Erdélyi Hirlap, 1925. szeptember (9. évfolyam, 2176-2200. szám)
1925-09-01 / 2176. szám
ff _________________ _________EESSLTIH XSLaa __________ ____________ 1925, szeptember 1. kedd sára mindaddig nem lehet áttérni, amíg nem tárgyalják le a petíciókat. Marsieu és a főpolgármester között replika fejlődött ki, amely után Romeas őr. emelkedett szólásra, hogy bár az ő véleménye is az, hogy először a mandátumokat kell igazolni, nem kifogásolja, ha először a benyújtott petíciókat vennék tárgyalás alá. Erre újból Marsieu dr. szólít hozzá a vitához, kijelentette, hogy, már csak azért is ragaszkodik ahhoz, hogy először a mandátumok igazolása történjék meg, mivel ellenkező esetben okot szolgáltatnának az alakulógyűlés határozatainak megsemmisítéséhez. Majd kijelentette az elnök, hogy már csak azért is az igazolásnak kell előbb lefolyni, mert hiszen az, akinek nincs igazolva a mandátuma, nem is szavazhat a petíció kérdésében, mivel nincs szavazati joga. Marsieu érvelése hatott, a vita zaja elült és a közgyűlés áttért a kamarai tagok mandátumainak igazolására Hat évvel ezelőtt megtagadott eskü és a mezőgazdasági kamara. A mandátumok igazolása újból heves jelenetek rögtönzésére adott alkalmat. A mandátumokat egyenként igazolták s mindegyiket elismerték, midőn azonban Vermittag János mandátumának igazolására került volna a sor, a közgyűlés egyes tagjai ellenezték e mandátum igazolását azzal, hogy Vormittag 1919-ben, mint Glogovác községi bírója megtagadta a hűségeskü letételét és ezzel a román állameszmével szembehelyezkedett és így nem lehet vezető szerepe egy román agrikulturális intézményben. Marsiell Jusztin dr. kijelentette azonban, bár igaz, hogy Vormsttag annak idején nem tette le az esküt, de abban az időben rengetegen akadtak, akik nem tették le az esküt, nemcsak községi bírák, de a legmagasabb rangú állami funkcionáriusok vezérkarából is, magas rangú katonatisztek, táblabírák, sőt mint egykori államhivatalnokok a mai törvényhozó testület tagjai közül is többen tagadták meg az eskü letételt. S bár a Consiiiul Dirigentă annak idején törvényt hozott arra nézve, hogy aki egyszer, mint államhivatalnok nem tette le az esküt, az többé nem kerülhet államhivatalnoki pozícióba, a Consiliul Dirigent utáni kormányok mégis eltörölték ezt a rendelkezést és számos ilyen személyt visszahelyeztek állásába. Helyteleníti tehát, hogy most ezekért az összes hűségeskü megtagadásokért Vormsttagnak kelljen meglakolnia. Roby János dr. indítványára a közgyűlés szavazásra tette fel Vormittag János mandátumának igazolását, mely alkalommal tizenöt szavazattal nyolc ellenében igazolták azt, hogy a volt glogováci biró tagja lehessen az aradmegyei mezőgazdasági kamarának. A prefektus, a polgármester és az alispán kivonulnak a teremből. Erre újból meglepő jelenet következett. Georgescu János prefektus felállt helyéről azzal, hogy román állampolgári minőségével nem tartja összeegyeztetőnek, hogy részt vegyen abban az intézményben, amelyben egy esküt nem tett volt hatósági közeg is helyet foglal és ezért kénytelen elhagyni a termet. E szavak után a prefektus elhagyta a termet és vele együtt dr. Robii János főpolgármester, Mateescu iparkamarai kiküldött, dr. Lázár alispán, Margineantiu pénzügyigazgató és Soós Jenő főállatorvos is kivonultak a közgyűlés helyiségéből. Miután az összes mandátumok igazolása megtörtént, felolvasták a liberálisok által benyújtott petíciókat. A pécskai mandátum megsemmisítése iránti kérés tárgyában Lutai Cornél dr. előadta, hogy mint bizalmi férfi jelen volt a pécskai választáson, amelynek jegyzőkönyvét az összes bizalmi férfiak és a jelöltek aláírták, amellyel elismerték tehát, hogy a választás lefolyása iránt nincs kifogásuk. A kisjenői petícióhoz Marsiel Jusztin dr. szólalt fel és ő is ugyanilyen értelemben nyilatkozott, mire a közgyűlés tizenhat szavazattal kettő ellenében elutasította a petíciókat. Így tehát az arad megyei mezőgazdasági kaamara megválasztása a törvényes formák kimerítésével jóváhagyatott. Marsieu dr. lett a kamara elnöke. Ezután megválasztották a mezőgazdasági kamara vezetőségét. Elnöknek dr. Marsieu Justin volt prefektust, alelnököknek Nica Mitrut és Borneas Juliánt, titkárnak dr. Lutai Cornell választották meg. Az igazgatósági választmány tagjai lettek: Marsieu Jusztin dr., Miclosi Emil dr., Rabu Luca, Borneas Julian dr._ a hivatalból kinevezett tagokon kívül, akik Beju Onisifor mezőgazdasági tanácsnok, Piso János erdőigazgatósági felügyelő és Soós Jenő vármegyei főállatorvos.1 Ezután megválasztották a kamarának a központi szövetkezetbe küldendő képviselőül Marsieu Jusztin dr.