Erdélyi Lapok, 1935. október-december (4. évfolyam, 204-279. szám)
1935-10-01 / 204. szám
2 pök többi között ezeket mondotta: — A gyermeknek, ennek a drága kincsnek birtokáért küzd ma minden tábor. De a gyermek Krisztusé! Krisztus mondta, hogy hagyjátok hozzám jönni a gyermekeket... Ez a balga kor fél a gyermektől, pedig a gyermek a nemzeti nagyság hordozója. Arról beszélt ezután a püspök, hogy minden forradalom a gyermeken keresztül, igyekszik belopni magát a társadalomba. Éppen ezért szóljon az ünnepi órán még hangosabban Krisztus szava: engedjétek hozzám az ifjúságot, ha a jövőt nem akarjátok elveszíteni. — Tanítók, — folytatta a püspök — táguljon ki lelketek abban a tudatban, hogy mindnyájan Krisztus követségében jártak. A püspök azzal fejezte be szavait, hogy Krisztus kegyelmének mosolya legyen válasz a nemzet világának ártatlan hódolatára és legyen ez az égi mosoly a remény záloga a gyermek lelkében kibontakozó szebb magyar jövőnek. A püspök szavainak elhangzása után üde gyermekhang zendül fel: egy kis cserkész mondja el meghatott szavakban az ifjúság hódolatát az egyetlen Úr, a diadalmas Krisztus előtt és a tömeg — a legfönségesebb és leghatalmasabb szavalókórus — rázengi a refrént. A kétszázezer ember leborul. Most következik a legfenségesebb pillanat: a lobogó gyertyák, mécsesek, kandeláberek ezrei között, a besötétedett téren, a túlvilági fényben ragyogó oltár előtt megszólal a templomi csengő, a téren és a szomszéd utcákon szorongó kétszázezer ember leborul, a bíboros hercegprímás magasra emeli az Oltári Szentséget és áldást oszt vele. A megrázó csöndben csak az ezüsthangú csengetyűk misztikus hangja hallatszik... Az áldás után még egyszer fölharsan a százezrek ajkán: „Térdet, fejet hajtunk..." s az ének megrázza a paloták falait. Ezután az Oltári Szentséget Breyer István győri megyéspüspök viszi vissza ünnepi menetben a Szent István bazilikába, mialatt az óriási tömeg térdreborulva énekli az egyik legszebb egyházi éneket: „Imádlak nagy istenség.“ Már sötét este borult a városra, hét óra régen elmúlt, mikor az utcákon még zarándokok, menetelő hívek léptei dobbantak, zászlók lengedeztek és az otthonukba visszatérő gyermekek és felnőttek ősi magyar egyházi énekeket zengve, vonultak végig a hatalmas fővároson. Kaunasból jelentik: A memeli választások eredményéről a késő esti órákig csak szórványos hírek érkeztek, amelyekből kiderül, hogy a szavazás rendkívül lassú ütemben folyik. A litván hatóságok által megszabott választási módszer annyira megnehezíti a szavazást, hogy az esti órákig a szavazóknak csak egy töredéke tudott leszavazni. A szavazók ugyanis egy egész paksaméta szavazólapot kapnak, minden lapon egy-egy névvel. Ebből kell 29 nevet kiválasztaniok, s azt a szavazó urnába leadniok. A hivatalos szavazólapcsomagban 188 a litván jelöltek száma és 29 a németeké. Az önkormányzati testület 29 képviselőből élt, kik közül addig 26 volt a német s 3 a litván. Az önkormányzati szabályzat szerint e testület bizalmát kell bírnia az önkormányzati igazgatóságnak, az úgynevezett direktóriumnak. Jelenleg azonban olyan direktórium működik a Némesvidéken, melyet a litván kormány önkényesen nevezett ki, s a direktóriumnak egyetlen tagja se német, s egyáltalán nem bírja az önkormányzati testület bizalmát. A litván kormány ezért oszlatta föl az önkormányzatot, s ezért akar helyébe olyan új testületet erőszakkal is összehozni, mely aztán az eddigi önkényes direktóriumnak bizalmat szavazzon. A késő esti órákban