Erdélyi Lapok, 1934. július-szeptember (3. évfolyam, 131-204. szám)
1934-07-01 / 131. szám
2 különleges hivatásának teljesítése közben. Vagyis, mint ahogy a katonának kötelessége életét is feláldozni, ha a körülmények megkövetelik ezt tőle, — mert másként megszökött a kötelességteljesítés elől, — éppúgy az anyának is kötelessége meghalni az erkölcsi és nemzeti elvért, ha több ezer eset közül véletlenül egyben hősi halálát okozná is az anyaság. Az abortusz megengedése — ahelyett hogy az anya védelmére szolgálna, (és méghozzá a gyermek életének árán) az esetek túlnyomó részében kárára van az anyának, sőt igen gyakran halálát okozza. S hogy is lenne ez másként, mikor az abortusz ténye éppúgy ellene van a fizikai törvényeknek, — mert az állatok élettana nem ismer ilyesmit, — mint ahogy ellentétben áll a természeti erkölcs törvényeivel is. S különösen így van ez a jelen törvényjavaslat esetében, ahol az orvosi abortusz alatt a mostanáig klandesztinnek nevezett abortusz is értetik. 8. Végül a következmények szempontjából: Az eddig mondottakból kitűnik, hogy az abortusz megengedésének nem lehet más eredménye, mint az igazságszolgáltatás megtorló erejétől való félelem kiküszöbölése az abortuszt űzők lelkéből. Amint ama országok statisztikai adatai mutatják, amelyek törvényesítették az abortuszt, az abortuszok száma rövid idő alatt megkétszereződött. Ez természetes is, ha megszüntetik az igazságszolgáltatás gátlásait, amelyek fékezhetik az abortusz forrásaiként tekinthető önző indulatokat: a megfutamodást az anyagság kötelezettségei elől, a menekülést a gyermek eltartása és felnevelése elől, ami életet rombol el, a család szent anyókába húzódó életet. A fényűzés, a hitvesi otthonon kívüli zabolátlan szórakozások hajszolása, kiszámíthatat■lan következményeivel, amelyek mind és mindig csak rosszak lehetnek — ezek ennek a törvénynek az igazi okai, a valódi szerzői, amelyek olyan szörnyűséges ürügy alatt, hogy meglévő tényállást törvényesítenek, egy másik még szomorúbb tényállást készítenek elő, másrészt pedig — és ez a csúcspontja a rossznak, — az abortusz törvényesítésével igazolják a legkegyetlenebb és irtózatosabb cselekményt: a gyilkolást, a szülő saját gyermekének meggyilkolását. Hiszen ismeretes, hogy a törvény felfogást és öntudatot teremt — ha hibásat is — megfelelően a törvény előírásainak. Mi volna, ha azzal az indokolással, hogy a lopás bűntettét széles körökben gyakorolják, törvényesítenénk azt, vagyis törvényileg kimondanánk, hogy az igenis megengedett dolog. Annál súlyosabb, ha törvényesítjük a gyilkosságot s ezzel gyilkosságra buzdítunk. S amilyen csúf és gyűlöletes cselekedet ez, olyan káros a népre. A történelem egyébként megerősíti az igazságot, amely szerint, ha különböző népek időnként idegen uralom alá kerültek is, elpuszulni csak azok pusztultak el, amelyeknek a születési arányszáma kevesbedett. Ha az abortusz törvénye emberi szempontból ítélve egyértelmű egy nép halálos ítéletének a megszövegezésével, lelki szempontból az abortusz törvénye felmentést ad annak a bűnnek, amelyet a keresztény és természeti morál egyaránt a leghatározottabban elítél, mert isteni parancs: „Ne ölj!