képviselők, de főleg a szocialisták torkukszakadtából kiálloztak: — Nem hagyjuk magunkat terrorizálni. Az első kivezetés. Györky tovább folytatta beszédét a következő szónokként felszólított Urbanits Györgyel együtt a szocialista képviselők izgatott kiabálása közben. Az elnök Györkyt két ízben a mentelmi bizottság elé utasíthatja, majd felfüggeszti az ülést. Györky szünet alatt is rendületlenül folytatja beszédét. Később a szocialista képviselők társaságában kivonullt a folyosóra. Ekkor már híre kelt, hogy az elnök Györkyt ki akarja vezettetni az ülésteremből. Ez rendkívüli izgalmat okozott. A szocialisták így kiáltottak fel: — Csak próbálja meg! Majd fölvonultatunk 200 ezer munkást. Vezettessék ki azokat. Mikor az ülést megnyitották, a lárma ismét megkezdődött. — Mi van avval a hamis tanúval, — kiáltják a szocialisták a kormánypadok felé. Halljuk Györkyt. Györky a nagy zajban beszélni kezd, mire az elnök hirtelen berekeszti az ülést, zárt ülést rendel el és a karzatokat kiüríteti. Alig történt ez meg, a jobboldali folyosó felöl feltűnt a parlamenti őrség egyik különítménye. Az ellenzéki képviselők tapsai közben vonult be a palotaőrség az ülésterembe. Záborszky főterembiztos odalépett György képviselőhöz és felszólította, hogy hagyja el a parlament épületét. Györky azonben kijelentette, hogy nem megy ki. Erre Záborszky intésére a palotaőrök a padokon átugrálva rávetik magukat a szocialista képviselők zárt gyűrűjére, az útban állókat félrelökik megragadják Györkyt. Irtózatos dulakodás kezdődött most. Györkyt, aki minden erejével ellenállott gallérjánál és kabátjánál fogva vonszolták ki a teremből. Közben az egyik palotaőr már kardjához nyúlt, hogy fegyvert használjon, azonban az utolsó pillanatban megakadályozták abban, hogy kardját kirántsa. Amikor Györkyt a folyosón végigvitték, kabátja félig le volt róla huzva és négy markos palotaőr úgy vonszolta maga előtt. A kivezetés alatt még egy incidens történt dr. Pályi Ede hirlapiró, amikor meglátta Györkyt a palotaőrök kezei között megragadta az egyik őrt és a képviselőt ki akarta szabadítani. Újabb palotaőrök érkeztek, akik őt is lefogták. Fokozódik az izgalom. Györky kivezetése után még fokozódott az izgalom az ülésteremben. Payer Károly: Kardot húznak a képviselőkre itt a házban! Mik vagyunk?! Peidl Gyula: A vádlottak padjára. Payer Károly: Megbecstelenitették házai. Propper Sándor: (Az elnök felé); öngyilkos, nem elnök. Peidl Gyula: (Gróf Bethlen István felé.) öngyilkosságra bujtat fel miniszterelnök ur. Esztergályos: Emberek, évek óta börtönben sínylődnek és panamisták szabadon panantáznak. Szcilovszky elnök egymásután javasolja a szocialista képviselőknek a mentelmi bizottság elé való utalását, amit a többség az óriási zajban felállással szavaz meg. Nemsokára ismét megjelennek a teremben a palotaőrök és Esztergályos, Szabó és Propper szocialistákat vezetik ki. Minden oldalról odarohannak a képviselők, hogy megakadályozzák a kivezetést Az izgalom a végsőkig feszül. — Gazemberek, ezért kapnak fizetést? — Ilyen és még súlyosabb szitkok özöne röpköd a palotaőrök felé. Közben olyan hírek érkeznek a Házba, hogy a szocialisták a szakszervezetekből és gyárakból fel akarják vonultatni a munkásságot a parlament esd a Rakovszky Iván belügyminiszter intézkedésére a főkapitányságról