Erdélyi Napló, 1992. január-február (2. évfolyam, 1-8. szám)

1992-01-08 / 1. szám

т швт ш .­­ KELET-EURÓPA: BORÚS TÁVLATOK Kelet-Európa számára a jövő év ugyancsak igen kemény lesz, miután az egyes országok gazdasága az idén a harmincas évek óta a legnagyobb visszaesést éli meg. Néhány gazdasági szakértő azzal számol, hogy 1992 végére Magyarország és esetleg Csehszlovákia, illetve Lengyelország gazdasági növekedést ér el. A közgazdászok szerint a magyar és a lengyel gazdaság teljesítményének adatai nem tartalmazzák a dinamikusan növekvő magán­­szektor tevékenységét, míg a "feketegazdaság" által teremtett munkalehetőségek ellensúlyozzák a munka­­nélküliséget. Magyarországon a statisztikák most rosszabbak, mint voltak a kommunisták ideje alatt - vélekedett Anders Aslund, a Szovjetunió és Kelet-Európa gazdaságával foglalkozó stockholmi intézet igazgatója. Románia és Bulgária esetében a szakértők egyöntetű véleménye az, hogy ezen országokban a gazdasági kilábaláshoz hosszabb időre lesz szükség, mint a térség más államaiban. (Reuter). A KISEBBSÉGI JOGOKRÓL IS... Budapesten tartják következő nagygyűlésüket Európa protestáns egyházai 1992 márciusában. A rendezvényre kétszáz európai protestáns - evangélikus, református, baptista és metodista - egyházi személyiséget várnak. A március 24-én kezdődő egyhetes tanácskozás címe: Keresztyén egyetértés Európáért A nemzetközi előkészítő bizottság ülése után Hegedűs Lóránt református püspök kifejtette: a kelet-európai változá­sok a kontinens egészére hatottak. Ez szükségessé tette, hogy a földrész protestáns egyházai közös teológiai álláspontot fogalmazzanak meg. A meghívottak arról is egyeztetik majd nézeteiket, mi a szerepük az egyházaknak a szekularizált társadalmakban. Csiha Kálmán erdélyi reformá­tus püspök ehhez hozzátette: a tanácskozás témája lesz a kisebbségi jogok kérdése is. A márciusi nagygyűlés a pluralizmus szellemében végzi majd munkáját. A szervezőknek meggyőződésük, hogy a kifejezés régi értelmében nem létezhet a keresztyén Európa*. Egyházaik mai feladatának a szolgálatot tekintik. STASI -DOSSZIÉK A várt nagy roham elmaradt, ám az új év első munka­napján így is százak éltek Németországban azzal a jogukkal, hogy megnézhették, milyen adatokat gyűjtött róluk az egyko­ri keletnémet Állambiztonsági Minisztérium­ (STASZ). Berlinben először a legnevesebb ellenzékiek lapozhattak bele atyáikba.A rabárakban egy-két millió akta hever. 69 ÚJSÁGÍRÓ HALT MEG Az elmúlt évben szerte a világban 69 újságírót öltek meg hivatásuk gyakorlása közben. A szomorú lista élén Jugoszlá­via áll: 15 újságíró és 5 televíziós technikus halt meg, négyen pedig eltűntek. Jelenleg 168 újságíró ül a börtönben, legtöbben Kínában. CEAUŞESCU NYOMDOKAIN Havannában rendkívüli intézkedéseket vezetnek be. Csökkentik a tömegközlekedést, az állami étkeztetést. Megszüntetik a légkondicionáló berendezések használatát. Minimumra csökkentik az energiafogyasztást, a közvi­lágítást. Csökkentik a városi autóbuszok számát, kivonják a forgalomból a benzinmeghajtású távolsági autóbuszokat. A magántulajdonban lévő személygépkocsik benzin- fejadagját harminc százalékkal redukálják. Az állami taxik csak betegszállításra, temetéshez lesznek megrendelhetőek. Az