Erdélyi Hirlap, 1928. június (12. évfolyam, 2980-3003. szám)

1928-06-01 / 2980. szám

All. évfolyam, 2980. szám. Egyes szám ára 5 lej. Arad, 1928. június 1. péntek Megjelenik hétfő és az ünnepeket követő ezelőtt napok kivételével naponta. — Szerkesztő­ség és kiadóhivatal: Strada Mefiana !volt 1­ fi 3 fpfirjfc& %Th Forray ucca­ 1. szám. Telefonszám: 97, rA­b//1. 8ff „ilSlBy/M" ——— i—■mini...limnii m mriM^iaanyr*' " u .Sí • ŰC-ZK31 ,i.~V'.jC­ n«pwn«aw«i előfizetés­ evente 1980, V» eore 540, ‘i, eore 270. hóra 90 lei. Külföldre 1 hóra 140. Számon­ként : K­urestiben 50 b.-val több.­­usztriába 3000 Ko. •,­sehszlovákiában l'L< cK. Jugoszláviában 2 dinár Olasz-jugoszláv háború. Forrnak a kedélyek az Adria keleti part­­vonalán, ahol az olaszok és jugoszlávok együtt települtek. Nem nagy jóslás­ tehetség kelt annak megállapítására, hogy­ha a jelen­legi izgalmas incidenseket el is siimítják, a dal­­mát párt­vidék tisztázatlan kérdése végül is háborúra fog vezetni Olaszország és Jugo­szlávia között. Mind a két állam fiatalos len­dülettel törekszik, az imperializmusra és mind a kettő magának követeli a népszapo­rulat elhelyezése céljából is az Adria keleti szegélyét. Jugoszláviának egyelőre csak itt lehet tengerpartja. A történeti fejlődés úgy hozta,­­hogy Fiumétól lefelé egész Görögor­szágig az összes jelentős kikötővárosokat az olaszok építették ki. Viszont a városok mö­­göli idők­ folyamán a szerb lakosság szapo­rodott el ,é­s befurakodott az olasz telepíté­sek közé. Amíg Trieszttől egész Görögországig Ausztria és Magyarország gyakorolta az im­­périumot vagy a gazdasági protektorátust, aránylag nyugalom volt ezen a területen. Diplomáciai hiba csak annyiban történt,­­hogy nem nyitottak utat Szerbiának a tengerhez és az albán kikötőket a balkán háborúk ide­jéig a török elhanyagolta. A szerbeket sok­minden egyéb mellett ez izgatta állandóan és annyira, hogy folyton ürügyet kerestek Ausztria és Magyarország háborúba sodrá­sára. Végül sikerült is céljukat elérni. A vi­lágháború elkergette úgy Ausztriát, mint Ma­gyarországot az adriai tengerpartról, tehát az egyensúlyozó harmadik nélkül immár el­hárí­ihatatlan Olaszország és Jugoszlávia jö­vendő leszámolása az adriai tengerpart hova­tartozásának eldöntése céljából. Válságból újabb válság és bizonyára azután is csak válság A probléma szellemi eszközökkel csak­ugyan eldönthetetlen. Íme megint egy bi­­zonyítékot kapunk, hogy a világháború­­ olyan kérdéseket iktatott Európa politikai életébe, amelyek csak újabb háborúval tisztázhhatók. Olaszországnak történeti jogai vannak és emel­lett felszított nagyravágyása is törekszik az Adria kizárólagos uralmára. Másrészt óriási mérvben szaporodó lakosságának kivándor­lási terület kell. Az olaszok egyik települési irányzata Dalmácia és Albánia felé mutat, itt tehát Jugoszláviába kell botlania. Tekin­tetbe kell venni a népek mámorát, a népek nagyravágyóját is. Az ifjú Jugoszlávia, ami­­kor eredeti területét mintegy megháromszo­rozták, amikor az Ausztria-Magyarország ál­tal bámulatosan kifejlesztett Horvátországot, Boszniát, Hercegovinát és Dalmáciát neki juttatták a békeszerződésekben, olyan kul­turált területekhez jutott, amelyeknek érté­keléséhez a jugoszláv lelkivilág még nem is ért, természetes, hogy fel­töltötték szunnya­dó nagyhatalmi álmát és mindig lázas önér­zetét Jugoszlávia mindent meg akar sze­rezni, ami­ csak közvetlen szomszédságában van, még olyan területeket is, amelyekben fejlődése csak századok múlva alkalmazkod­hatik. Egyesíteni akarja a délszlávokat, na egész Balkánt szlavizálni akarja. Íme, Euró­pát az egyensúlyozatlanság helyzetébe dön­­tötték az elvakult békekötések, de külön ingó területet csináltak a mindég háborgó Balkánon. A mostani incidensek után azon­ban még súlyosabbak fognak következni, lassan a két fél közötti viszály mind szakadt*­kosabb lesz s így egy-két év múlva arra éb­redhetünk,­­hogy megint egy új világháború születik ugyanott, ahol az előző, a szerbek lakta területen. Lesz majd újabb «szerűtévé! merénylet­» is, amely Olaszországot fogja majd arra kény­szer­íteni, hogy kardot rántson, mint azt 1914-ben Ausztria-Magyarország tet­te, amelynek történeti romjai fölött így egy késői igazolás fog lebegni. Egy megoldás vol­na lehetséges, a Balkánon csírázó világhá­ború elfojtására, minthogy újabb semleges hatalmat egyelőre nem lehet létesíteni az Adria keleti oldalán, sem Albániát. Sem Gö­rögországot, sem Ausztriát, sem Magyaror­szágot, megteremteni az