Erdélyi Hirlap, 1925. szeptember (9. évfolyam, 2176-2200. szám)

1925-09-01 / 2176. szám

f­f _________________ _________E­E­S­S­L­T­I­­H X­S­L­a­a __________ ____________ 1925, szeptember 1. kedd sára mindaddig nem lehet áttérni, amíg nem tárgyalják le a petíciókat. Marsieu és a fő­polgármester között replika fejlődött ki, a­mely után Romeas őr. emelkedett szólásra, hogy bár az ő véleménye is­ az, hogy először a mandátumokat kell igazolni, nem kifogá­solja, ha először a benyújtott petíciókat ven­nék tárgyalás alá. Erre újból Marsieu dr. szólít hozzá a vi­tához, kijelentette, hogy, már csak azért is ragaszkodik ahhoz, hogy először a mandá­tumok igazolása történjék meg, mivel ellen­kező esetben okot szolgáltatnának az ala­­kulógyűlés határozatainak megsemmisítésé­hez. Majd kijelentette az elnök, hogy már csak azért is az igazolásnak kell előbb le­folyni, mert hiszen az, akinek nincs iga­zolva a mandátuma, nem is szavazhat a pe­tíció kérdésében, mivel nincs szavazati joga. Marsieu érvelése hatott, a vita zaja elült és a közgyűlés áttért a kamarai tagok mandá­tumainak igazolására Hat évvel ezelőtt megtagadott eskü és a mezőgazda­sági kamara. A mandátumok igazolása újból heves je­lenetek rögtönzésére adott alkalmat. A man­dátumokat egyenként igazolták s mindegyi­ket elismerték, midőn azonban­­ Vermittag Já­nos mandátumának igazolására került volna a sor, a közgyűlés egyes tagjai ellenezték e mandátum igazolását azzal, hogy Vormittag 1919-ben, mint Glogovác községi bírója meg­tagadta a hűségeskü letételét és ezzel a ro­mán állameszmével szembehelyezkedett és­ így nem lehet vezető szerepe egy román agrikulturális intézményben. Marsiell Jusztin dr. kijelentette azonban, bár igaz, hogy Vormsttag­ annak idején nem tette le az esküt, de abban az időben rengetegen akad­tak, akik nem tették le az­ esküt, nem­­csak községi bírák, de a legmaga­sabb rangú állami funkcionáriusok vezérkarából is, m­agas rangú katona­tisztek, táblabírák, sőt mint egykori állam­hivatalnokok a mai törvényho­zó testület tagjai közül is többen ta­gadták meg az eskü letételt. S bár a Consiiiul Dirigentă annak idején tör­vényt hozott arra nézve, hogy aki egyszer, mint államhivatalnok nem tette le az esküt, az többé nem ke­rülhet államhivatalnoki pozícióba, a Consiliul Dirigent utáni kormányok még­is eltörölték ezt a rendelkezést és számos ilyen személyt visszahe­lyeztek állásába. Helyteleníti tehát, hogy most ezekért az összes hűség­eskü megtagadásokért Vormsttagnak­­ kelljen meglakolnia. Roby János dr. indítványára a közgyű­lés szavazásra tette­ fel Vormittag János man­dátumának igazolását, mely alkalommal tizenöt szavazattal nyolc ellenében igazolták azt, hogy a volt glogováci biró tagja lehessen az aradmegyei mezőgazdasági kamarának. A prefektus, a polgármester és az alispán kivonulnak a teremből. Erre újból meglepő jelenet következett. Georgescu János prefektus felállt helyéről azzal, hogy­ román állampolgári minőségével nem tartja összeegyeztetőnek, hogy részt ve­­gyen abban az intézményben, amelyben egy esküt nem tett volt hatósági közeg is helyet foglal­­ és ezért kénytelen elhagyni a termet. E szavak után a prefektus elhagyta a termet és vele együtt dr. Robii Já­nos főpolgármester, Mateescu ipar­kamarai kiküldött, dr. Lázár alis­pán, Margineantiu pénzügyigazgató és Soós Jenő főállatorvos is kivonul­tak a közgyűlés helyiségéből.­ Miután az összes mandátumok igazolása megtörtént, felolvasták a liberálisok által be­nyújtott petíciókat. A pécskai mandátum megsemmisítése iránti kérés tárgyában Lutai Cornél dr. előadta, hogy mint bizalmi férfi jelen volt a pécskai választáson, amelynek jegyzőkönyvét az összes bizalmi férfiak és a jelöltek aláírták, amellyel elismerték tehát, hogy­ a választás lefolyása iránt nincs kifo­gásuk. A­ kisjenői petícióhoz Marsiel Jusztin dr. szólalt fel és ő is ugyanilyen értelemben nyilatkozott, mire a közgyűlés tizenhat szavazattal kettő ellenében elutasította a petíció­kat. Így tehát az arad megyei mezőgazdasági ka­­­amara megválasztása a törvényes formák ki­­­merítésével jóváhagyatott. Marsieu dr. lett a kamara elnöke. Ezután megválasztották a mezőgazdasági­­ kamara vezetőségét. Elnöknek dr. Marsieu Justin volt prefektust, alelnököknek Nica Mitrut és Borneas Juliánt, titkárnak dr. Lu­tai Cornell választották meg. Az igazgatósági választmány tagjai lettek: Marsieu Jusztin dr., Miclosi Emil dr., Rab­u Luca, Borneas Julian dr._ a hivatalból kine­vezett tagokon kívül, akik Beju Onisifor me­zőgazdasági tanácsnok, Piso János erdőigaz­gatósági felügyelő és Soós Jenő vármegyei főállatorvos.1 Ezután megválasztották a kamarának a központi szövetkezetbe küldendő képviselőül Marsieu Jusztin dr.