Erdélyi Hirlap, 1925. február (9. évfolyam, 2010-2032. szám)

1925-02-01 / 2010. szám

3 EB.0351.ÚI H­ÍR­LA­P _ . Vasárnap, 1925. Február I tyeni módon rendezkedjen a magyarság s annak pártja miként töltse be hivatását legjobban­ megfeleljen mind a magyar nem­zeti kisebbség érdekein­ek, szem előtt tartva az állam speciális szempontjait? Ismerem jó­indulatát, mely­et soha sem tagadott meg a magyar kisebbségi sajtó képviselőivel szem­­ben, tisztelettel kérem,, a fenti kérdésre h­óa­­kad yála szólni szíveskedj­ék. Másnap Argetolánu a következő levelet küldte: «Kedves Uram! ........ . „ «Az ön­ által feltett kérdésre Válaszom rövid lesz. «Úgy gondolom, hogy «az állam­­ ér­dekeihez való alkalmazkodás» a Ma­gyar Párt részéről abban a formában kell hogy megnyilvánuljon, amely­nek kereteit a háború utáni béke­­szerződések szabták meg, az új Ro­mánia fejlődésének biztosítására. Kul­túra és vallási szempontból a népek­nek és a kisebbségeknek teljes sza­badságot kell élveznünk­. «Egy­etlen­ gesztust sem lehet azonban el­­tűrni, mely a~ román állam konszolidálása ellen irányulna.» «Minden együttműködés a határon túl levő párttal vagy pártokkal nem tekintendő egyébnek­, mint az állam biztonsága elleni cselekedetnek. Fogadja kedves uram legmelegebb üd­vözletem őszinte kifejezését Igaz hive: C. Argetoiánu.» Bratianu fenyegetései. Bucurestiből jelentik: Bratianu mi­­niszterelnök több román politikus előtt kijelentette, hogy a liberális kormány csak 1926. februárjában fog lemondani. A mi­­niszterelnök az új választási törvény meg­szavazásánál kormányon akar ülni. Az ellenzéki pártokban erősen optimistának tartják­ Bratianu e nyilatkozatát és az a vélemény, hogy a liberális kormánynak rö­videsen el kell hagyni helyét. A király házasodik A felséges urak szerelme és a diplomácia. — Boris bolgár király sorozatos háztűznézői. — Bolgár-román nász készül. Ha valamelyik királyról híre jár, hogy házasodni készül, akkor az egész világon ta­lálgatják, ki lesz az a nő, aki nemcsak fér­jet, hanem egy országot és egy koronát is kap a boldogító igenre. Idestova tíz eszten­deje, hogy Boris bolgár király házassági ter­ve időnkint foglalkoztatja az újságolvasó kö­zönséget és az­­ érdekelteket A bolgárok cárja még ma is nagyon fiatal ember, mind­össze harmincegy éves, csinos is, népszerű uralkodó is, sőt azt mondják, hogy hajlik a romantikára. Most meglátogatja a szerb, a román, az angol, a spanyol és az olasz ud­vart és elnéz Franciaországba is, meg esetleg más államokba. Mindenki tudja, hogy ez a látogatás háztűznéző. Sajnos, a királyok szí­vét legtöbbször nem az érzelem, nem a szere­lem irányítja a házasság kérdésében. Mint már említettük, Boris kirá­yról vagy tiz évvel ezelőtt terjedt el először a hír, hogy házasodik. A láma száján azóta gyakran meg­fordult a neve, bár nem olyan sokszor, mint a walesi hercegé, aki ma­holnap jelképe lesz a folyton házasodó agglegénynek. Boris meny­asszonyául legelőbb Erzsébet román király­leányt emlegették, aki később György görög herceghez ment feleségül és rövid ideig Gö­rögország királynéja volt Legújabban a király házassági tervének hire abban­ a formában bukkant fel, hogy al­kalma­­int f­eleségül veszi Mary­an ,a­ her­eg­­nőt Egy esztendő múlva három házassági eshetőségről folyt a szóbeszéd. A legjobban informáltak azt állították, hogy a bolgár ki­rály ügyelme meginit a román udvar