Erdélyi Hirlap, 1927. március (11. évfolyam, 2616-2641. szám)
1927-03-01 / 2616. szám
*; 53os Biblioteca » .- u if, | Síi évfolyam, 2616. szám. J? Egyes számára 5 lej Arad, 1927, mircicis 1, keao WvfVfkf^f\/t ¥ ^ "............ Ü W 8$ H 8« A ffii Wfe’ ffl M / ''' On. ^sociatiune Peulru Literatur Romána Ili HF ®Spfl t§H Bjl ffim M»** £ x.&Lv 7 »Sl Cultura Popomlui Romans /■ AM> __________ ( SIBlli Megjelenik hetfő és az ünnepeket követő ezelőtt Előfizetés évente 980,1, eure 458,' eure 240 napok kivételével naponta. — Szerkesztő 1 hóra 80 lei. Külföldre 1 hóra 140. Számonkéntség és kiadóhivatal: Strada Metianu ivóit 7\ ni T^l |ín\I 711) Bucure$tiben 50 b.-ual több. Ausztriáb. 3000 Ko Forray ucca) 1. szám. Telefonszámi 97. 11 I ILII/As Csehszlovákiában IV* cK. Jugoszláviában 2 dinár A miniszterelnök a báli parketten• Az árvízbál ragyogó báltermének, tükörsima, fénylő parkettjének központjában ma este egy elegáns mozdulatú ur fog állani. Valószínűleg magával hozza fölényes mosolyát, mellyel már annyi problémán segítette át az országot. Averesku Sándor miniszterelnök ez az úr, aki már másodízben tartja kezében az ország gyeplőjét. Ellentéte Bratianu Ionnak, aki mindig felhős, gondbamélyedt, szigorú tekintetű. Averescu tábornok tekintetében felbátorodik az, aki fél és ő maga könnyedén játszik a problémákkal. Olyan könnyűvértű politikus, aki egy gesztussal áthidalja a súlyos parlamenti órákat és Bratianu mellett az ország legjobb taktikusa a parlamentben. A tényleges harcászatban nem akadt versenytársa. A miniszterelnök az aradi bálon szembe találja majd magát vérünkből való néppel, a kisebbségi népek testvérközösségének képviselőivel. Régi tapasztalat, hogy nem a politika porondján, hanem a társas élet nyilvánulásában találják meg egymást román és magyar. A miniszterelnöknek ritkán adódik alkalma ezt a tételt a valóságban átérezni. Ezért tartjuk a mi vendégünknek is, azok vendégeinek, akiket Bucurestiben egy bizonyos sajtó még mindig a nyomdafesték minden feketeségével fest meg. A falrak ördögnek. A miniszterelnök hajoljon közelebb a kisebbségi népek itteni modelljához, fordítsa el fejét a falra festett képtől és látni fogja, hogy valódi portrénk se nem ördögi, se nem fekete. Averesicu miniszterelnök a problémák áthidalója. íme itt van egy probléma a tükörfényes, ragyogó bálteremben. Élhet-e két nép — ha mindjárt egyenlőtlen erőkkel is — békésen dolgozva, egymás létérdekét nem sértve, a saját kulturjavait ápolva, az egymás balsujtottait segítve egymás mellett? A bálterem közös levegőjét egy csomó átizsodort falu összeomlott élet iránti részvét teremtette meg. Kérdezte-e valaki, hogy románok vagy magyarok? Szenvedő emberek. Vajjon csak szenvedéseink legyenek-e közösek és örömeinknek nem tudnánk együtt örülni? A probléma a bálterembe került. Szeretnénk, ha nem válna eltaposott rózsává, melyet hajnalban kisepernek, hanem ékes bábcsokor, melynek virágait hazavisszük emléknek magunkkal. Arra kérjük a miniszterelnököt, érezze át, hogy egy kevés bizalommal ezt a problémát is el lehet intézni és nagyon kevés kell ahhoz, hogy a báli testvériesülés politikai rokonsággá legyen. Mikor a miniszterelnök visszautazik Bucurestibe, egy múlt heti haragos interpellációra kell választ adni. Az interpelláció ebben foglalható össze: Miért barátkozik Ön miniszterelnök úr ellenségeinkkel, a kisebbségi népekkel. Vigye magával Averescu tábornok az aradi szimpátianyilvánulás emlékét és feleljen ennyit az interpellációra. Mert nem félek már tőlük. És még egyet a kisebbségeknek. Ne felejtsék, hogy Averescu tábornok a miniszterek számára mindig létező korlátok között már két ízben megközelítette a probléma igazságos megoldását. Ha terveinek a napi politika barikádot épít, mégsem szabad elfelejteni, hogy erre a világos tekintetű, európai látókörű politikusra, mint barátra, megértőre számíthat a magyarság. Ezért őszinte, bensőséges Isten hozottal fogadjuk» Kommunista forradalmat készítettek elő Magyarországon. Elfogták Kun Béla titkárát és Szántó Zoltán volt népbiztost. Budapest, február 28. A főkapitányságnak még december folyamán tudomására jutott egy moszkvai bizalmas utasítás, amely szerint március 15—25. között Budapesten, Bécsben, az összes nyugati és Balkán fővárosokban megszervezendő a márciusi kommunista hadsereg. Magyarországon a sejtrendszer alapján szerveztek; 8—10 vezetőséget állítottak fel, hogy ha az egyiket elfogják, a másik tovább intézkedjék. Hónapok óta