-t A kerületi bizottságnak Lutai Cornel dr. és Miclosi Emil dr. lettek a tagjai. Az első mezőgazdasági szakbizottság tagjai Beju Onisifor mezőgazdasági tanácsnok, a szövetkezetek kiküldöttjei Drágán Mitru, Memete János, Vormittag János, Borneas Julián dr. és Imbroane Constantin! Az erdészeti szakbizottság tagjai lettek Piso felügyelő, Lázár dr. alispán, Rúzsa György és Bogdán Pável. Az állattenyésztési szakbizottság tagjai lettek Soós főállatorvos, Georgescu prefektus, Robu dr. főpolgármester, Harsányi István (Pécska), Lutai Cornel dr., Rusztova, Radu Luca, a szellészeti bizottság tagjai Murza Simon, Mateescu iparkamarai kiküldött, Margineantiu, pénzügyigazgató, Miclosi Emil dr., Micu Mitru és Burza Nicu. Az elnök ezután annak hangsúlyozása mellett, hogy a jövőben a mezőgazdasági kamara működése folyamán el kell maradniok az ilyen pártpolitikai mérkőzéseknek, hogy annál intenzívebb erőkifejtést produkálhasson a kamara a mezőgazdaság fejlesztése érdekében, bezárta a mezőgazdasági kamara érdekességekben nem szűkölködő alakuló közgyűlését Manina nyilatkozata a magyarság politikai szerepéről Cluj-Kolozsvár, augusztus 31. Maniu Gyula, a nemzeti párt vezére ma fogadja tudósítónkat és a következőkben nyilatkozott a mezőgazdasági választások eredményéről: Minden liberális tiltakozás ellenére a választásoknak politikai jellege volt, amelynek messzeható következményei lesznek. A választásokon Erdély román parasztsága tanúbizonyságot tett, hogy hajlíthatatlanul a nemzeti párt és szövetségesei mellett áll és visszautasít minden más kapcsolatot. A kormány olyan vereséget szenvedett, mely példátlan egy parlamentáris rendszerű ország kormányának történetében. Azt hiszem, hogy a kormány levonja a konzekvenciákat és átadja helyét A magyarság szerepére vonatkozólag Maniu a következőket mondotta: — Sajnálattal állapítom meg az erdélyi magyar kisebbség vezetőinek orientáció és kellő politikai érzésbeli képességeigeinek hiányát. Elkülönítették magukat és politikai konfliktusba keveredtek ezáltal as$ iBS^suuraoJ 91? usual uojtpjpdjprij letértek a demokrácia ösvényéről. Jorgulescu bucuresti orvos feldarabolta egy törvényszéki bíró hulláját. Szenzációs fordulat a bucuresti gyilkosság ügyében. — Természetes halállal halt meg a törvényszéki bíró? — Jorgulescu dr. rejtélyes vallomása, Bucuresti, augusztus 31. A bucuresti központi orvosi hivatalba való hullacsempészést nagy izgalommal tárgyalják a társadalom minden rétegében. A további nyomozás folyamán a vizsgálóbíróság tegnap délután megejtette a boncolást, amelyen megállapítást nyert, hogy Georghe Miklós törvényszéki bíró szervi bajban szenvedett ugyan, de nem ez okozta halálát és igy a boncoló orvos a hulla összes belső részeit tüzetes vegyvizsgálat alá veszi, mert az a feltevés, hogy a gyilkos gyorsan ölő méreggel végzett áldozatával. A boncolás után a törvényszéki bíró hulláját átadták a kétségbeesett hozzátartozóinak, kik még aznap el is temették. A bucuresti vizsgálóbiróságon tegnap egész nap dr. Jorgulescu kihallgatásával voltak elfoglalva. Mint ismeretes, az orvos első kihallgatása alkalmával teljes tagadásban volt és kijelentette, hogy soha életében nem ismerte a meggyilkolt birót és hogy, annak a zsebében lévő recept a hatóságok félrevezetésére szolgál. A tegnapi vallatás alkalmával Jorgulescu dr. megváltoztatta előző vallomását és hosszas kérészI kérdések alatt bevallotta, hogy Gheorghe Miklóst ismeri, legutoljára nála járt, rendelőjében rosszulllét fogta el és mintegy órai szenvedés után meghalt A hulla rejtélyes elszállítását azzal indokolta meg Jorgulescu, hogy félt attól, hogy páciensének halála nagyfokú bizalmatlanságot fog kelteni, ezért észszerűbbnek látta a hullát feldarabolni és azt hatósági asziszetenciával a központi orvosi hivatalba jutatni' ' ' ‘ • r A vizsgálóbíró nem tartotta elfogadhatónak az orvos vallomását, miért most már alapos a gyanú, hogy a törvényszéki bíró meggyilkolásában Jorgulescunak is része volt és most már csak idő kérdései, hogy töredelmes vallomást tegyen, s Különösen gyanút kelt az a körülmény, hogy Jorgulescu dr. első kihallgatása alkalmával a legteljesebben tagadta, hogy a törvényszéki bíróhoz valahai köze lenne, úgyszintén az az előadása, amellyel indokolni akarja, hogy miért volt szükség a hulla feldarabolására, kissé fantasztikus. A hatóságok tovább folytatják a nyomozást és mindenütt nagy érdeklődéssel várják a bűnügy további fejleményeit. A magyar kisebbségek jogaiért harcol az ERDÉLYI