felé fordult, amelynek leányai közül az egyik a görög, a másik a szerb királyhoz ment fele­ségül A harmadik, a legszebbik és a legvidá­mabb, Ileana, most tizenhét éves. A szóbe­széd ezt a királyleányt szánta Borisnak. Ké­sőbb az olasz király leányát, Jolandát emle­gették, majd amikor ez a házassági terv is füstbe ment, azt híresztelték, hogy a bolgár király elmegy Amerikába és országának pénz­ügyi talpraállitása végett gazdag örökösnőt for feleségül venni. Boris király ilyen múlttal vág neki a ház­­tűznézésnek. S most nézzük meg, ki jöhet számba abból a szempontból, hogy a bolgárok­ királya esetleg neki ajándékozza trónját és szíve. Legközelebb ál hozzá a már említett Ileana román hercegnő, akinek ereiben szin­tén német vér folyik, akár csak Boris király­nak. Ileana hercegnő erősen sportol, kita­­rfően úszik és lovagol, legnagyobb szenve­delme pedig a golfjáték. Boris király a ház­­tűznéző során Rómába is ellátogat, ahol a 23 esztendős Mafalda hercegnő jöhet tekin­tetbe. Akik a hercegnőt jobban ismerik, azt mondják, hogy ő ugyan kevésbé szép mint testvére, Jolanda, aki Calvi di Belgolo gróf­hoz ment feleségül, de kétségtelen, hogy ne­ki van a legkirálynőibb magatartása és az olasz nép őt szereti a legjobban, mert alakja, modora, erősen emlékeztet Margit anyak­irály­­nőre. Mafalda mellett szó lehet a tizennyolc esztendős Giovanna hercegnőről is, akit nem­­régiben­ vezettek be­­ a társadalmi életbe. A házassági jósok a spanyol királyi pár 16 esztendős leányát, Beatrix hercegnőt, sem felejtik ki a számításból. Erről a hercegn­őről keveset tud a közvélemény, mert hivatalo­san még az udvarnál sem vezették be. Ha­zájában is csak annyit emlegetnek róla, hogy nagyon jó szíve van, ami akkor tűnt ki, ami­kor legelőször látogatta meg anyjával a ma­rokkói háborúban megsebesült katonákat A­ merészebb fantáziájú találgatók azt hiszik, hogy Boris király Londonból Brüsszelbe is elmegy, ahol megismerkedik a belga király egyetlen leányával, Mária Jozefával. Ez a her­cegnő augusztusban töltötte be tizennyolca­dik életévét és nagyon komoly, tudományos tanulmányokra hajló leány. A háború eszien­dőit a brentwoodi orsolyita-kolo­storban töl­tötte, amelyet an­nyira megszeretett, hogy az elmúlt nyáron ott töltötte vakációját. Gon­dolni lehetne még Julianna hercegnőre, a­­ holland királynő leányára és Ingrid svéd hercegnőre. A fáma azonban ezekről nem emlékezik meg, mint ahogy nem esett szó ed­dig a görög királyi­­ család leányairól sem. Veronka átka, irta: Lőrinczy György. Három párbaja után, melynek előzmé­nyei és motívumai túlságosan fölizgatták ide­geit, két hetet töltött Ekecsy Tibor a szar­a­­tóriumbar. A pihenés használt. Jókedvű volt, mint a kiszabadult rab s a szanatóriumból fütyörészve tért be a szemközt levő Hét Papagály címü barátságos kis kocsmába, föl­hajtott egy pohár Fekete sört és a szana­tórium kapujára n­ézett. Most, utólag, félel­­m­esnek látta azt, mintha nagy lakatképen fekütítnék a vergődő világ életén. Bemen­nek rajta és eltűnnek mögötte a titkok, rej­telmek és talányok, a tragédiák és bohóza­tok, a szenvedésekkel együtt, amik kísérik és aztán odabenn... Istenem! Odabenn olyan sablonos, olyan egyforma és megszo­kott, olyan közönséges emberi nyomorúsá­gokká szürkülnek, hogy észre se érdemes őket venni. Igen, odabenn olyan állandó hangverseny tart, ami csupa gikszerekből áll Sör mellett