óránként igénybe vehető villamosenergia mennyiséget 156 kilowattban állapították meg. A kubai tömegtájékoztatási eszközök a volt Szovjetunióból érkező nyersanyagszállítmányok elmaradásával magyaráz­zák a drasztikus intézkedéseket és azzal, hogy a cukornád­­aratási kampányban minden megtakarítható energiát az or­szág számára létfontosságú mezőgazdaságnak kell biztosí­tani. Fidel Castro,a huszadik század hírhedt diktátorainak remélhetőleg utolsó képviselője biztos léptekkel halad Ceauşescu nyomdokain előre. Vajon meddig és hová jut? EGY MONDATBAN­­ Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter javasolta a NATO-nak, hogy a Szovjetunió utódállamait vegye fel a nemrég alakult Észak-atlanti Együttműködési Tanácsba. • A chilei elnök leváltotta a hadsereg fegyverzeti és anyagellátási parancsnokát, ugyanis egy hónappal ezelőtt botrányt okozott, hogy Budapesten felfedeztek és lefoglaltak egy Chiléből Horvátországba küldött titkos fegyverszállímányt.­­ A pekingi törvényhozás megszavazta Kína csatlakozását az ázsiai atomsorompó-egyezményhez, amely korlá­tozza a kontinensen a nukleáris anyagok és berendezések adásvételét.­­ A The Washington Post című lap értesülései szerint az Egyesült Államok, Franciaország és Anglia már nem fog szankciókat életbe léptetni Líbia ellen azért, mert az nem hajlandó kiadni repülőgéprobbantással vádolt ügynökeit.­­ Tovább esk az olaj ára a világpiacon, s a jelenlegi hordónkénti 17,15 dolláros átlagár már 4 dollárral kisebb az OPEC által előirányzottnál. A kőolaj­exportáló országok a hónap végén tanácskozáson beszéli meg a jelenség megállításának lehetőségeit. • Az elmúlt héten Klaus Kinkel német igazságügyminiszter ismételten kérte az orosz hatósá­goktól a Chile moszkvai nagykövetségére menekült Erich Honecker volt keletnémet kommunista vezető kiadatását, akinek Santiago nem ad beutazási engedélyt, de nem is kötelezi oroszországi külképviseletének elhagyására. A Freedom House jelentése: ROMÁNIA ÖTÖST KAPOTT Magyarország szabad ország, Románia részben az, Jugoszlávia népe pedig nem él szabadságban. Többek között ezt tartalmazza a Freedom House, a tekintélyes, New York-i székhelyű emberjogi szervezet éves jelen­tése. Az elmúlt években világszerte erősödött a demokrá­cia s először van abszolú­t többségben: a 171 országból 75 tekinthető egészen­ 55 részben szabadnak. A lakosságra vetítve a föld minden negyedk polgára él ma szabadon, de minden harmadik nélkülözi az alapvető emberi jogokat. A legtöbben Kínában: 1115 millió ember. Húszmiió van közülük börtönben, kétmillió politkai okokból. A Freedom House kormányoktól, pártoktól független szervezet, amely 1955 óta igen szigorú normák alapján méri fel - küldöttségeinek helyszíni tapasztalatai alapján is -, hogyan érvényesülnek a világban a szabadságjogok. Jelentésében külön mérlegeli a poli­tikai, külön a polgári jogokat, s a legjobb, 7 a legrosz­szabb­­osztályzat*. Magyarország mindkét kate­góriában 2 pontot kapott, (hasonlóan Cseh-Szlová­kiához és Lengyelországhoz) ami távolról sem kevés: polgári jogokból ugyanezt a besorolást kapta például Nagy-Britannia, Franciaország és Németország, Románia szabadság­mutatói 5 - 5, Jugoszláviáéi 6-5. • • Magyarországon, Cseh-Szlovákiában