Erdélyi Hirlap, 1925. február (9. évfolyam, 2010-2032. szám)
1925-02-01 / 2010. szám
3 EB.0351.ÚI HÍRLAP _ . Vasárnap, 1925. Február I tyeni módon rendezkedjen a magyarság s annak pártja miként töltse be hivatását legjobban megfeleljen mind a magyar nemzeti kisebbség érdekeinek, szem előtt tartva az állam speciális szempontjait? Ismerem jóindulatát, melyet soha sem tagadott meg a magyar kisebbségi sajtó képviselőivel szemben, tisztelettel kérem,, a fenti kérdésre hóakad yála szólni szíveskedjék. Másnap Argetolánu a következő levelet küldte: «Kedves Uram! ........ . „ «Az ön által feltett kérdésre Válaszom rövid lesz. «Úgy gondolom, hogy «az állam érdekeihez való alkalmazkodás» a Magyar Párt részéről abban a formában kell hogy megnyilvánuljon, amelynek kereteit a háború utáni békeszerződések szabták meg, az új Románia fejlődésének biztosítására. Kultúra és vallási szempontból a népeknek és a kisebbségeknek teljes szabadságot kell élveznünk. «Egyetlen gesztust sem lehet azonban eltűrni, mely a~ román állam konszolidálása ellen irányulna.» «Minden együttműködés a határon túl levő párttal vagy pártokkal nem tekintendő egyébnek, mint az állam biztonsága elleni cselekedetnek. Fogadja kedves uram legmelegebb üdvözletem őszinte kifejezését Igaz hive: C. Argetoiánu.» Bratianu fenyegetései. Bucurestiből jelentik: Bratianu miniszterelnök több román politikus előtt kijelentette, hogy a liberális kormány csak 1926. februárjában fog lemondani. A miniszterelnök az új választási törvény megszavazásánál kormányon akar ülni. Az ellenzéki pártokban erősen optimistának tartják Bratianu e nyilatkozatát és az a vélemény, hogy a liberális kormánynak rövidesen el kell hagyni helyét. A király házasodik A felséges urak szerelme és a diplomácia. — Boris bolgár király sorozatos háztűznézői. — Bolgár-román nász készül. Ha valamelyik királyról híre jár, hogy házasodni készül, akkor az egész világon találgatják, ki lesz az a nő, aki nemcsak férjet, hanem egy országot és egy koronát is kap a boldogító igenre. Idestova tíz esztendeje, hogy Boris bolgár király házassági terve időnkint foglalkoztatja az újságolvasó közönséget és az érdekelteket A bolgárok cárja még ma is nagyon fiatal ember, mindössze harmincegy éves, csinos is, népszerű uralkodó is, sőt azt mondják, hogy hajlik a romantikára. Most meglátogatja a szerb, a román, az angol, a spanyol és az olasz udvart és elnéz Franciaországba is, meg esetleg más államokba. Mindenki tudja, hogy ez a látogatás háztűznéző. Sajnos, a királyok szívét legtöbbször nem az érzelem, nem a szerelem irányítja a házasság kérdésében. Mint már említettük, Boris kiráyról vagy tiz évvel ezelőtt terjedt el először a hír, hogy házasodik. A láma száján azóta gyakran megfordult a neve, bár nem olyan sokszor, mint a walesi hercegé, aki maholnap jelképe lesz a folyton házasodó agglegénynek. Boris menyasszonyául legelőbb Erzsébet román királyleányt emlegették, aki később György görög herceghez ment feleségül és rövid ideig Görögország királynéja volt Legújabban a király házassági tervének hire abban a formában bukkant fel, hogy alkalmaint feleségül veszi Maryan ,a heregnőt Egy esztendő múlva három házassági eshetőségről folyt a szóbeszéd. A legjobban informáltak azt állították, hogy a bolgár király ügyelme meginit a román udvar