Erdélyi Napló, 1993. július-augusztus (3. évfolyam, 26-34. szám)
1993-07-01 / 26. szám
4. Az MDF-en belül folyó osztozkodások és a pro-, illetve kontra Csurka-vélemények epilógusa ismert: a rebellis Csurka mellé álló képviselők, összesen kilencen, önálló parlamenti csoport, Magyar Igazság nevű frakció létrehozását jelentették be. "Lelkiismeretük szerint foglalnak állást a Ház elé kerülő törvényjavaslatokról, s a parlamenti munkában ellenzéki csoportnak nem nyilvánítják magukat, tehát besorolásuk kormánypárti." Az akkor 27 tagot és szimpatizánst számláló csoport időközben Magyar Igazság Párttá alakult, mely hamarosan megtartja első kongresszusát s megválasztja vezetőit. Csurka elmondotta: amennyiben megválasztják, elvállalja a pártvezetői tisztséget Az MDF országos etikai és fegyelmi bizottsága ezek után döntött az érdekeltek ügyében. Csurkát, mivel más párt tagja lett, a pártszabályzat vonatkozó cikkelyei alapján zárták ki (s ő el sem ment a személyét érintő ülésre), míg a másik renitenst, Király B. Izabellát az MDF programjával össze nem egyeztethető szereplései miatt tessékelték ki az MDF-ből. Őt az új MZP sem hajlandó soraiba venni így, akár tetszik, akár nem, új politikai párt is helyet kér magának a magyar országgyűlésben, s ez a tény formai-jogi kérdések felvetését is maga után vonja. Ugyanis időközben kiderült: ilyen nevű pártkezdemény már létezik Magyarországon, másrészt Magyar Igazság néven semmilyen párt nem kapott bizalmat annak idején a választóktól. Indig Ottó ✓ Göncz Árpád magyar köztársasági elnök kéthetes oroszországi körútján fölkereste az itt élő finnugor népeket. Szankciók Haiti ellen Az ENSZ Biztonsági Tanácsa olaj- és fegyverszállítási embargót határozott el Haitival szemben. A június 23-ától érvényes határozat azért született, mert 1991-ben eltávolították Haiti törvényesen megválasztott elnökét, Jean-Bertrand Aristide-ot, s azóta katonai junta gyakorolja a hatalmat. Az ENSZ- döntés elsősorban politikai jellegű figyelmeztetés, hatása alig várható. Miniszterelnöknője lesz Kanadának Törökország után hamarosan Kanadában is nő lesz a kormányfő: Kim Campbell, a 46 éves vancouveri jogásznő kapott bizalmat a konzervatív párt ottawai kongresszusán. Kim Campbell is gyors politikai pályát futott be: 1988-ban ___________________________ lett először parlamenti képviselő, majd igazságügy-miniszteri, utóbb pedig honvédelmi miniszteri tárcát kapott! A vezető nyugati hatalmak júliusi tokiói csúcstalálkozóján már ő képviseli Kanadát. Izraeli-szíriai alku? Washington izraeli-szíriai alkut javasol, fokozatos egyezményt a közel-keleti béketárgyalásokon. Szerintük Izrael jelképesen visszavonulna a Golán néhány stratégiai pontjáról, Damaszkusz pedig ennek fejében nyilatkozattal vetne véget a 45 éves hadiállapotnak. A Haaretz New York-i tudósítója pedig azt a hírt is világgá röpítette, hogy Izrael egy biztonsági megállapodás részeként hajlandó demilitarizálni Felső-Galilea egyes területeit. A vita most e területek nagyságáról folyik. Aidid házát bombázták A Szomáliai "rendezés" folytatódik: az ENSZ szárazföldi alakulatai tankokkal támogatva leckéztették meg Farrah Aidid támogatóit s az amerikai légierő Cobra harci helikopterekkel lőtte a Szomáliai " tábornok állásait, majd rezidenciáját. A beavatkozásban újabb 35 ENSZ-katona vesztette életét, Aidid ellen pedig letartóztatási parancsot bocsátottak ki. Ő egyelőre biztonságban van és nyilatkozott is: elítélte az ENSZ kolonializmust támogató akcióit! Butrosz Ghali ENSZ-főtitkár azonban határozott: újabb 2200 amerikai tengerészgyalogos tart Szomália felé, s reméli, hogy Aidid napjai meg vannak számlálva. Erősödő antiszemitizmus A Reuter tette közzé a londoni Zsidó Intézet éves jelentését: eszerint "egyes kelet-európai politikusok