Erdélyi Hírlap, 1839 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1839-10-24 / 43. szám

Erdélyi Hírlap« 43‘ifc Szám* BRASSÓ« Oct. 24.en. 1839. Az Erdélyi Hírlap’ és a’hoz járandó Mulattató’ ára posta költség nélkül félévre 1 sor. 20 xr. p. p. postán küldve 2 sor. —­ xr. p. p. — Hirdetésekért 6 sorig 8 xr. azon feljüli minden sorért 1 xr. p. p. járul. Erdély és Magyarország. Ik­land­on, (Maros-szék) sept. 28-án estvé­li 10 óra tájban, gonosz ember által egy pajta meg­­gyujtatván, a’ nagy szél miatt oly hirtelen erőre kapott a’ tűz, hogy 7 gazdának egész utczát el­foglaló épületei, házi bútorai ’s őszire begyűjtött takarmányai, csaknem egy szempillantás alatt a’ lángok borzasztó dühöngésiben porrá ham­vaktak. Leírhatatlan azon rem­ites, mely ez alkalommal, az első álom lágy szenderéből fölriadt lakósok keblét átviharzolta. Az egész falu, kétségbe esvén a’ háborgó légbe fellökődött ’s szerteszét bolygó tűzgomolyák látásától, melyek a’ legtávollabi há­zakra is egyaránt szórták enyészetes szikráikat, a’ falu alsó részén elnyúló rétre költözködött. Volt apa, ki haldokló öreg anyját ’s beteg gyer­mekeit szekérre rakván — nem lévén hon marhái, ön maga huzta­ le a’ közmenekvés helyére. Más­nap reggel, midőn a’ véginségre jutott kárvallot­tak könyűs szemekkel állottak füstölgő épületjeik romjain, ’s elmarjuk szívók velőtrázó fajai között rakosgatnának a’ kormos üszkökből kalibákat ösz­­ve magoknak, egy rejtélyalaku sovány ember ment föl pokoli mosoly között a’ gyászos utczán. A’ szerencsétlenek közül egyik, ki az előtti estve lát­ta volt ott sompordálni, tolvajt kiált. Ezt hallván az alacsony lelkű, ki több gonoszságokban is tor­kig buborékolt, megfutamodik. Két puska lövés hangzott utána, de egyik sem találván, végre az elkeseredett lakosoktól megfogatott és M. Vásár­helyre a’ szék börtönébe kisértetett. M. Vásárhelyről October Zikén egy leve­lezőnk következő kivonatját közli egy hiteles hely­ről hozzá érkezett levélnek : „Tudósítottalak volt hogy vidékünkben a’ szovátai határon ércz-bánya nyi­lt­ meg. Teli volt mindenkinek örömmel keb­le, hogy pénz­özön boritandja­ el különben sze­gény helységünket. Erdélyi figula nagyon ügyes ember. Bányászd bizonyitványnyal — az az, me­­lyet ön­maga expediált — el van látva. sokan a­­karnak gazdagodni. Egész reménynyel teszik­ fe hozzá a’ 200 f forint részvényt. A’ tagok száma papok ’s vidéki jobb gazdák közűl, valamint a’ pénz nála igen sokra szaporodott. Már az ércz­­törők készen állnak. Az ércz törés elkezdődött. Most Zalathnára küldetett egy terek beváltás vé­gett. De ez alatt Erdélyi Gyula tán Oláhország­ban kaczag a’ szerencsésen kizsebelt sok szép pénznek. A’ bánya neki jól jövedelmezett. A’rész­vényesek számára maradt egy csendes kereszté­nyi béketürés, az üres bánya lyuk, és az elkészí­­tett érezterők, mert a’ slufa nem beváltani való. Környékünkben az őszi vetések elannyira dúsok, hogy a’ mezei gazdának minden vágyait egészben kielégítik, ’s egyet a’ valaha leggazdagabb aratá­sok közül tükröznek élőnkbe. — Pozsony, oct. 8. A’ t. Kir. és Rnnek tegna­pi országos ülésében két főrendi válasz olvasta­­tott­ fel: 1) a’ k. kir. előadások’ 2dik pontja irán­ti második üzenetre; 2) a’ Pesten építtetni szán­­déklott országház’ tervének ’s az ehhez tartozó adatoknak előterjesztése’ tárgyában. Ez utóbbi válaszban a’ mélt.„Fő-Rendek értesítik a’ t. Kir. és RRket, mikép­p cs. k. Főherczegsége az ille­tő üzenet’ következetében a’ m­ért. Fő-Renek k. kinyilatkoztatni méltóztatott, hogy az építtetni szándékdott országház iránti tervek’ készítésével’ ’s az ide szolgáló adatok’ ös­szeszedésével a’ múlt országgyűlés’ eloszlása után oly személyeket, kik-

Next