felé fordult, amelynek leányai közül az egyik a görög, a másik a szerb királyhoz ment feleségül A harmadik, a legszebbik és a legvidámabb, Ileana, most tizenhét éves. A szóbeszéd ezt a királyleányt szánta Borisnak. Később az olasz király leányát, Jolandát emlegették, majd amikor ez a házassági terv is füstbe ment, azt híresztelték, hogy a bolgár király elmegy Amerikába és országának pénzügyi talpraállitása végett gazdag örökösnőt for feleségül venni. Boris király ilyen múlttal vág neki a háztűznézésnek. S most nézzük meg, ki jöhet számba abból a szempontból, hogy a bolgárok királya esetleg neki ajándékozza trónját és szíve. Legközelebb ál hozzá a már említett Ileana román hercegnő, akinek ereiben szintén német vér folyik, akár csak Boris királynak. Ileana hercegnő erősen sportol, kitarfően úszik és lovagol, legnagyobb szenvedelme pedig a golfjáték. Boris király a háztűznéző során Rómába is ellátogat, ahol a 23 esztendős Mafalda hercegnő jöhet tekintetbe. Akik a hercegnőt jobban ismerik, azt mondják, hogy ő ugyan kevésbé szép mint testvére, Jolanda, aki Calvi di Belgolo grófhoz ment feleségül, de kétségtelen, hogy neki van a legkirálynőibb magatartása és az olasz nép őt szereti a legjobban, mert alakja, modora, erősen emlékeztet Margit anyakirálynőre. Mafalda mellett szó lehet a tizennyolc esztendős Giovanna hercegnőről is, akit nemrégiben vezettek be a társadalmi életbe. A házassági jósok a spanyol királyi pár 16 esztendős leányát, Beatrix hercegnőt, sem felejtik ki a számításból. Erről a hercegnőről keveset tud a közvélemény, mert hivatalosan még az udvarnál sem vezették be. Hazájában is csak annyit emlegetnek róla, hogy nagyon jó szíve van, ami akkor tűnt ki, amikor legelőször látogatta meg anyjával a marokkói háborúban megsebesült katonákat A merészebb fantáziájú találgatók azt hiszik, hogy Boris király Londonból Brüsszelbe is elmegy, ahol megismerkedik a belga király egyetlen leányával, Mária Jozefával. Ez a hercegnő augusztusban töltötte be tizennyolcadik életévét és nagyon komoly, tudományos tanulmányokra hajló leány. A háború esziendőit a brentwoodi orsolyita-kolostorban töltötte, amelyet annyira megszeretett, hogy az elmúlt nyáron ott töltötte vakációját. Gondolni lehetne még Julianna hercegnőre, a holland királynő leányára és Ingrid svéd hercegnőre. A fáma azonban ezekről nem emlékezik meg, mint ahogy nem esett szó eddig a görög királyi család leányairól sem. Veronka átka, irta: Lőrinczy György. Három párbaja után, melynek előzményei és motívumai túlságosan fölizgatták idegeit, két hetet töltött Ekecsy Tibor a szaratóriumbar. A pihenés használt. Jókedvű volt, mint a kiszabadult rab s a szanatóriumból fütyörészve tért be a szemközt levő Hét Papagály címü barátságos kis kocsmába, fölhajtott egy pohár Fekete sört és a szanatórium kapujára nézett. Most, utólag, félelmesnek látta azt, mintha nagy lakatképen fekütítnék a vergődő világ életén. Bemennek rajta és eltűnnek mögötte a titkok, rejtelmek és talányok, a tragédiák és bohózatok, a szenvedésekkel együtt, amik kísérik és aztán odabenn... Istenem! Odabenn olyan sablonos, olyan egyforma és megszokott, olyan közönséges emberi nyomorúságokká szürkülnek, hogy észre se érdemes őket venni. Igen, odabenn olyan állandó hangverseny tart, ami csupa gikszerekből áll Sör mellett