Erdélyi Hírlap, 1839 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1839-11-21 / 47. szám

195 felelkezések között telek el; megérék azonban, nemes Torda vármegye figyelmes jelen kormánya alatt a’ szép czél, a’ megyei köztiszteleté derék főispány úr szelíd, ’s bölcs intézkedése alatt. ’S a’ múlt hó végével, személyesen kiszálla a’ vmegyei alispány, az akadályok daczára megkezdete az ezerektől figyelem nélkül hagyatott utat, ’» egy birátságos egyetértéssel, orzénbányai minden jóra lekesült királyi bányászi tisztektől, kir. hegymster (Bergverwalter) Grátzé és társasági gondviselő Trentsánszky Dánieltől bányászokat és puskaport nyere az elkőtező alispány, ’s két hét alatt azélyel ropoga a’ legveszélyesebb függő szirt ’s ugyanaz alatt négy ökrös szekerek fordultak meg a’ látogató zalathnai királyi administrator Debreceni Márton úr előtt kész sozerezett úton, hol eddig gyalog járni is veszedelmes vala, ’s az óta is a’ megye költsége nélkül csak kézi mívesekkel halad elő az óriási munka a’ fáradhatatlan Trentsánszky felügyelete alatt annyira, hogy ha (mi többnyire szokott esni a’ köz jóban) akadály nem ez rég óhajtott ügybe, úgy a’ jövő nyáron ha nem is kényelmes legalább használható út fog már nyílni Toroczkóig, ’s onnan közlekedés az ország kebelébe. ’S mit, talán olly csekélységnek nézi ezt az értesülő, hogy a’mindennapi történet munkája? Barátom, nézz vissza ezerekre, álom álmát látsz a’ senyvedő hazai élet felett, mert hogy az Aranyas hosszában valaha szekér járt, azt mesének tartom, jöjj el egy téli fagyos éjen, a’ midőn az Aranyas feletti jég, ezen elhagyott vidéknek néhány napra utat nyit habjai felett, lásd egy holdvilágos estvén, hogy suhan még a’ gyalog szánkás is, a’ dér mostohasága mellet is, versben a’ tereh hordozó állatokkal bíró lakosokkal le az országba élelem szerzésre, só ’s gabona szállításra, akkor ítélni tudsz, mit teszen egy járható lit, mi jótékonysága azon vidékre, mellytől jelesen télben a’minden napi kenyér megszerzésre is el van zárva a’ közlekedő ösvény ! ’s akkor ítélj, ’s valld meg, hogy férfias hazafiui léleknek kellet bev/tni azon kebelt, melly ezerek után, illy óriási munka merényire melegűlt, ’s e’ becsülhetetlen idő pont, a’ báró Jósika Lajos derék kormánya alatt tűnt fel’s meg kell vallanom, alispány Simon András tisztviselősége kelte fel az alvó időt, áldás minden lelkes tisztviselők emlékinekü (E—H) Pinkafő (Vas megyében), nov. 3. Az egész környékbeliektől kedvelt, szelíd és jámbor viseletű sinnersdorfi molnár Trattner Mihály mult hó’ 18. napján életének 45. évében kegyetlenül meggyilkoltatok. — Ugyanis az ezt megelőző napon délelőtt a’ pinkafői hetivásáron Trattner egy fésűstől, kinek kevés nappal ezelőtt néhány száz forintot kölcsönözött, a' kölcsönt visszakapta oly ígérettel, hogy még a’ nap szívességéért a’ sinnersdorfi korcsmában jó ozsonnát fizetend. Ez mégis történt, ’s a’ molnár pénzével hazatért a’ vásárról. Alkonyatkor malmában a’ megkivántató rendeléseket megtévén, 18 éves fiára bízván mindent, maga egy üngben sietett a’ helységbeli korcsmába a’ megígért ozsonnára; a’ már jelenvoltak közé még két határőr is elegyedett, kik szinte éjfélig mulattak velők barátságosan, a’ midőn eltávozának. A’ többi még éjfélutáni két óráig ott maradt a’ molnárral együtt, midőn ez a’ korcsmárosnak kijelenté, miszerint ő az élét nála töltendi. Azonban a’ fésűs’ és neje’ unszolására haza indult. Alig haladt egy kis darabra, midőn a’ két határőr által megragadtatott ’s legott meggyilkoltaték. Hajnalban a’ korcsmabeliek felkelvén, a’ molnárt vérében heverten leték meghalva, a’ szomszéd porház előtt. — Gyanú lévén a’ két határőrre, az egyik, 25 éves, tustint, a’ másik, 20 éves, ekkor elillanva később, de mégis még aznap elfogattak. Az utóbbiról mondják, 8 oskolát végzett ’s hogy atyja P-n lakozó kapitány. A’ két gyilkos Thalbergre (Stájerországban) vitetek ’s itt a’ börtönben várja érdemlett büntetését- A’ meggyilkolt’ holtteste másnap (20) a’ pinkafői temetőben takarittatott-el, mely alkalommal nagy tiszt. Weinhofer József helybeli lelkész, alesperes és sz. széki tag, ismeretes ékesszólásával igen szívreható beszédet tartott. E. F. (H.K) Moldova és Oláhország. Minap, oetb. 21 éves, azon nyugtalanító hirt vettük Galaczból, miszerint Galathea Gőzös tudósításánál fogva Bábuk nevű faluban Silistriától nem meszsze a’ dögmirigy kiütött, ’s mielőtt hivatalos jelentés tétetett volna, tizenegyen a’ mirigy áldozatjai lettek e’ közelebbi, folyó bó’negyedikén kőrt levelek ellenben azon megnyugtató tudósítást írják, hogy Moldova és Oláhországban az egység állapotja a’veszteglőkben szintúgy mind a’ Galaczi és Breillai kikötőkben kedvező, Silisztriában sem mutatkozott több mirigyes eset — Simila nevű faluban csakugyan még mind uralkodik a’ dögmirigy, úgy Sfetojban is, hol egy két embert minden másod, harmadnapon letipor. A’ helybeli hatóságok fájdalom mindeddig semmi rendelést nem tevének ezen veszély elhárnlására. A’ Furtukuj i Vajda ellenben, mihelyt az első mirigyes eset nyilván lett, azonnal igen czélirányos munkálatot fejtett ki e mirigy gyarapodását lehetőségig meggátlandó.