ezért törte a fejét Ekecsy Ti­bor, mig majdnem egy órahosszat bámulta a nagy fekete vaskaput Egyetlen teremtett lélek se mutatkozott. Már a pincért akarta szólítani, hogy fizessen, mikor váratlanul a kapu n­agy lomhán föltárult. Két fiatal em­ber lépett ki rajta és állott meg a kapuban. Világos volt a helyzetből, hogy az egyik a szanatórium lakója, akit a másik alkalma­sint meglátogatott. Kezet fogtak és elvál­tak. A látogató egyenest a Hét Papagály­­nak tartott, de a másik a karmban még meg­fordult és utána kiáltott: — Ferkól Ferkó héuürtézelt Várta a megszólítás folytatását — No, mit akarsz még? — Te, Ferkól — kiáltott a szanatórium festője — Moddd meg neki, hogy kihúzom a fogát! Az ép fogát húzom ki, Ferkól Ferkó n­agyot nevetett és tovább balla­gd A másikat eplyeUe a nagy vaskapu. Há­rom perc múlva Ferkó már ott ült a Hét Papagály-buli, és annál az asztalnál, ame­lyiktől Ekecsy Tibor válifi készült, Tibor gyan­akodva nézett rá. Ki lehet ez a jöve­vény, aki olyan rettenetes emberrel barát­kozik? Magának ismételgette a lényegétért. — Kihúzom a fogát! Az ép fogad­ Brrt Ekecsy Tibor összerázkódott. Az uj aisziaitársra bámult Tatád el is halvá­­dkodott, mert a Ferkó nevezetű ifjú cso­dálkozva kérdezte meg: Sírnek? Valami baja valt talán? Nekem? Nekem dines. Ejlenbtít­ ttalán Nekem? — álpiélkodott az ideged, Vagy a barátjánnak... # Ferkó haragosan fölkacagott. — Na, hál­adnak bizony ép elég baja valt, az istenadhán­ak! Tibor szemiehárítóan pislogott — Kineveti a barátját. Furcsa kis ba­rátját ! Hát kérem... — habozott az ideged röslejkedve. — Tudja — Nem tudom. Persze, hogy n­em tudja. Az én bará­tomul megátkozták. — Mi az ördögi Nem ördög — mosolygott az idegem­. Sőt in­kább angyal. A menyasszonyom, hületezett. Az őri menyasszonya? Az átkozta meg? — Az. Hogy vasorru bába legyed a fe­lesége Könnyedén fellcülelkedett /­S meghajolt Ekecsy Tibor előtt. — Küllő Ferenc vagyok. Mű- és látsze­rérz Najgyor­ örülök, Dr. Ekecsy Tibor, tit­kár az Érc- és Acélműveknél. Tehát meg­átkozták! Az őri menyasszonya átkozta meg. Hajlatlanul Es az ön barátja? Fogott rajta az átok? Fogott A szegén­y Mályva Péter ugyan­is fogtechniikus. — Ahál — Es az artyősa fi vasorra bába, a Stahl a fogát ki akarja húzni­. Az ép fogát. — Most már értem. — Dehogy érti! Az ilyesmit csak a n­ők értik. Ekecsy Tibor bosszan­kodott­­ . — Hát akkor magyarázza meg. Ki az­őri menyasszonya? És ki a Mályva Péter fe­lesége? Küllő Feren­c jobbról-balról lesimitotta a haját, fölhajtott egy fél pohár sört és ci­garettára gyújtott — Az éni menyasszonyom Susztyík Ve­ronk­a. A Mályva Péter felesége pedig Haja­­bács Szidor fia. Vagy mondjuk, Szidike. — És az átok? Az annycsi? Hogy miket beszél­ek­ összevissza! Küllő Feren­c nagy füstfelleget fújt a ci­garettájából. — Az egész históriát a Kadarka csi­­t­álta, kérem. Mert a Kadarka, az olyan. Tré­­fás. „bolondozik, dalol — és lökdösi az em­bert jobbra-balra. — Hát a bor, az min­d azt csinálja. De úgy egyik se, mirtj a Kadarka. És Susziák Ferdin­ándnak nagyszerű Kadar­káéi vari Tetszik tudni, Suszlák ur pék a Sutty­om­ utcában­ És Veronka, a leánya. A miért is ir­igy vacsorát adtak. Valami négy hurt ipja ÜÚ volt a Mályva Péter is. — És ivott Kadarkát ivott. — De még merf nyiLl Mindenesetre töb­bet, minnt amennyi elbírt. Sokkal többet, mi­nt az oly­an embernek kell innia, a ki teáriynézőbe van.

Next