ezért törte a fejét Ekecsy Tibor, mig majdnem egy órahosszat bámulta a nagy fekete vaskaput Egyetlen teremtett lélek se mutatkozott. Már a pincért akarta szólítani, hogy fizessen, mikor váratlanul a kapu nagy lomhán föltárult. Két fiatal ember lépett ki rajta és állott meg a kapuban. Világos volt a helyzetből, hogy az egyik a szanatórium lakója, akit a másik alkalmasint meglátogatott. Kezet fogtak és elváltak. A látogató egyenest a Hét Papagálynak tartott, de a másik a karmban még megfordult és utána kiáltott: — Ferkól Ferkó héuürtézelt Várta a megszólítás folytatását — No, mit akarsz még? — Te, Ferkól — kiáltott a szanatórium festője — Moddd meg neki, hogy kihúzom a fogát! Az ép fogát húzom ki, Ferkól Ferkó nagyot nevetett és tovább ballagd A másikat eplyeUe a nagy vaskapu. Három perc múlva Ferkó már ott ült a Hét Papagály-buli, és annál az asztalnál, amelyiktől Ekecsy Tibor válifi készült, Tibor gyanakodva nézett rá. Ki lehet ez a jövevény, aki olyan rettenetes emberrel barátkozik? Magának ismételgette a lényegétért. — Kihúzom a fogát! Az ép fogad Brrt Ekecsy Tibor összerázkódott. Az uj aisziaitársra bámult Tatád el is halvádkodott, mert a Ferkó nevezetű ifjú csodálkozva kérdezte meg: Sírnek? Valami baja valt talán? Nekem? Nekem dines. Ejlenbtít ttalán Nekem? — álpiélkodott az ideged, Vagy a barátjánnak... # Ferkó haragosan fölkacagott. — Na, háladnak bizony ép elég baja valt, az istenadhának! Tibor szemiehárítóan pislogott — Kineveti a barátját. Furcsa kis barátját ! Hát kérem... — habozott az ideged röslejkedve. — Tudja — Nem tudom. Persze, hogy nem tudja. Az én barátomul megátkozták. — Mi az ördögi Nem ördög — mosolygott az idegem. Sőt inkább angyal. A menyasszonyom, hületezett. Az őri menyasszonya? Az átkozta meg? — Az. Hogy vasorru bába legyed a felesége Könnyedén fellcülelkedett /S meghajolt Ekecsy Tibor előtt. — Küllő Ferenc vagyok. Mű- és látszerérz Najgyor örülök, Dr. Ekecsy Tibor, titkár az Érc- és Acélműveknél. Tehát megátkozták! Az őri menyasszonya átkozta meg. Hajlatlanul Es az ön barátja? Fogott rajta az átok? Fogott A szegény Mályva Péter ugyanis fogtechniikus. — Ahál — Es az artyősa fi vasorra bába, a Stahl a fogát ki akarja húzni. Az ép fogát. — Most már értem. — Dehogy érti! Az ilyesmit csak a nők értik. Ekecsy Tibor bosszankodott . — Hát akkor magyarázza meg. Ki azőri menyasszonya? És ki a Mályva Péter felesége? Küllő Ferenc jobbról-balról lesimitotta a haját, fölhajtott egy fél pohár sört és cigarettára gyújtott — Az éni menyasszonyom Susztyík Veronka. A Mályva Péter felesége pedig Hajabács Szidor fia. Vagy mondjuk, Szidike. — És az átok? Az annycsi? Hogy miket beszélek összevissza! Küllő Ferenc nagy füstfelleget fújt a cigarettájából. — Az egész históriát a Kadarka csitálta, kérem. Mert a Kadarka, az olyan. Tréfás. „bolondozik, dalol — és lökdösi az embert jobbra-balra. — Hát a bor, az mind azt csinálja. De úgy egyik se, mirtj a Kadarka. És Susziák Ferdinándnak nagyszerű Kadarkáéi vari Tetszik tudni, Suszlák ur pék a Suttyom utcában És Veronka, a leánya. A miért is irigy vacsorát adtak. Valami négy hurt ipja ÜÚ volt a Mályva Péter is. — És ivott Kadarkát ivott. — De még merf nyiLl Mindenesetre többet, minnt amennyi elbírt. Sokkal többet, mint az olyan embernek kell innia, a ki teáriynézőbe van.