“ Ha tehát a tömegek lelkébe beleültetjük az eszmét, hogy az abortusz megengedett dolog, ez azt jelenti, hogy Románia népe szívéből kitöröljük a keresztény lelkiismeretesség egyik alapvető jellemvonását. Honig Frigyes HARANGÖNTÖDE Arad, Sir, Barifia 10-21, Alapítva: 18 4 0. Telefon: 376. Erdélyi Lapok 111. évf. 131. szám. — Vasárnap, 1934. július 1. Szeplőt, mállóitól két hét alatt al mulaszt, észrevétlenül hámlaszt a Horeai 2-es számú krém 11 tégely ára 10 le. Vezérképviselet: DROGERIA „CENTRALA, Oradea. Telefon 6-5. Érettségi vizsgaeredmények Országszerte most zajlanak le az érettségi vizsgák. Eddig a következő, szomorú eredményekről kaptunk híradásokat. A Clujon érettségiző magyar diákok háromnegyed része már az írásbelin elbukott. Cluj. Saját tud. A rosszemlékű Anghelescu-féle érettségi újra megjelent közöttünk. A kormánylapok hetek óta leplezetlenül írták, hogy az idei érettségi vizsgákon különös szigorral fogják elbírálni a diákokat. De, :bár a közeledő veszedelem előre vetítette árnyékát, arra, ami bekövetkezett, még a legborúlátóbb emberek sem gondolták, hogy már az írásbeli vizsgákon megbukjék a magyar diákok háromnegyed része... Mi volt a tétel? Már az eredmények kihirdetése előtt rossz sejtelmeket ébresztett a latin és francia érettségi tétel. A helybeli Marianum, a római katolikus főgimnázium, a ref. főgimnázium, az unitárius fiúgimnázium, a református leánygimnázium és a târgymuresi (marosvásárhelyi) ref. fiúgimnázium növendékeinek, akik a helybeli Regina Maria leánygimnázium épületében vizsgáztak, olyan érettségi tételekkel kellett megküzdeniök, amelyek nemcsak a legkiválóbb eminenseiket, hanem még magukat a tanárokat is zavarba hozhatták. A diákok csak nyolc héttel az érettségi előtt tudták meg, hogy latinból is kell írásbeli vizsgát tenniök, annak ellenére, hogy latint csak heti három órán tanultak. És pedig nem valami könnyű tételt kellett megoldaniok, hanem Cicero egyik sohasem tanult beszédéből kellett egy hosszú szöveget lefordítaniok. A békebeli gimnáziumok érettségizőit is zavarba hozta volna ez a tétel, pedig akkor első osztálytól kezdve, heti hat órán át tanították, a latin nyelvet. És a nehéz Ciceró-szöveget nem is magyarra kellett lefordítaniok a magyar diákoknak, hanem románra. Hasonlóan nehéz feladat elé állították a diákokat a francia írásbeli vizsgán is. Itt egy nehéz román szöveget kellett franciára fordítaniok. Kihirdetik az eredményt... Péntek reggelre jelezték az írásbeli érettségik eredményeinek kihirdetését. Száztizenhét magyar diák és diákleány szorongott az iskola folyosóján. Velük volt a szülők és tanárok nagy része is. Közösen izgultak, drukkoltak az eredményért... Több, mint másfélórás várakozás után hirdették ki az eredményeket, amelyek még azokat is megdöbbentették, akik rossz eredményt vártak. Száztizenhét érettségiző diák közül mindössze huszonöten mentek át az írásbeli vizsgán, a többieket nem engedte szóbelire a vizsgáztató bizottság. Pontosan huszonkét százalék mehetett csak szóbeli vizsgára, vagyis a magyar diákoknak több, mint háromnegyed része már az írásbeli vizsgán elbukott. A Bánságban. Timisoara. Saját tud. Az itt működő két érettségi vizsgabizottság közül az egyik, amely a Diaconovici Loga állami líceumban működik, pénteken, délelőtt hirdette ki az írásbeli érettség eredményét. Az az „eredmény“ városszerte óriási feltűnést keltett. A