Erdélyi Napló, 1992. május-június (2. évfolyam, 18-25. szám)
1992-05-07 / 18. szám
2. Lázadás Los Angelesben Los Angelesben április harmincadikén este, egy bírói ítélet során elszabadult a pokol. A megvadult, bandákba verődött színes bőrű lakosok annak a négy rendőrnek a felmentése ellen tiltakoztak, akik 1991. március 3-án hajmeresztő brutalitással összevertek egy színes bőrű autóst, akit gyorshajtásért állítottak meg. A felbőszült tömeg kirakatokat vert be, autókat, épületeket gyújtott fel, fehér bőrű gépkocsivezetőket ráncigált ki autóikból, és drasztikusan összevert A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a város polgármestere szükségállapotot hirdetett ki. Hírügynökségi jelentések szerint az utcai verekedésekben az első 24 órában 21-en vesztették életüket. Május elsejére emlékezve Az idén is világszerte megemlékeztek az 1886-os május 1-jei chikagói munkástüntetés leveréséről. Miközben Moszkvában a Vörös téren egyrészt az orosz történelmet bemutató kosztümös jeleneteket játszottak (40 év óta először volt jelen Jézus arcképe a Kreml előtt), másrészt a kommunizmust visszasírók néhány ezres tömege tartott nagygyűlést a Mauzóleum ezúttal üresen maradt mellvédje előtt, addig Németország-szerte sztrájkoló szakszervezeti munkások rendeztek felvonulást. Párizsban az egyre növekvő munkanélküliségtől kissé keserű szájízzel vonultak fel az emberek. Magyarország különböző városaiban politikai szervezetek és pártok tartottak gyűléseket, illetve felvonulásokat. Európa egyre több városában, s egyre hangosabban hallatják szavukat a szélsőjobboldali csoportosulások, akik az ünnep alkalmából szintén számos rendezvényt tartottak. Romániában csupán munkaszüneti nappal emlékeztek meg az eseményről. Boszniában lejárt az ultimátum Boszniában továbbra is feszült a helyzet A nemzetközi közösség április 29-én lejárt ultimátuma után is folytatódnak a harcok. Izetbegovics elnök hosszas rábeszélés után végül mégis elutazott Lisszabonba, hogy részt vegyen a bosnyák konferencián. A jugoszláv vezetőkkel folytatott első tárgyalásokon nem született számottevő eredmény. Belgrád ismét vádol A belgrádi kormány szóvivője azt állította, hogy Magyarországon a szerb kisebbség nem részesül olyan jó bánásmódban, mint amilyenben a Vajdaságban élő csaknem félmillió magyar. A szóvivő azt kifogásolta, hogy a Magyarországon élő néhány ezer szerbnek nincsenek iskoláik és anyanyelvű rádió, illetve televíziós műsoraik. Jugoszláviát kizárták Helsinkiben az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet rendkívüli tanácskozásán Ausztria és több más ország követelte, hogy a csupán két tagállamból álló Jugoszláviát zárják ki a helsinki folyamatból. Bécs szerint ugyanis az új államszövetségnek először meg kell kapnia a nemzetközi elismerést. Magyarország, Horvátország és Albánia szintén a kizárást támogatja. Az Egyesült Államok pedig már korábban kilátásba helyezte ezt a lépést abban az esetben, ha Szerbia folytatja a háborút Bosznia-Hercegovinában. Az indítványt elfogadták. Jaruzelski a vádlottak padján ? A lengyel legfőbb ügyész vádat kíván emelni a korábbi köztársasági elnök Jaruzelski tábornok, valamint a belügyminiszter Kiszciak tábornok ellen, amiért a nyolcvanas években megsemmisítették a kommunista párt anyagait. Ha a vádemelési javaslatot a parlament jóváhagyja, az ügy a bíróság elé kerülhet és súlyos börtönbüntetés kiszabása sem zárható ki. Egy mondatban Washingtonban a világ vezető tagállamai - a Hetek - megállapodtak a 24 milliárd dolláros programban a súlyos gazdasági és szociális gondokkal küzdő Oroszország megsegítésére, ám Jelcin orosz elnök nem hajlandó mindenben elfogadni az IMF hat pontból álló kikötéseit . Ausztriában a négy köztársasági elnökjelölt közül egyik sem szerezte meg az abszolút többséget, ezért négy hét múlva az osztrákoknak ismét az urnák elé kell járulniuk. • Washingtonban megkezdődtek a nem sok sikerrel kecsegtető újabb arab-izraeli béketárgyalások. • Magyarország a FÁK újabb tagállamával, Kirgíziával is diplomáciai kapcsolatokat létesített.