Erdélyi Hírlap, 1839 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1839-05-16 / 20. szám
Erdélyi Hírlap« 20 TM IRASSÓ» Máj. 16-ban. 1^39« Az Erdélyi Hirlap és a’hoz járandó Mulattató’ ára posta költség nélkül félévre 1 sor. 20 ír. p. p. postán küldve 2 sor. —xr. p. p. — Hirdetésekért 0 sorig 8 xr. azon feljüli minden sorért 1 xr. p. p. járul. Erdély és Magyarország. Kolozsvárit a’ különben vidám május Ire riradó éj fél kori harangok ’s dobperditések tűz lármája ébresztek fel első almokból a’ lakosokat. Hidutczában a’ nyugoti soron lévő egyik haz istalója kocsisi vigyázatlanság következésében Lángba borúlt ’s két órák lefolyta alatt 15 házak minden mellék épületeikkel együtt leégtek. Az álmaikból felébredett némelly lakók alig szaladhatának ki a’ rémítő tűz veszélye közül ’s minden hátra hagyott vagyonaik a’ lángok martalékjául maradtak. Erdélyi kormányzó gróf Kornis János tíz ő exja, a’ cs. k. katonai tiszti kar, ’s városi tisztség siettek a’ veszedelem helyére. A’ csendesség, a’ tűzoltók sokasága, ’s némelly cserép fedelű épületek gátiak a’ tűznek nagyobb terjedelmét. Az úgy nevezett Óvárt a’ fenyegető veszélytől a’ Sz. Ferencz szerzetesei temploma ’s kolostora, Hídutcza egy részét a’ Knausz János cseréppel fedett háza menté meg. Mindezek a’ nagy kévség miatt belülről meggyűlvén a’ csapkodó lángok a’ cserepekben táplálékra nem találtak ’s a’ siető munkások által megoltattak. A’ meggyuladott óvári templom megmentését inkább két ács, valamint Szappany utczában a’ tűznek meggátlását a’ cs. k. katonaságnak lehet köszönni. A’ le égett házak mind zsendely fedelűek valának, mi egy lijabb ösztön lehet a’ cseréppel leendő fedezetre. A’ tűz oltásban, ’s szekereken való víz bordásban dicséretes példával ment elől a’ főbb úri rend, a’ robogó tűz szomszédságában lévő házak lefedezésében a’ többek közt magokat dicséretesen megkülönböztették a’ cs. k. katonaság, ’s a’ különböző vallásit tanuló ifjúság, melly is az egész lecsendesedésig a’ tűz oltásban ki nem fáradó szorgalommal fáradozván, a’ veszedelem szintjével éji 3 órakor egész csenddel ’s illő renddel lakjaiba visszatért. A. Enyed ápr. 27-én. Tegnap estve tizen* egy óra után lárma harangok kongása riasztó fel városunk lakóit Tizenkettődfél óra tájatt, a’ Tót utczában gyuladás támadván, ’s a’ tűz elég hamar észre nem vétetvén, az éppen lengedező szél által élesztőivé olly gyorsan terjedett el, hogy fél órányi idő alatt egy pálinka főző, egy katonaistáll, és tíz ház álla lángban. A’ mindenfelől érkezett segédkezeknek, ’s különösen az ev. ref. colegiumbéli tanuló ifjúság merész és éppen az illő pontra irányzott munkásságának csakugyan sikerült, a’ tűz tovább terjedését megakadályoztatni, mi előtt a’ lángok, a’ közel lévő sűrűen épült ház sorba kaphattak volna. Ember életén is gyakorlé hatalmát a’ pusztitni indult elem. Egy tizenhárom éves leányka, kevés vagyonkáját a’ veszedelemből kiragadandó, mérészlelt egyik égő házba rohanni ; de a’ tűz által elzáratván útja, vissza nem jöhetett, ’s csak a’ tűz elolmatása után húzhatók ki borzasztólag öszve égett életnélküli testét. E’ mostani tűzveszély ismét bebizonyíts, melly szükséges volna tűzoltásunk módjában is egy kis javító rendszer. Ember sok jelent meg a’ veszedelem helyén, de bottal vagy fejszével több,apró vízhozó edénnyel pedig kevesebb, mint kell vala, úgy hogy a’ nagyon közel folydogáló patak mellett, némelly pillanatokban víz hiánya késleltette az oltást, ’s elegendő edények nem léte miatt száz meg száz kezek veszteglének a’ legnagyobb szükség idején. Közöttünk még mind igaz sokan vagyunk, kik azt hiszik, hogy jó aka-