Erdélyi Hirlap, 1928. január (12. évfolyam, 2861-2882. szám)

1928-01-01 / 2861. szám

XiL évfolyam, 2861. szám * Újévi szám­ára 6 lej. Átad: 1928 január 2 vasér nap Megjelenik hét fő és az ünnepeket követő napok kivételével naponta. — Szerkesztő­­ség és kiadóhivatal: Strada Metianu (xx>li Fonay ucca) 1. szám. Telefonszámi 97. ezelőtt MmEmm Előfizetés­ évente 1080, V. évre 540, 7. évre 270, 1 hóra 90 lei. Külföldre 1 hóra 140. Számonként Bucurestiben 50 h.-val több. A­usztriáb. 3000 ho Csehszlovákiában /V« cK, Jugoszláviában 2 dinár Mária királynő belgrádi útja. O Bucuresti tudósítónk jelenti: Mária királyné és Ileana hercegnő, vas­árnap Bel­­grádba utaznak, ahol Mária jugoszláv ki­­rálynét látogatják meg. Nem tér vissza Ausztria moszkvai követe. Bécsből jelentik: Ausztria visszahívta moszkvai követét, Pohl volt szociálde­mokrata képviselőt, mert a szovjettel túl­ságosan bizalmas kapcsolatokba kevere­dett. Pohl megtagadta a visszatérési pa­rancsot, mert fél a felelősségre vonástól: Katolikus lesz az államvallás Abesszíniában, Addisbébából, Abeszinia fővárosából I jelen­tik: Ras Tafári, Abeszinia négusa,­­márciusban családjával és udvartartásával a Ront-keresztenysvgx­.cU­­.j­ános. kereszté­­­szl'jzú... I­ omki’katol­ikitó hitre,­­amely ezentúl a­z am ..i­­ s les;.. Nem raUfi­­­ Jják a román-jugoszláv skoraegyezményt ? Belgr­ád, december 31. Az Erdélyi Hír­lap tudós it.da jelenti telefonon: A kamara költségvi­.si r.rZottságának, tegnapi ülésén a közoktatásügyi tárca költségvetésének tárgyalása" alkalmával Privicsevics, a füg­getlen demokraták vezére kifogásolta a megkötött román—jugoszláv iskolaegyez­­m­ényt. Annak a m­eggyőződésének adott kifejezést, hogy ezt az egyezményt a ka­mara nem fogja ratifikálni. Ez az­­ állá­s­­pont nem­ sérti a románokkal épült jo­­viszonyt,­­mert a jugoszláv állam nem zár­kózik el a ■ liberális iskolapolitikától, de a kisebbségi iskolakérdésnek nemz­etközi szerződésekkel levő szabályozását vesze­delmes precedensnek t­artja, mert alkal­mat ad arra, hogy m­ás államok is ilyen konvenciók m­ ce­rcé­lését szorgalmazzák. Uj bélyegek Mihály_ király arc­képével. Bucuresti tudósítónk jelenti: Január­­ban forgalomba kerülnek az uj levélbé­­lyegek, amelyeken­ Mihály­, király arcképe lesz látható.­­A­ régi bélyegek is egyelőre forgalomban maradnak. Március 15-én lesz az alba-iuliai népgy­ű­és. Bucuresti, december 31. A «Cuvantul» értesülése szerint a nemzeti­ parasztpárt végleg elhatáro­ta, hogy a kormány betil­tása folytán elhalasztott kongresszust már­cius 15-ére hívja össze. A kongresszus Al­ba Iulian fog lezajlani. Évfordulóra. írta: Dr. Krenner Miklós. A szakadatlan élet vízóráján megint le­gördült egy csepp és gyöngyözni kezd a friss, hogy a történelem grottájának foly­tonos terjedését szolgálja. A cseppnyi esz­tendő csak semmiség az idő tenger­ határ­talanságához mérve és ebben a kicsinység­ben mégis az emberi jelentőségek hihetet­len sokasága szorult össze. Ha a pillanat évtizedek munkáját húzhatja össze és a cso­dák egyetlen órája megfordítja a sors irány­tűjének mutatását, mi minden sűrűsödhetik össze néha egy esztendő gyors rebbenésé­­ben! A mi szomorú kisebbségi időérzékünk már régóta ugyanazon ítélettel búcsúztatja az özönlő éveket: nem volt segítség szá­munkra és életünk csöndes konoksággal sik­lik mind alantabbra a lejtőn. Tragikus egy­hangúság rendszere őröl fel bennünket. Kint a nagy világban vannak változások, melyek­ben kész vagy készülő jelentőségek laknak, nagy bűnök és rogyó­ erények viaskodása készíti