bizottság előtt nyolcvanegyen jelentkeztek vizsgára s ezek közül mindössze harmincan mehettek szóbeli vizsgára Ugyanis szégyen már a vizsga előtt léptek vissza s a hetvenhét jelölt közül, aki az írásbeli vizsgán résztvett, negyvenheten buktak meg. A Diaconovici Loga líceum harminchat jelöltjéből csak tizenhárom, a zsidó líceum tizenkét jelöltjéből csak kettő, az oravitai liceum tíz jelöltjéből kettő s a lugoji liceum tizenhét végzett diákja közül tizenkettő tette le a vizsgát. Volt még három jelentkező különböző intézetekből, ezek közül is csak egy felelt meg az írásbelin. Sokat beszélnek róla, hogy a Diaconovici Loga líceum bukott maturánsai között van Nistoror prefektus fia is, aki éveken át mindig jeles tanuló volt, azonkívül ugyanennek a líceumnak még öt jeles tanulóját buktatták meg. A bizottság elnöke Misu Marinescu közoktatásügyi vezérfelügyelő, az állami középiskolák minisztériumi referense, aki maga is a franciából vizsgáztatott s aki úgy került a bizottság élére, hogy egymásután két kinevezett bizottsági elnök — egyetemi tanárok — lemondott, illetőleg megbízatását el sem fogadta. A tordai (tordai) érettségi írásbeli vizsgák a következő szomorú eredménnyel zárultak: Előállott összesen 108 jelölt és ebből mindössze 36 ment át. A száznyolc diák között 47 volt kisebbségi, akik közülcsupán hét ment át. E hét ifjú közül kettő a târgymuresi (marosvásárhelyi) ref. főgimnázium, három az albaiuliai (gyulafehérvári) katolikus főgimnázium és kettő az aiudi (nagyenyedi) ref. főgimnázium növendéke. A szóbeli érettségi vizsgák folyamatban vannak. Oradean jók az eredmények. Néhány nappal ezelőtt jelentettük, hogy kedden az oradeai Gojdu líceumban megkezdődtek az írásbeli érettségi vizsgáik. Az érettségi bizottság előtt — Gapidanu Teodor cluji egyetemi tanár elnökletével — a Gojdu liceum két tagozata, az Oltea Doamna leányintézet, a zsidó liceum és a beiusi fiú- és leányiskola növendékei vizsgáznak. Az írásbeli érettségire 116 diák jelentkezett. A vizsgák három napig tartottak és csütörtökön fejeződtek be kitűnő eredménnyel. A 116 jelentkező közül 99 diák átment, akik iskolák szerint így oszlanak meg: Gojdu 41, Oltea Doamna 12, zsidó líceum 16, belusi fiú- és leányiskola 12, egyéb iskolák 3. * A szóbeli érettségi pénteken kezdődött, de az eredményeket még nem hirdették ki. Egyszer mindenkire sor fog kerülni! * Ön is a szerencsés nyerők között lehet, ha az „ERDÉLYI LAPOK“ II. félévi előfizetési díját július 20-ig WTO beküldi. Kisorsolandó nyeremények: 1. Az ősszel megrendezendő párizsi társasutazásunk alkalmával ingyen vasúti menetjegy Oradeától Párizsig és vissza 4500 lei értékben; 2. napon teljes pensio a vadregényes Gyilkostónál; 3. 5 napos teljes pensió a gyönyörű Püspökfürdőn. (Rádiumos meleg fürdők reuma, köszvény, stb. betegek részére. Hullámfürdő). 4. Fekete Károly festőművész „Naplemente csépléskor“ című gyönyörű pasztellképe a művészi keretben. Könyvosztályunkból tetszés szerint választható könyvek, 1000 lei értékben. Ezenkívül a sorsolásra való tekintet nélkül, mindenkinek, aki az év végéig szóló előfizetési díját beküldi, 300 lei helyett 75 leiért (és 10 lei porta) küldjük meg Székf Gyula: „Bethlen Gábor“ című nagyszerű kötetét, sötétkék művészi vászonkötésben, arany nyomással.