pincehelyiségekben raktárakat szerveztek és igyekeztek fegyvereket szerezni. Vágiék fekete listát készítettek azokról,, akiket hatalomra jutásuk esetén láb alól akartak eltenni. Néhány nap előtt a határállomásokon tíz szökésben lévő veszélyes agitátort fogtak le, de titokban taroták ezt az Incidenst, hogy a Magyarországon még tartózkodóknak tudomására ne jusson. Az új szervezkedés hatalmas orosz tőké el és Rákosi Mátyás régebbi szervezkedésénél jóval előrehaladottabb mértékben történt. Dr. Szántóval, a volt népbiztossal, akinek teartóztatásátrólj minr megemlékeztünk, egy ütesen Pestre jött a moszkvai propagandaközpont egyik vezetője, aki a pénzt kezelte, továbbá Kun Béla moszkvai titkára, aki a magyar ifjúmunkások forradalmártását vá]pla Szán Ló az összes megbízásokat és a pénzösszeget Kun Bélától kapta, aki nagyon szeretne már visszatérni Magyarországra. A budapesti rendőrség szorgalmasan nyomoz a kommunista milliárdok után, melyek még rejtve vannak. Budapest, február 28. Szántó Zoltán volt népbiztos ma azt vallotta a rendőrségen, hogy Moszkva küldötte ki azzal a megbízással, hogy az ifjúmunka okát megszervezze és forradalmiázsa. Pénzt annyit kapott, amennyi kellett. Az ifjúmunkásokat megfelelő kiképzés után rohamcsapattá akarta alakítani és március 21-én, a proletárdiktatúra évfordulóján akarta kipróbálni a munka sikerét. Grandiózus tüntetéssel akarta megmutatni, hogy kommunizmus még van Magyarországon; lehetséges, hogy talán vár is folyt volna, «je .áldozat nélkül nincsen forradalom. A rendőrségen úgy tudják, hogy még sok ember élő kiirtására kerül sor. Debrecen, február 28. A kommunista párt keletmagyarországi c nLrféját Debrecenben akarták megalakítani, amit azt a letartóztatott kommunisták vallották. A letartóztatott Orbán István szerelőnél rengeteg pénzt és bolsevista propagandanyomtatványt találtak. Helyet biztosítanak a nőknek a közigazgatásban A kormány három itt fontos törvénytervezetet hozott nyilvánosságra: — Szabályossák a hieiipart. — Olcsó mezőgazdasági hitel — vámemeléssel. Bucuresti, febr. 28. (Az Erdélyi Hírlap Tudósítójától.) A kormány három érdekes törvényjavaslata került a nyilvánosság elé. Az egyik Manoilescu pénzügyi államtitkár tervezete, mely meglepetésszerűen nem pénzügyi, hanem közigazgatási kérdést kíván megoldani. A tervezet biztosítja a nők szerepét köztisztviselői pályán. Az államtitkár tervezetének négy alapelve a következő: 1. Lehetségessé kell tenni, hogy a nők a közigazgatás szolgálatába álljanak, de csak meghatározott resszorsoknál. Ezek a tanügyi, egészségügyi és népjóléti közigazgatási ágak. 2. Korlátozni kell a nők előrehaladásának fokát. b. A férfiak elhelyezkedésének biztosítása végett arányos létszámhoz (numerus clausushoz) kel kötni a nők kinevezését. 4. A nőik a férfiakkal szemben előnyökben nem részesülhetnek. Bármennyire is korlátolt működési teret biztosít a törvény a nőknek, az mégis lépés a nőemancipáció terén. A kérdéses másik törvénytervezetet Trancu-Iasi munkaügyi miniszter dolgoztatta ki és beavatkozik az úgynevezett házi munkások szociális helyzetébe. A háziipart szabályozza a tervezet, tehát azoknak munkáját, akik nem műhelyekben, hanem otthon dolgoznak munkaadóknak. A külföldi államokban közismert dolog, hogy a munkakihasználás különböző módjára adott alkalmat ez a rendszer, melyet az angol közgazdaságtan sweating systemnek, vagyis az izzadság rendszerének nevez. A törvényjavaslat szelleme az, hogy helyenként a munkafelügyelő részvételével összeülő hat tagú bizottság állapítja meg a minimális házimunkabéreket és ez a bizottság állandóan ellenőrizze a háziipar művelésének egészségügyi és erkölcsi részét. A harmadik törvénytervezet a mezőgazdasági hitel és a mezőgazdasági termelés előmozdításával foglalkozik. Mindkét célra egy alapot létesítenek, melyet abból táplálnak, hogy minden exportra kerülő gabona, hüvelyes vélemény, olajos magvak, takarmányok és ipari növények után vagononként 25 arany, lej, minden szarvasmarha után 5, aprómarha után 1 aranylej, vágott hús után pedig kilogrammonként 0,10 aranylej állandó illetéket vetnek ki. Ebből az alapból versenydíjakat tűznek ki évenként az egyes mezőgazdasági problémák gyakorlati megoldóinak javára, továbbá 5 százalékos kölcsönöket folyósítanak. A kölcsönöket az ingatlan értékének 60 százalékát meg nem haladó mértékben nyújtják abban az esetben, ha a talaj lecsapolásra, trágyázásra, hathatós öntözésre, vagy ipari befektetésre szorul.