• A horvát miniszterelnök Franjo Gregorics újabb humanitárius segélyeket kért az EK-től a Boszniából érkezett menekültek támogatására. • Görögország az EK-tagállamok közül elsőként üdvözölte az újonnan megalakult Jugoszláviát, de az ország elismerését a többi tagállam véleményétől teszi függővé. • Butrosz Ghali főtitkár kijelentette, hogy az ENSZ hajlandó békefenntartó erőket küldeni Boszniába is. • Anglia 35 millió dollár értékű segély nyújt az aszály sújtotta dél-afrikai országoknak. КаесбтйЙш ERDÉLYI NAPLÓ MÉDIAHÁBORÚ MAGYARORSZÁGON Egyre nagyobb hullámokat kavarnak a Magyar Rádió és Televízió elnökei - Gombár Csaba és Hankis Elemér -, valamint a magyar kormány közötti nézeteltérések. Az elmúlt héten az országgyűlésben a kormány hozzáférhetővé tette a rádióról és a televízióról szóló törvényjavaslat szövegét. Egyes elemzők szerint a törvény elfogadása esetén messze túl az 1994-es választásokon is az Antall-kormány elképzelései határoznák meg a magyar rádiózás és televíziózás struktúráját. Haraszti Miklós az SZDSZ képviselője úgy véli, a törvényjavaslat addig jó, amíg kimondja, hogy a mindenkori kormány és a mindenkori ellenzék alacsony szinten és fele-fele arányban képviseltetheti magát mindenütt, ahol a politika jelen lehet a médiákban. A kormány azonban az intézmények elnökeinek a kormányfő általi szabad kinevezés és szabad felmentés álláspontjára helyezkedett azzal az elnökkel szemben, aki majd ezt az engedélyezést és ellenőrzési folyamatot vezeti az országban. Ezzel lényegében 20-30 évre kialakítja a magyar kulturális térképet. Kulin Ferenc, a parlament kulturális bizottságának elnöke szerint, a kormányjavaslat a kinevezések tekintetében meghagyta a bizottság által előterjesztett variációt, azaz az elnök a társadalmi tanács által kétharmados többségben javasolt személyek közül választhat elnököt a rádió vagy a tévé élére. A változtatás a visszahívással kapcsolatos. A megbízatás megszüntetése esetére az új tervezet az államelnöknek önálló jogot próbál biztosítani. Ezt az álláspontot az ellenzék viszont nem hajlandó elfogadni. Benke Péter. Rendszerváltás Afganisztánban Tizenkét év háború után vált lehetségessé az afganisztáni rendszerváltás, miután az egy évtizedes szovjet megszállást három évi testvérháború követte. A Nadzsibullah lemondatását követő napok az egymással rivalizáló mudzsaheddin gerillacsoportok közötti véres összecsapásokkal teltek, míg végül az Ahmed Sah Maszud vezette fegyveresek kiűzték Kabulból az Iszlám Párt harcosait, s így azok parancsnokát, a szélsőséges Hekmatjart is a vereség beismerésére kényszerítették. Az időközben Pakisztánban megalakult átmeneti kormány Modzsadidi vezetésével diadalmasan bevonult az afgán fővárosba. Rá egy napra megjött Maszud parancsnok is száz tank élén, s elfoglalta a természetszerűen neki kijáró honvédelmi tárca vezető posztját. Annak ellenére, hogy harcok még biztos lesznek a közép-ázsiai országban, a kaotikus hetek után a helyzet április végén rendeződni látszott. Ám, ahogy Modzsadidi, az ideiglenes kormánybizottság elnöke első sajtóértekezletén elmondta: Afganisztán romokban áll, s az újjáépítés rengeteg pénzt és munkát igényel. A Nadzsib-rendszert ellenző, vallási alapon viszont Afganisztánnal rokon államok szinte azonnal magas rangú küldöttségeket menesztettek Kabulba, s Islamabad gyors segélyeket is szállított. Irán, Szaúd-Arábia azonnal elismerték az új vezetés legitimitását, Nyugaton pedig visszafogott optimizmus nyilvánult meg az ottani fejleményekkel kapcsolatban. A washingtoni külügyminisztérium szóvivőjének mondata tulajdonképpen az egész világ békét szerető közösségéé is lehetne; azt a reményt fejezi ki, hogy Afganisztánban a helyzet végleg rendeződik... (ner) Útban Kabul felé Magyar-román tárgyalások Budapesten magyarromán tárgyalások kezdődtek az elmúlt héten. A megbeszélések célja, hogy kormányszintű megállapodásokban rögzítsék mindazoknak a személyeknek a kölcsönös visszavételét, akik törvényellenesen léptek a másik ország területére, illetve illegálisan tartózkodnak ott. (nke) Szerkesztőség és kiadó: 3700 Oradea - Nagyvárad, str. Stadionului 25. Románia Telefon: 991/1-71-26, Fax: 991/1-54-50 Főszerkesztő: STANIK ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: TOMPA Z. MIHÁLY Tervezőszerkesztő: NÉMETHY LÁSZLÓ Szerkesztőségi főtitkár: MIHÁLKA ZOLTÁN Grafikus: BAGI LÁSZLÓ Szerkesztőség: BENKE