európai egyesült ál­lamokat, amiben minden terület a világos ön­rendelkezés szellemében foglalhatná el meg­felelő helyét az európai együttesben. De ki vesz ma komolyan olyan szép kimérát, mint amint Calergi­ Goudenhove becsületes és naiv álma? Nem európai unió, hanem európai ágyú fog újabb és bizonyára szintén nem szerencsés döntéseket eredményezni. Egy borzasztó körfolyamat a hazug és erőszakos európai állam­­háború, újabb Háború i­ad­­zására Az ellenzék ellenparlamentet alakít. A kormány nem fogja az ellenparlament összehívását megengedni. Megtorlás vár azokra a lelkészekre, akik Albajuilán (Gyulafehérvárt) megeskették a népet. Heves politikai őszcsapások lesznek Júniusban Bucuresti, május 31. (Az Erdélyi Hírlap bucuresti tudósítójától.) Az alba­ iuuai kon­gresszus befejező aktusaként, mint ismeretes, a népet feleskették a kormány elleni küzde­lemre. Az esketésnél papok is asszisztáltak, részint görög-kele­iek, részint görög-katoliku­sok, akik kereszttel a kezükben állottak az emelvényen és vagy maguk mondták az eskü szövegét, vagy csak szimbolizálták az egy­házi hatalmat. A gyűlés után megállapították, kik voltak azon lelkészek, akik az esküt a tö­megtől kivették. Hir szerint a kultuszminisz­térium most mindezzektől a lelkészek­től megvonja a kongruát. Az ortodox szinó­­dus tegnapi ülésén az egyház főpapjai és vi­lági képviselői is foglalkoztak az albani­ai eskető papok ügyével. A szinódus megálla­­pította, hogy a papok közreműködése ilyen politikai aktusnál az egyházi szabályzatokba ütközik. A görög-keleti eskető papok d­e» a szinódus vizsgálatot rendelt el és állásuk­ból valószinüleg elbocsájtják őket. A nemzeti parasztpárt vasárnap éjszakai vezetőségi ülésén egy történelmi határozatot szavazott meg, melynek lényegéről tegnap röviden már megemlékeztünk: az ellenzék nyilvános ülésekre ellenparlamentet jaru­l össze. Az ellenpar­lament tagjai a határozat negyedik pontja szerint a pártnak összes meg­választott képviselői és szenátorai, a terror miatt a parlamentből kirekesztett jelöltek, az állandó bizottságok tagjai, valamint a­z 6*.­ponti végrehajtó bizottságok és az összes ma­­gyék végrehajtó bizottságának tagjai. A határozat kijelöli az ellenparlament feladatát is: a kormány által tervezett köl­csön, az állami tartozások és a többi közgaz­das­ági problémák­­ megvitatása, valamint a külföldi agitáció és a belföldi nemtörődöm­ség által veszélyeztetett állami védelem, biz­­tonság és konszolidáció feletti vita. A nemzeti parasztpárt szinte forradalmi erejű elhatározásának következtében a jö­vő hónapban két parlament fog ülésezni Bu­­cusastiben. A liberális parlament rendkívüli szesszióra gyűl össze a célból, hogy mint azt Brah­am­ Vintila már előre is bejelentette, te­tő alá vigye a külföldi kölcsönnek, a stabili­zációnak és az ezekkel összefüggő gazdasági problémáknak kérdéseit. Az ellenparlament feladata, hogy ezeknek az életbevágó prob­lémáknak a liberálisok által szándékolt megoldását lehetetlenné tegye A Viitorul gúnyosan jegyzi meg, hogy­ tegnap 24 óráig tanácskoztak azért, hogy ezt a határozatot hozták A parlamentet valószinüleg június 15-re összehívják. Az előkészületek ebben az irány­­ban folynak. Maniu Erdélybe utazott és egy hattagú permanens bizottság intézkedik Ma­­­gearu elnökletével. A kormány ezekkel a készülődésekkel szemben határozott maga­tartást még nem vett fel, az eddigi jelekből azonban valószínű, hogy a nemzeti paraszt­­párt újabb bucurestii demonstrációját nem fogja engedélyezni. Az esti órákban érke­zett távirat szerint a kormány tagjai holnap minisztertanácson fogják megállapítani. _a nemzeti parasztpárt akciójával szemben kö­vetendő magatartást M­egtalálták Nobile léghajóját? Berlin, május 31- Ries pánién­­ Améri «arkutazó egy norvég széngőzösön Bergen­­ből elindult a Spit­bergák felé, hogy No­bile tábornok expedícióját felkuta­sa. Egy kingsbayi rádiótudósítás szerint ma éjjel 2 óráig az Itáliáról sem­mi újabb hír nem érkezett. Heves északi szél dühöng, hava­zással. Egy Sad­éból érkező tudósítás sze­rint az egyik alaszkai rádió szikrajelentést fogott fel, amely szerint a CiRa di Milánó egy magánhírt adott le Rómába és ez a hír Nobile egy felfogott értesítésén alap­szik. Az alaszkai állomás szerint a kérdéses híradás azt tartalmazta, hogy az Itáliát megtalálták. Tengerészkörökben az a vé­lemény, hogy a Rita di Milánó által állí­tólag felfogott hít tévedésen alapszik, m­ert a kérdéses üzenet Nobile tábornok fivérei­től származ­ik

Next