nagyobb készültség érkezett a parlamentbe. Az ülésteremben az izgatott kiabálás tovább tart, ezért az elnök felfüggeszti az ülést Szünet után az óriási zajongásban a teremőrök Peidl Gyulát és Peyer Károlyt is kivezetik az ülésteremből. Az elnök azonban az óriási lármában ismét kénytelen az ülést felfüggeszteni. Hét óra tájban, amikor az elnök ismét megnyitja az ülést, jelenti, hogy kénytelen volt Sütő Józsefet, Szabó Imrét és Baticz Gyulát a nemzetgyűlés épületéből eltávolítani. Szilágyi Lajos áll fel szólásra és beszédét az elnökhöz intézett következő szavakkal kezdi: — Szégyen, gyalázat A miniszterelnök hitvány gazember. Szilágyitól erre az elnök megvonja a szót. Erre Szilágyi odamegy a gyorsírókhoz és a következőket mondja: A nagy zajban nem lehetett hallani, azért megismétlem szavaimat, azt mondtam Bethlenről, hogy ezzel a hitvány gazemberrel, ezzel a közönséges gonosztevővel nem akarok tovább egy levegőt szívni. Szilágyi e kijelentését a folyosón az újságírók előtt is megismételte. Csakhamar azután megjelentek a teremőrök és eltávolították Szilágyit a parlament épületéből. A szűnni nem akaró zajban később Farkas Istvánt és a szocialista párt békés természetű tagját, Klárik Ferencet is eltávolították a képviselőházból. Mikor az izgalom éjfél tájban némileg enyhült, Bethlen István miniszterelnök állott fel szólásra. A zárt ülésben azok a képviselő urak, akik utólag nyílt ülésen emeltek vádat, nem szóltak egy szót sem, mert nekik nem az igazság keresése a fontos. Nyílt ülésen tették szóvá a kérdést, bízva abban, hogy nem fogom az állam érdekeit elárulni abból a célból, hogy magamat rágalmaikkal szemben megvédjem. Komoly időket élünk és ezt a napot a nemzetnek meg kell jegyeznie magának. Legyenek meggyőződve a képviselő urak, hogy amíg én ezen a helyen leszek, meg fogom védeni ezt a nemzetet azzal az aknamunkával szemben, amelyet egyes képviselők folytatnak. Vihar után. A miniszterelnök után Mayer János személyes kérdésben szólalt fel, majd elfogadták az elnök napirendi indítványát és ezzel az ülés befejeződött. A magyar fővárosban nagy izgalmat váltottak ki a képviselőház eseményei. Attól tartottak, hogy vasárnap nagyobbszabású tüntetések lesznek. Ezért nagyszabású előkészületeket tettek a rend fenntartására. Ez azonban feleslegesnek bizonyult, mert sem vasárnap, sem hétfőn délelőtt nem történt rendzavarás. Mindössze a Keleti pályaudvar vendéglőjében történt egy feltűnő incidens, Budaházy volt százados egy régebbi lovagias ügyből kifolyólag inzultálta Ruppert képviselőt. Ruppert feljelentést tett támadója ellen. Az ellenzék azonosítja magát a szocialistákkal? A mentelmi bizottság előterjesztésére a nemzetgyűlés György és Szilágyi képviselői 25 ülésről, Proppert, Kabókot 22 ülésről, Peyert, Esztergályost, Baticzot, Sütőt, Szabót, Sálit, Klárikot, Farkast, Szedert, Malasicsot és Peidlt 10 ülésről kizárta, Héder szocialista képviselőt pedig a Ház megkövetésére ítélte. Varga pártonkívüli, a mentelmi bizottság tagja az ítélet túlszigorúsága miatt különvéleményt jelentett be. A nemzetgyűlés azonban az eredeti javaslatot fogadta el. Hétfőn délre a baloldali pártok tagjait értekezletre hívták össsze és az a hír van elterjedve, hogy az egész ellenzék azonosítani fogja magát a kivezetett szocialista képviselőkkel. ‘ .............. '