és Lengyelországban a térségben a legszilárdabb az emberi jogok helyzete, de ezekben az országokban is fenyeget a veszély, hogy az átmenet nehézségeire építve bal- vagy jobboldali szélsőségesek szereznek befolyást, ha a Nyugat nem segít eléggé – mondotta Bruce McColm, a Freedom House képviselője. (MTI) ■a na JUGOSZLÁVIA: A TIZENÖTÖDIK TŰZSZÜNET A­z új év meghozta a tizenötödik jugoszláviai tűzszünetet is, és annak ellenére, hogy az előzőek életbe sem léptek, a mostaniban mindenki jobban bízik. Történt ugyanis, hogy Cyrus Vance ENSZ-különmegbízott, aki hónapok óta próbálja előkészíteni a kék­sisakosok Horvátországba küldé­sét, ezúttal nem politikusokkal, hanem katonai vezetőkkel íratta alá az egyezményt. Ennek lényege, hogy a teljes fegyvernyugvás bevezetése mellett a szerbek irányította­­szövetségi­ hadsereg és a félkatonai erők elhagyják Horvát­országot, Zágráb pedig beleegyezik abba, hogy az ENSZ békefenntartói ne csak a régi határon, hanem a köztársaság válságövezeteiben is megvessék a lábukat (az eddigi UN-csapatok sorsából ítélve jó ideig ellehetnek majd a szomszéd­ban - feltéve, ha egyáltalán megérkeznek). A tűzszünet természetesen nem valósult meg a kijelölt január 3-i napon, az egyezmény léte viszont mindenképpen megnehezíti Milose­vics szerb elnök dolgát - aki képte­len lemondani "kis-jugoszláv”, illetve nagy-szerb álmainak meg­valósításáról. Január 15-e ugyanis vészesen közeleg, és ha addig nem lesznek meg a feltételek békeerők betelepítésére, akkor az Európai Közösség elismeri a szövetségből kiválni akaró köztár­saságok függetlenségét, ha pedig ettől való félelmében kivonja csapa­tait Horvátországból és a tűzszünet bevezetésével lehetővé teszi a kék­sisakosok bevonulását, akkor oda Nagy-Szerbia. Meglehet, hogy a lépéshátrányba került Belgrád végre kénytelen lesz engedni? Egy horvát főtiszt úgy vélte, hogy most esély nyílt nemcsak a fegyver­nyugvásra, de az ellenségeskedés megszüntetésére is. (­ner) Horvát gárdisták - fegyvert lábhoz ? (Time) A­ z ország nemzetközi megítélésében 1991 sem hozott lényeges áttörést. A Külügyminisztérium, amely továbbra is megmaradt a Petre Roman kormányból "örökölt” Adrian Năstase irányítása alatt, a nacionalista ízű irányzatok felé hajlott, az egyetlen olyan európai ve­zetés lévén, amely támogatta a szerb kommunista rendszer Jugoszlávia egy be­tartásának álcázott gyarmatosító jellegű hadjáratát. A latin testvériség szellemében Románia csat­lakozott a frankofil országok KÖZPOLITIKAI Trálik barátul nemzetközös­ség-szerű szervezetéhez; ennek elle­nére a franciák egyelőre még nem látnak megfelelő kelet­európai partnert az ország­ban. A hatalmas, oszladozó­­félben levő szovjet biro­dalomtól való félelem túlzott óvatosságot váltott ki a román diplomácia vezetőiből: nem mertek az első perctől­­a moszkvai puccsisták ellen, és a moldáviai vezetés irányá­ban tanúsított tartózkodás is inkább egy cserbenhagyásos gázoláshoz hasonlítható. A zavaros belpolitikai helyzet, valamint a demokratikus garanciák hiánya miatt az európai integráció kérdése is bizonytalanná vált. Ha az 1992-es év sem hoz jelen­tősebb szemléletváltást, az ország könnyen elszigetelőd­het, és mivel ez a jelenség súlyos következményekkel