elő a tüdőt, de akárhogy zajlik is közidőt­ élet és halál munkája, bármennyire v.a­­ politikai változások és múlnak el n­agy­­ ek, hiába, mi csak azt érezzük, hogy ha­­thoz hasonló élet vas­­kapcsai veszteg ..lapotban tartanak és év­­ről-évre növelis: szédülésünk, gyengesé­günk, sorvadó. ' ’ntha a nürnbergi vas­szüz páncéljába lelt volna és csak a szegekkel bélelt ..j! i :eU még ránkcsapni, hogy elpusztulja­k :cs en. A borzasztó gaz­dasági válság köv­­etkezm ínyei, a véres meg­torlások, politikai k­i­szorításunk és pár­tunk csöndes felb­ak tünetei mind azt bizonyitják, hog­­y külső és belső hatások dolgoznak , fejünkön. Az el­ment esztendő csakn­­e­m volt egyéb,­ mint a megpróbál­tató gazságtalanság következete­s rendszere, váló kölönc, újabb dara nagy hányadát kellett 1 másra és a kisebbségi pi­ként meglazítottuk a m­­és gazdag év a tönkretél sában. Van-e tehát pszt' gunk arra, hogy derer kintsünk a most kitár. Az optimizmus a 1 van erőt hevítő nele hagy 'beléje kell becsíniu veszte­! órákban az élfink horgonyát. Talán ezt ,a tőségünket nem ragadták ezt magunk sem mertük Ha a termékeny optimizn, vadp­ereinket, akkor az visszaránt a lejtő mély pon' helyü­k újra a felfelé való ennek első feltétele az, 1 iaszigáljuk a végzetes meg sőt próbáljuk meg a sorv fogását és uj­, okos egység fordilásukat. Jeleit látom, régi magyarság mind tágas: fel a mélységből a parancsé veszteglés, az ósdi politizál, reális és szilárd közmunka lépjünk át, a minek első fi heveny polgárháború izgalm­az ellentéteket áthidaljuk, átépítsük, anyagi és szellemi re* súlyosamra m entett erőink­­ külső nyo­­morában ön­­„...jók­at. Sűrű !"hangu ritm­u. TMult§á­sitsük. Kell, hogy az uj esztendő első hó­napjaiban fellépjen valaki olyan emberünk, a­ki politikailag nem járta le magát, a­ki a jóhiszeműség és önzetlenség kétségtelen jel­vényeivel díszesen a szétmenni készülő ve­zetőelemeket egymással összehozza és po­litikai bölcsességgel kiszámítja azt az eredő erőt, melyhez hozzáköthetjük sorsunk sze­kerét, felsegítvén arra mindazokat, a­kikre feltétlen szükség van. Az új esztendő kü­szöbén remegő sóvárgással várom a pro­­videnciális kisebbségi politikust, a­ki a tel­kemre nehezedő sötét pesszimizmust meg­cáfolja és kisebbségi életünket kiragadja a tehetetlenség, a sülyedés, nemtörődömség, a szétfoszlás lápi világából. A­ki rábírja az er­délyi magyarságot, hogy egy nagy konok elhatározással kiszabadítsa magát a nürn­bergi vasszűz halálos üregéből. Mert soha kedvezőbb időpont, nem­ kín­ál­kozott erre a végzet összetevőinek sajátszerű találkozása miatt Tagadhatatlan ugyanis: a változás kény­­szere közeledik, melyet nem szabad kiak­názatlanul hagynunk. Rajtunk ki­ül a mi közreműködésünk nélkül, de mégis sunkba vágóan készülődik a viszon alakulása, mely helyzeti energián moz­góvá teheti. Uj politikai tevékenysé arad: ta fog felkapni és érdekünkben áll,m­int szilárd tömb helyezkedjünk el f Te­rü­letén. Országunknak úgy belső,­­­­po­litikai helyzete, a gazdasági és­­ át­csoportosítást igényel, mely a kis­­­égek számára csak megkönnyebbü­l hozni. De az egész európai közérde­k e;­,e­l7­bezhetetlen paranccsal sürge­t többi évek vitás anyagából ítéhnn a kezdés megoldását és a küszöbön áll ni okok egyik-másikának kiküszöbölését, a legegy­­serűbbnek és legérettebbnek látszik ezek közül a kisebbségi probléma, azért nem kell különösebb jóslótehetség annak bejelentésé­hez, hogy miként a magunk­­ gazdasági Io nyodalmainak és párturalmi civ­ódásaink­ megoldása, úgy ° ’ * ' “' h'' egyeni’ ’

Next