-t A kerületi bizottság­nak Lutai Cornel dr. és Miclosi Emil dr. lettek a tagjai. Az első mezőgazdasági szak­­bizottság tagjai Beju Onisifor mezőgazdasági tanácsnok, a szövetkezetek kiküldöttjei Drá­gán Mitru, Memete János, Vormittag János, Borneas Julián dr. és Imbroane Constantin! Az erdészeti szakbizottság tagjai lettek Piso felügyelő, Lázár dr. alispán, Rúzsa György és Bogdán Pável. Az állattenyésztési szak­­bizottság tagjai lettek Soós főállatorvos, Georgescu prefektus, Robu dr. főpolgármes­ter, Harsányi István (Pécska), Lutai Cornel dr., Rusz­tova, Rad­u Luca, a szellészeti bi­zottság tagjai Murza Simon, Mateescu ipar­kamarai kiküldött, Margineantiu, pénzügy­­igazgató, Miclosi­ Emil dr., Micu Mitru és Burza Nicu. Az elnök ezután annak hangsúlyozása mellett, hogy a jövőben a mezőgazdasági ka­mara működése folyamán el kell maradniok az ilyen pártpolitikai mérkőzéseknek, hogy annál intenzívebb erőkifejtést produkálhas­son a kamara a mezőgazdaság fejlesztése­­ ér­dekében, bezárta a mezőgazdasági kamara érdekességekben nem szűkölködő alakuló közgyűlését Manina nyilatkozata a magyarság politikai szerepéről Cluj-Kolozsvár, augusztus 31. Maniu Gy­ula, a nemzeti párt vezére ma fo­gad­ja tudósí­tónkat és a következőkben­­ nyilatkozott a mezőgazdasági választások eredményéről: Minden liberális tiltakozás ellenére a választáso­knak politikai jellege volt, amelynek messzeható következményei lesznek. A választásokon Erdély­ román pa­rasztsága tanúbizonyságot tett, hogy hajlíthatatlanul a nemzeti párt és szövetsége­sei mellett áll és visszautasít minden más kapcsolatot. A kormány olyan vereséget szenvedett, mely példátlan egy parlamentáris rendszerű ország kormányának törté­netében. Azt hiszem, hogy­ a kormány levonja a konzekvenciákat és átadja helyét A magyarság szerepére vonatkozólag Maniu a következőket mondotta: — Sajnálattal állapíto­m meg az erdélyi magyar kisebbség vezetőinek orientá­ció és kellő politikai érzésbeli képességeigeinek hiányát. Elkülönítették­ magukat és politikai konfliktusba keveredtek ezáltal as$ iBS^suuraoJ 91? usual uojtpjpdjprij letértek a demokrácia ösvényéről. Jorgulescu bucuresti orvos feldarabolta egy törvényszéki bíró hulláját. Szenzációs fordulat a bucuresti gyilkosság ügyében. — Természetes ha­­lállal halt meg a törvényszéki bíró? — Jorgulescu dr. rejtélyes vallomása, Bucuresti, augusztus 31. A bucuresti központi orvosi hivatalba való hullacsem­­pészést nagy­ izgalommal tárgyalják a tár­sadalom­ minden rétegében. A további nyo­mozás folyamán a vizsgálóbíróság teg­nap délután megejtette a boncolást, ame­lyen megállapítást nyert, hogy Georghe Miklós törvényszéki bíró szervi bajban szenvedett ugyan, de nem ez okozta halá­lát és igy a boncoló orvos a hulla összes belső részeit tüzetes vegyvizsgálat alá ve­szi, mert az a feltevés, hogy a gyilkos gyor­san ölő méreggel végzett áldozatával. A boncolás után a törvényszéki bíró hulláját átadták a kétségbeesett hozzátartozóinak, kik még aznap el is temették. A bucuresti vizsgálóbiróságon tegnap egész nap dr. Jorgulescu kihallgatásával voltak elfoglalva. Mint ismeretes, az orvos első kihallgatása alkalmával teljes taga­dásban volt és kijelentette, hogy­ soha éle­tében nem ismerte a meggyilkolt birót és hogy, annak a zsebében lévő recept a ható­­ságo­k félrevezetésére szolgál. A tegnapi vallatás alkalmával Jorgulescu dr. meg­változtatta előző vallomását és hosszas­­ kérészI kérdések alatt bevallotta, hogy­­ Gheorghe Miklóst ismeri, legutoljára nála járt, rendelőjében ro­sszulllét fogta el és mintegy órai szenvedés után meghalt A hulla rejtélyes elszállítását azzal indokolta meg Jorgulescu, hogy félt attól, hogy pá­ciensének halála nagyfokú bizalmatlansá­got fog kelteni, ezért észszerűbbnek­ látta a hullát feldarabolni és azt hatósági aszisze­­tenciával a központi­ orvosi hivatalba ju­tatni' ' ' ‘ • r A vizsgálóbíró nem tartotta elfoga­dha­­tónak az orvos vallomását, miért most már alapos a gyanú, hogy a törvényszéki bíró meggyilkolásában Jorgulescunak is része volt és most már csak idő kérdései, hogy töredelmes vallomást tegyen, s Különösen gyanút kelt az a körülmény, hogy Jorgu­lescu dr. első kihallgatása alkalmával a legteljesebben tagadta, hogy a törvény­széki bíróhoz valahai köze lenne, úgyszin­tén az az előadása, amellyel indokolni akarja, hogy miért volt szükség a hulla feldarabolására, kissé fantasztikus. A ha­tóságok tovább folytatják a nyomozást és mindenütt nagy érdeklődéssel várják a bűnügy további fejleményeit. A magyar kisebbségek jogaiért harcol az ERDÉLYI

Next