Kovnóban összeült a minisztertanács s a szavazások lassú lefolyását számbavéve, úgy határozott, hogy vasárnap este a szavazást megszakítja, s hétfő reggel 8 órától újból kezdett. A minisztertanács eredetileg vasárnap éjjel 12 óráig meg akarta hosszabbítani a szavazások időhatárát, a katonai parancsnokság azonban ragaszkodott ahhoz, hogy este 8 órakor befejezzék a szavazásokat. Ezért vált szükségessé a szavazások hétfői folytatása. A szavazások eredménye valószínűleg csak hetek múlva kerül a nyilvánosság elé. A választások elé. A választások során több incidens is történt, néhány életveszélyesen súlyos sebesüléssel. Londonból jelentik. A Reuter-iroda jelentése szerint a memnel 76 választóhelyiség előtt a késő éjjeli órákban nagy tüntetést rendeztek azok a tömegek, akik már nem tudtak bejutni az szavazóterembe és így nem adhatták le szavazataikat. Berlinből jelentik: A német fővárosba érkezett hírek szerint a szavazójogosultak listája miatt még a szavazás megkezdése előtti napon is összeütközés volt a Memel városi önkormányzati tisztviselők és a direktórium között. A direktórium erőltette, hogy egy egész csoport litvánt vegyenek a szavazójogosultak közé, akik csak szeptember 10-én érkeztek a Memesvidékre. Az önkormányzati tisztviselők megtagadták e rendelkezés teljesítését, mire a direktórium karhatalmi kényszerrel íratta be a litvánokat a választói névjegyzékbe. A Memel-vidék lakossága körében az is nagy elkeseredést okozott, hogy a direktórium az önkormányzati alkalmazásban lévő rendőrség szolgálatát a választás időtartamára felfüggesztette. Ez idő alatt odavezényelt litván határőrök és katonák látják el a memelvidéki rendőrségi szolgálatot. Ezek a katonák és határőrök egyúttal mind szavaznak is. A litván kormány második napra is áttolta a memelvidéki választásokat A nehézkes választási mód miatt a harmincezer szavazó nem tudott egy nap alatt leszavazni Atjtéftídims"Suéjda(f Irta: Sulyok István dr Tarasp, 1936 szeptember havában. — Nincsen szomorúbb látvány, mint az, ha a művelődésnek és a szórakozásnak emelt pompázatos épületek tövében nyomorúságban él a nép és semmi haszna nincs e berendezésekből: az a nép, mely ezeket az épületeket fáradságos munkával emelte. A helvét konföderáció országában ezzel az érzéssel sehol sem találkozik az ember. Ámbár e változatos földön alig van már pont, melyet valamilyen formában az emberi szórakozás vagy művelődés szolgálatába ne állítottak volna, mint az árnyak kíséri a berendezéseket a tapasztalat, hogy azok a közöttük élő népnek közvetlenül vagy közvetve állandó hasznára legyenek. A svájci szellem azonban, mely a népnek minden téren gondját viseli, nem elégszik meg ennyivel. Azt akarja, hogy azok a népi rétegek és foglalkozási ágazatok, melyek az idegenforgalmi gépezetnek szolgálatában állanak, időnként ennek a páratlan kényelmű és szépségű apparátusnak vendégei is lehessenek és élvezhessék előnyeit is, melyek az ő munkájukra alapulnak. A legjellegzetesebb intézmény, mely ezt a gyönyörű célt szolgálja, a néputazási napok, Volksfahrttagok szokása. Minden svájci vasúttársaság évenként kétszer-háromszor kijelöl két napot, mikor egészen olcsó általány ellenében összes vonalain keresztül-kasul utazhatik a közönség és megismerkedhetik mindazokkal a szépségekkel, melyekhez a vonalak vezetnek. Természetes, hogy ezek a napok rendszerint azokra az időközökre esnek, mikor az idegenforgalom hullámzásában az apály ideje következik be. Ez azonban semmit sem von le az örömökből és