PÉTER, BÉRCES TÜNDE, CSAPÓ JÓZSEF, DÉNES LÁSZLÓ, ENDE ANNAMÁRIA, MIHÁLKA MAGDOLNA, SIMON JUDIT, SZŐKE MÁRIA, ZUDOR JÁNOS Tudósítók: FERENCZES ISTVÁN (Csíkszereda), TÓFALVI ZOLTÁN (Marosvásárhely), VAJNOVSZKI KÁZMÉR (Bukarest) Munkatársak: KLACSMÁNYI SÁNDOR (Nagybánya),KRILEK SÁMBOR (Szatmárnémeti), MAGYARI TIVADAR (Kolozsvár), SZEKERNYÉS JÁNOS (Temesvár), TAR KÁROLY (Kolozsvár), UJJ JÁNOS (Arad), VÁRADI MÁRIA (Brassó) Kiadja az ANALOG KIADÓ KFT. Felelős kiadó: ARANY BÉLA, FERER LÁSZLÓ Elektronikus szedés és tördelés: ANALOG KIADÓ KFT. Macintosh® nyomdai előkészítő rendszeren. Rendszergazda: TELEGDI GYULA Készül a bukaresti TIPOREX KFT. nyomdájában. Befizetéseket Romániában a szerkesztőség, a BN Lapterjesztő Vállalat a postai kézbesítők fogadnak el. A Kultúra Külkereskedelmi Vállalatnál H-1389 Budapest P.O.B. 149, vagy a Magyar Hitelbanknál Lapunk előfizethető külföldön is (H-1133 Budapest) vezetett 202-10995 számú számláján, valamint külföld partnereinél. Magyarországra a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat importálja, előfizetéseket a HEUR vesz fel, szabadárusításban a HIRKER forgalmazza. Előfizetési díj egy évre: belföldön -1.924 fej, külföldön - 832 forint, 52 USD. Sztrájkfelhők Bonn felett A politikailag és gazdaságilag legstabilabbnak tartott európai állam, Németország gazdasági életét széles körű és elhúzódó sztrájk veszélye árnyékolja be. A közszállításban és közigazgatásban dolgozók húsz év óta először léptek sztrájkba. A munkabeszüntetés következtében Németország különböző részeiben valóságos kálvária lett az üzletkötés, illetve az utazás. A sztrájk a szövetségi kormány székhelyét, Bonnt és a Ruhr-vidéket érintette leginkább. Ott teljesen megbénult a vasúti és autóbuszforgalom. Düsseldorf körül több tíz kilométer hosszú közlekedési dugó alakult ki. Levelek millióit nem kézbesítették ki, s ezt a kórházi és óvodai ügyintézés is megszenvedte. Több városi tanács alkalmazottai beszüntették a hulladékeltakarítást. Az energiaipari munkások is figyelmeztető sztrájkokba kezdtek. A szakszervezeti vezetők kijelentették, Németország pénzügyi központját, Frankfurtot egyik fő célpontjuknak tekintik. Monica Wulf Matis a Közlekedési és Közszolgálati Szakszervezet egyik vezetője szerint a sztrájk hosszú ideig eltart, ha az illetékesek nem javítják a béreket. Kohl kancellár kormánya azonban továbbra is szilárdan ragaszkodik a 4,8 százalékos fizetésemeléshez, mivel szerintük ennyi a jelenlegi német infláció értéke. A szakszervezetek ezzel szemben 9,5 százalékos fizetésemelést követelnek. A német kormány most takarítja be annak a két évvel ezelőtt tett ígéretének keserű termékét, hogy a német egyesítés fájdalommentes lesz. Keleten és nyugaton egyaránt sokan kiábrándultak vagy dühösek. A kormány veszélyes mértékben eladósodott és tíz éve tartó uralmának legviharosabb időszakához érkezett. (benke) VILÁGGAZDASÁG ■ Franciaország és Németország nemzetközi akciókat sürgetett a boszniai vérontás megállítására. Párizs az ENSZ beavatkozását, Bonn a EBEÉ határozott fellépését szorgalmazta a polgárháború megfékezésére. ■ Tokióban közölték: Japán nem vállal kötelezettséget újabb pénzügyi segítségre a FÁK országai számára. Washington és Bonn szervezi a 24 milliárd dolláros mentőakciót a szovjet utódállamoknak. Japán az eddig megajánlott 2,6 milliárd dolláros exporthitelgarancián felül nem vállal újabb kötelezettséget. ■ Genscher miután Tiranában találkozott Sali Berishával, Albánia új elnökével és szerződést is írt alá a szociálpolitikai együttműködésről, javasolta Albánia felvételét az Észak-atlanti Együttműködési Tanácsba. ■ A visegrádi hármak együttműködését és az EK-hez fűződő kapcsolatokat tekintik át újabb háromoldalú kormányfői tanácskozáson. A magyar, a lengyel és a cseh-szlovák miniszterelnök május hatodikán Prágában találkozik . Litvánia saját valutát vezet be az év második felében. A baltikumi ország kinyilvánította, hogy támogatja az IMF javaslatait gazdaságának stabilizálására. A Nemzetközi Valutaalap elégedett Magyarország teljesítményével. Kupa Mihály magyar pénzügyminiszter - szerint az ország ezért újabb támogatásra számíthat a Világbanktól, annak ellenére, hogy a költségvetési hiány a vártnál nagyobb.