Erdélyi Hírlap, 1839 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1839-10-31 / 44. szám
180 A’ Commerce’ Alexandriából sept, lőkáról vett levelei szerint Mehemed Ali igen beteg volt ugyan, de már meggyógyult. Cochelet úr, Alexandriában franczia főconsul, Soult marsaltól oly utasítást von, miszerint Mehemed Alinak adná értésére, hogy Francziaország az ő szerfeletti követeléseit nem pártolhatja, európai háború’ előidézése nélkül; minél fogva szólítsa fel őt, hogy az ajánlott engedményekre szorítkozzék és a’ hajósereget adja ki. Egyébiránt megbizaték Cochelet úr, az alkirálynak értésére adni azt is, hogy Francziaország ellenséges rendszabályokban, melyek netalán ellene tetetnének, részt nem vészén, ’s európai hatalomnak Egyiptomba nyomulását fegyverrel is megfogná gátolni. Ezen értesítés Mehemed Alit, ki annak vételekor még gyönge volt, élénken hatotta meg, ’s nem tudni, mire határozandja magát. Sept. 30-án írják a’ török határszélekről: A’ szerb nép’ nagy tömege, xígy láczik nincs megelégedve a’ dolgok’ iíj rendével. Hálával emlékeznek még sokan régi fejededelmekre. E’ párt’ vezérei közül némelyek titkos útakon Nagybritanniához, sőt Francziaországhoz is folyamodtak segítségért az új nyomasztó állapot ellen. Figyelmeztetők a’ hatalmakat Oroszországnak mindig tovább terjeszkedésére, ’s igyekeztek megmutatni, miszerint e’ birodalom már a’ Duna-deltától Orsováig föltétlen uralkodik a’ Duna’ bal partján, ’s Szerbián a’ múlt nyáron történt események által a’ Duna és Száva jobb partjára is kiterjesztette uralkodását. Szerbián át az oroszok már Montenegróval is érintkezésbe jőnek, hol befolyásuk igen növekedett az újabb időkben. Montenegróban évek óta űzik ármányaikat, ’s hogy befolyásuknak szilárd öszszefüggést adjanak, azért hajták végre minap a’ Szerbiában eleve készített csapást, mi által Milos, ki senki gugallatira nem akar halgatni, népétől eltávolítatott. A’ hg. ugyan megtámadó fél vala; de erre őt mások vitték álnokul. — A’ porta, közvárakozás szerint haladék nélkül kifogja adni Obrenovics Mihálynak a’ beiktatványt, hogy így Milos hg. előtt az alkalom elzárassék igényei ismétlésére, vagy legalább ugye nehezítessék. Sud de Marseille Alexandriából sept. löról ily tartalmú levelet hoz: „Az alkirály ismét írt levelet Valide zultánnéhoz, ’s kéré őt a’ portához intézett követelésinek teljesítését eszközleni. Mehemed Ali’ ügyvivője Konstantinápolyban, kire ő a’ zultánné válaszának elküldését bízta, következőkép írt parancsolójának: „Levelet nekem nem adhatott a’ zultánné, csak annak tudtodra adásával bizott meg hogy őt Chosrew basa oly szorosan őrizteti, hogy neked írnia lehetetlen. A’ hárem tömve kémekkel, kik még a’ beszélgetéseket is kihalgatják. Most a’ bemenetel mindazoknak megtiitatott, kik eddig bejárhatának; még az orvosokat is a’ sadrazem (nagy vezér) által kijelölt heréitek kisérik mindenüvé. Megígérte a szultánné, hogy utolsó leveledben nyilványított kivánatidért hathatósan fog közben járulni; de hogy Chosrew basa hivatalát elhagyja nem remélli, mert ő számos tisztviselőket, kik nem teremtményei valának, másokkal cserélt föl. Azonban állítja, hogy az ulemák nem barátjai a’ sadrazemnek, sőt boszankodnak rá azért, hogy a’ török birodalom’ ügyeit a’ keresztyény hatalmak’ kezébe adá.“ Németország. Odeiki levelek szerint a’ gnesen-poseni érsek csakugyan szabadsággal cserélte föl berlini nyomasztó helyzetét, mely nem volt ugyan valódi fogság, de minden esetre letartóztatás, ’s e’ kettő közt legalább erkölcsi tekintetben nem igen nagy a’ különbség. A’ főpap eltávoztáról a’ fővárosból annyi különböző hír kering, hogy nyomába nehezen juthatni a’ valónak. Eleinte mondák, hogy csupán a’ potsdami és spandaui kath. lelkészeket ment látogatni; most azonban hiszik, hogy ez előadást csupán ürügyül használó és Olaszországba, v. Helgáimba, vagy épen Francziaországba menekült. Ez állítás mindazáltal homlokegyenest ellenkezik az érsek szilárd lelkületével, mert ő bizonyosan nem fog távozni megyéjébül, ’s kész inkább meghalni, mint abbul engedni, mit joggal vél bírni. Posenbe vagy Gnesenbe útazott ő, és oltárait átölelve várandja be a’ történendőket. — Görögország, Trieszt, sept. 24én: Athénéi hírek szerint angol-franczia társaság (Humann főnöklete alatt) a’ görög kormánnyal bankfölállítás végett alkudozik. Ezen intézet, mint tudva van, Görögország lakósínak legehajtottabb kívánsága, kik sok földet kénytelenek műveletlenül hagyni, mert nincs tőkéjük, mivel marhát ’s gazdagsági eszközöket vásárolhassanak, e’ nagyon érezhető hiányt pedig a czélba vett bankfelállítás nagy részben elhárítná.