jár, Románia nem csupán gazdaságilag, hanem poli­tikailag is a harmadik világ országaihoz hasonló megí­télés alá fog esni. Oroszország, Grúzia ÁRAK ÉS BOMBÁK ROBBANNAK­ ­Wagner István M­ég a vártnál is rosszabbul reagált Oroszország lakossága a Borisz Jelcin elnök által január elsejétől bevezetett árliberalizációra,­­­­­s amellett, hogy sok fogyasztási cikk elméletileg a korábbinál orosan (!) drágább lett, az üzletek továbbra is konganak az ürességtől. Igaz ugyan, hogy Jelcin maga sem ígért sok jót a sokk­terápia első hónapjaira, de figyelmeztetései ellenére a hazai közvélemény és a Nyugat egyaránt heves kritikákkal illette. Az új orosz ellenzék vezére, Ruckoj alelnök a folyamat gyorsaságát bírálta - s a szociális védőháló teljes hiányát emlegette. Nyugat- Európában egyelőre a lapok kapták fel az ügyet és felvilágosították az orosz elnököt, hogy a piacgazdaság elsősorban piacot feltételez, hogy az árakat a kereslet is a független vállalkozások versenye határozza meg, hogy ha alig van termelés, akkor nincs elég áru, a pénzt leértékelik s emiatt megbénul a maradék termelés. A földrész boldogabb felében úgy gondolják, hogy az orosz gazdaságot csak a gyors és teljes privatizáció mentheti meg - erről azonban egyelőre kevés szó esik. A rohamos romlás folytán két lehetőség tűnik valószínűnek: vagy beáll a teljes anarchia, vagy Jelcin makacsolja meg magát és kezd el rendeletekkel kormányozni. Az utóbbi esetben viszont ugyanazt követné el, amiért régen annyit kritizálta Gor­­bacsovot. A szovjet történelmet megismétli az orosz? • • • I Hónapok óta folytak már a Zviad Gamszahurdla diktatórikus eivezetése elleni tüntetések a grúz fővárosban, mikor december 22- én a fegyveres harc is kirobbant az elnökhöz hű erők és az ellenzéki Nemzeti Gárda csapatai között. A Gamszahurdja által puccsistáknak, huligánoknak, banditáknak nevezett ellenzékiek a tbiliszi kor­­mányépületet vették ostrom alá és a bunkerébe menekült elnök lemondását követelték. Erre nyomós okaik voltak, a nyolc hónapja szabadon megválasztott politikusról ugyanis kiderült, hogy csöppet sem demokrata, ám igencsak nacionalista. S ha az utóbbi még nem is akkora bűn Grúziában, az előbbi - a jelek szerint - az. Az elnök pár hónap leforgása alatt kiépítette saját diktatúráját, bevezette a cen­zúrát, elnémította a parlamentet, letartóztatott több ellenzéki vezetőt, augusztusban a moszkvai puccsistákat támogatta, ezt követően pedig többször is belelövetett az ellene tüntető tömegbe. Belpolitikai elszigetelődését átvitte a külügyekre is: ő az egyetlen (a balti vezetők kivételével), aki nem csatlakozott a FÁK-hoz. A múlt hét végére az ellenzék átvette a hatalmat és katonai tanácsot hozott létre, feloszlatta a parlamentet és Tengiz Kirovant személyében új, átmeneti­ kormányfőt jelölt ki. Kétheti harc után Gamszahurdja még mindig nem hagyta el óvóhelyét, pedig akkor már csak 36o fegyverese támogatta - no meg országszerte azok a grúzok, akik még mindig nem látták be, hogy helytelenül választottak. Pedig erre figyelmeztet a kaukázusi állam több mint száz halottja is. Tulaj­donképpen csak az történt hogy igazi politikusok hiányában a köny­­nyen félrevezethető nép egy demagóg nacionalistát ültetett saját maga fölé

Next