Erdélyi Hírlap, 1839 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1839-10-31 / 44. szám

180 A’ Commerce’ Alexandriából sept, lőkáról vett levelei szerint Mehemed Ali igen beteg volt ugyan, de már meggyógyult. Cochelet úr, Alexan­driában franczia főconsul, Soult marsaltól oly uta­sítást von, miszerint Mehem­ed Alinak adná értésé­re, hogy Francziaország az ő szerfeletti követelé­seit nem pártolhatja, európai háború’ előidézése nélkül; minél fogva szólítsa fel őt, hogy az aján­lott engedményekre szorítkozzék és a’ hajósereget adja­ ki. Egyébiránt megbizaték Cochelet úr, az alkirálynak értésére adni azt is, hogy Francziaor­szág ellenséges rendszabályokban, melyek netalán ellene tetetnének, részt nem vészén, ’s európai ha­talomnak Egyiptomba nyomulását fegyverrel is megfogná gátolni. Ezen értesítés Mehemed Alit, ki annak vételekor még gyönge volt, élénken ha­­totta­ meg, ’s nem tudni, mire határozandja magát. Sept. 30-án írják a’ török határszélekről: A’ szerb nép’ nagy tömege, xígy láczik nincs mege­légedve a’ dolgok’ iíj rendével. Hálával emlé­keznek még sokan régi fejededelmekre. E’ párt’ vezérei közül némelyek titkos útakon Nagybritan­­niához, sőt Francziaországhoz is folyamodtak se­gítségért az új nyomasztó állapot ellen. Figyel­meztetők a’ hatalmakat Oroszországnak mindig to­vább terjeszkedésére, ’s igyekeztek megmutatni, miszerint e’ birodalom már a’ Duna-deltától Orso­­váig föltétlen uralkodik a’ Duna’ bal partján, ’s Szerbián a’ múlt nyáron történt események ál­tal a’ Duna és Száva jobb partjára is kiterjesztet­te uralkodását. Szerbián át az oroszok már Mon­tenegróval is érintkezésbe jőnek, hol befolyásuk igen növekedett az újabb időkben. Montenegró­ban évek óta űzik ármányaikat, ’s hogy befolyá­suknak szilárd öszszefüggést adjanak, azért haj­­ták végre minap a’ Szerbiában eleve készített csa­pást, mi által Milos, ki senki gugallatira nem a­­kar halgatni, népétől eltávolítatott. A’ hg. ugyan megtámadó fél vala; de erre őt mások vitték ál­­nokul. — A’ porta, közvárakozás szerint haladék nélkül kifogja adni Obrenovics Mihálynak a’ be­­ik­tatványt, hogy így Milos hg. előtt az alkalom elzárassék igényei ismétlésére, vagy legalább u­­gye nehezítessék. Sud de Marseille Alexandriából sept. löról ily tartalmú levelet hoz: „Az alkirály ismét írt levelet Valide zultánnéhoz, ’s kéré őt a’ portához intézett követelésinek teljesítését eszközleni. Me­hemed Ali’ ügyvivője Konstantinápolyban, kire ő a’ zultánné válaszának elküldését bízta, követke­zőkép írt parancsolójának: „Levelet nekem nem adhatott a’ zultánné, csak annak tudtodra adásá­val bizott­ meg hogy őt Chosrew basa oly szoro­san őrizteti, hogy neked írnia lehetetlen. A’ há­rem tömve kémekkel, kik még a’ beszélgetéseket is kihalgatják. Most a’ bemenetel mindazoknak megtiitatott, kik eddig bejárhatának; még az or­vosokat is a’ sadrazem (nagy vezér) által kijelölt heréitek kisérik mindenüvé. Megígérte a s­zultán­né, hogy utolsó leveledben nyilványított kivánati­­dért hathatósan fog közben járulni; de hogy Chos­rew basa hivatalát elhagyja nem remélli, mert ő számos tisztviselőket, kik nem teremtményei valá­­nak, másokkal cserélt­ föl. Azonban állítja, hogy az ulemák nem barátjai a’ sadrazemnek, sőt bo­­szankodnak rá azért, hogy a’ török birodalom’ ü­­gyeit a’ keresztyény hatalmak’ kezébe adá.“ Németország. Od­­­eiki levelek szerint a’ gnesen-poseni ér­sek csakugyan szabadsággal cserélte­ föl berlini nyomasztó helyzetét, mely nem volt ugyan valódi fogság, de minden esetre letartóztatás, ’s e’ kettő közt legalább erkölcsi tekintetben nem igen nagy a’ különbség. A’ főpap eltávoztáról a’ főváros­­ból annyi különböző hír kering, hogy nyomába ne­hezen juthatni a’ valónak. Eleinte mondák, hogy csupán a’ potsdami és spandaui kath. lelkészeket ment látogatni; most azonban hiszik, hogy ez elő­adást csupán ürügyül használó és Olaszországba, v. Helgáimba, vagy épen Francziaországba mene­kült. Ez állítás mindazáltal homlokegyenest ellen­kezik az érsek szilárd lelkületével, mert ő bizonyo­san nem fog távozni megyéjébül, ’s kész inkább meghalni, mint abbul engedni, mit joggal vél bír­ni. Posenbe vagy Gnesenbe útazott ő, és oltára­it átölelve várandja­ be a’ történendőket. — Görögország, Trieszt, sept. 24én: Athénéi hírek szerint an­­gol-franczia társaság (Humann főnöklete alatt) a’ görög kormánnyal bankfölállítás végett alkudozik. Ezen intézet, mint tudva van, Görögország lakósí­­nak legehajtottabb kívánsága, kik sok földet kény­telenek műveletlenül hagyni, mert nincs tőkéjük, mivel marhát ’s gazdagsági eszközöket vásárolhas­sanak, e’ nagyon érezhető hiányt pedig a­ czélba vett bankfelállítás nagy részben elhárítná.

Next