haszonból, melyekkel ez a rendszer mindenkire nézve jár. Néhány nappal ezelőtt a leggyönyörűbb őszi időben a Rittsche Bahn rendezett — szombaton és vasárnapon — két ilyen néputazási napot. Ez a vasúttársaság 277 kilométer keskenyvágányú villamos vonalat tart fenn Svájc legszebb részeiben, az Engadinban s a Felső-Rajna völgyében. Ez a vasútvonal maga is látványosság: a merész és változatos technikai megoldások valósággal versenyeznek különböző részein egymással. Nem kevésbbé a helyek szépségei, melyeket e vonalak hozzáférhetővé tettek s a nemzetközi turistaforgalomba bekapcsoltak. Végtelenül kedves és mulatságos élmény az ilyen néputazási nap. A rendesnél sokkal sűrűbben járnak a ragyogóan tiszta villamos vonatok minden irányban, kora reggeltől késő estig. Valamennyi vonat telve van vidám közönséggel. Minden állomáson hullámzanak a le- és felszálló tömegek. Nagyban folyik a rokoni látogatás, miről az állomásokon a kendőt lobogtató kísérők sűrű tömegei tanúskodnak. Nem mindenki rokon azonban, ki kendőt lobogtat. A barátságnak és együttérzésnek, a búcsúzásnak és üdvözlésnek ez a kedves szokása errefelé mindenkinek kijár, aki embertársairól tudomást veszen, itt pedig mindenki tudomást vesz érdeklődéssel és kedvességgel a másikról. Ez a kétnapos népbérlet —a svájci fogalmak szerint — egészen meglepően olcsó. Harmadosztályon 8, másodosztályon 12 frankért minden korlátozás nélkül reggeltől estig használhatja az utas a társaság valamennyi vonalát keresztül-kasul egész Graubünden kantonban. Ez körülbelül a tizedrésze annak, mibe az ilyen körutazás a rendes helyárak mellett kerülne. Nem mindennapi tanulmányokra kínálkozik alkalom az ilyen népvonatokon. Megható látni a nehézkezű munkásokat, amint térképekkel és útivezetőkkel kezükben ismerkednek hazájuk természeti szépségeivel. Az egyik azt beszéli el feleségének és gyermekeinek, ahogyan az alagútnak megfúrásánál dolgozott, amelyen éppen most visz keresztül a vonat. Vannak akik ezt a kényelmet s annak olcsó árát egyszerűen arra használják fel, hogy a tiszta és kényelmes vasúti kocsikban pihenjenek s a gondtalanság érzésével nyugtassák szervezetüket. A családapák gyermekeiknek magyarázzák a táj nevezettségeit, a másik ablaknál pedig éppen megfordítva, iskolás gyermekek őrzik ellen szüleik áhítatos figyelése közben tankönyveik tanításait az eleven nagy Erdélyi Lapok IV. évf., 204. szám. — Kedd, 1935. október 1. Elhalasztotta az oradeai tábla az ítélethozatalt a sánislaui római katolikus iskola közigazgatási perében. A salajmegyei római katolikus iskolák tannyelvének megváltoztatása ellen folyó közigazgatási perek közül pénteken a sánislaui iskolai ügye került tárgyalásra. Dr Krüger Jenő, az egyházközség ügyvédje részletesen megindokolta a miniszteri intézkedés tarthatatlanságát és törvénytelenségét, mire az állami ügyvéd most is azt a kifogást emelte, hogy a konkordátum értelmében iskolafenntartónak a püspök tekintendő s az egyházközségnek nincs perlési joga. Dr Krüger Jenő püspöki nyilatkozattal az egyházközség s az egyházmegye költségvetésével bizonyította, hogy az egyháziközség tartja fenn az iskolát, majd benyújtotta a megyéspüspök meghatalmazását, kijelentvén, hogy amennyiben a tábla arra az álláspontra helyezkediik, hogy a püspök mint főhatóság, törvényes képviselője az iskolafenntartónak, úgy a keresetet magáévá teszi s az eddigi eljárást jóváhagyja. A tábla Bestelei—Crisan—Bontea tanácsa másfélórai tanácskozás után a határozati hirdetést október 4-re halasztotta.