az antiszemitizmussal akarnak népszerűséget szerezni olyan országokban is, ahol alig van zsidó"! A dokumentum a politikai antiszemitizmusnak ezt a tomáját véli a legveszélyesebbnek és név szerint is kiemelte, mint nyílt antiszemitát, Csurka Istvánt, az MDF-ből nemrégiben eltávolított vezetőt. A jelentés szerint "félő, hogy a nyugat-európai bevándorlás-korlátozás csak fokozhatja az idegenekkel szembeni türelmetlenséget." N(§5M®) A két német állam egyesülése előre látott, de helytelenül felmért nehézségek elé állította Németországot. A keleti területek viszonylagos elmaradottsága, a műszaki-fejlesztési és munkaerő gondok megoldatlanságai az egész német gazdasági életre hatnak s súlyosbítják azt a recessziót, amellyel a német piac küzd. A számadatok sokatmondóak: a nemzeti össztermék 1993 januárja és áprilisa közt még a nyugati részeken is 3,7 százalékkal kevesebb, mint esztendővel ezelőtt, s a márkamilliókat felemésztő keleten is folyamatos, 1,5 százalékos a visszaesés. Ennek velejárói köztudottak: csökken a munkahelyek száma, nő a munkanélküliség és lassú, de folyamatos áremelkedések nyugtalanítják a bérből és fizetésből élőket. Az állam, hogy tegyen valamit, csökkenti a profitadót, mérsékli a közköltségeket. Illetve tenné ezt, de a Bundesbank ellenzi lépéseit . Helmut Schlesinger, a bank elnöke kijelentette, "hogy még nem ég" - tehát nem muszáj az adómérséklés. A vállalkozó, a szolgáltató egyre reménytelenebb, de a német gazdasági miniszter, Günther Rexrodt a kötelező optimizmussal festi a jövőt, s azon feltételezésből kiindulva, hogy a gazdasági kérdés mindenekelőtt pszichológiai kérdés, reménykedik a recesszió megfékezésében és abban, hogy a konjunktúra megváltozása fordulatot hozhat a német gazdaság számára is. ERDÉLYI NAPLÓ Afganisztáni polgárháború Az orosz katonák kivonulása után folytatódik, sőt erősödik is az afganisztáni polgárháború. Igaz, békemegegyezések ott is születnek, nemrégiben Islamabadban kötött fegyverszüneti megállapodást nyolc mudzsahedin vezér, de ezzel még nem oldódott meg a hatalmi viszály. Az elnök Rabbani is beleegyezett abba, hogy másfél év múlva átadja a hatalmat a fundamentalista Hekmatjarnak - illetve lemond arról a hatalomról, amivel valójában nem is rendelkezik, de az igazi főszereplő egyik kérdésben sem nyilvánított véleményt: az üzbég származású Rasid Dostam tábornok (képünkön) távol maradt a disputáktól. Tehette: ő Észak-Afganisztán korlátlan ura, az ország területének egyharmadát birtokolja és a fennhatósága alatti részeken viszonylagos béke van. Az afgán polgárháború az oroszok elleni felszabadítási harc véget érte után kezdődött: a korábbi szövetségek szétestek és etnikai polgárháború vette kezdetét. Az egykori fegyvertársak ma egymás ellen harcolnak. Ebben a csatározásban ma Rasid Dostam a legerősebb ember. Nadzsibullah bizalmasa volt, moszkvai "tanácsadók" kiképzettje, aki pucscsot hajtott végre s 1992 áprilisában Nadzsibullah ellen fordult, hozzájárult megbuktatásához. Most az ideiglenes elnök, Rabbani oldalára állt s megakadályozta az iszlám fanatikusait, hogy Hekmatjar vezetésével bevonuljanak Kabulba. Az új hatalom új urai ezért nevezték ki hadseregtábornoknak. Dostam az afganisztáni egység gondolatának híve. A jelenlegi status quót csak ''kényszerautonómiának" tartja és politikájának sok a támogatója. Kereskedők, áttelepültek, értelmiségiek legújabb barátai, s a közép-ázsiai államok is rokonszenveznek törekvéseivel. Sőt, esetleges katonai támogatásukról is biztosították Észak-Afganisztán urát. A segítégre talmi szükség is lesz: Kundus városától keletre a fundamentalisták menekülteket fegyvereznek fel ellene s új offenzíva készül. Az orosz kalasnyikovok és harci gépek védelmében ettől alig fél mostani, de az egységes Afganisztán illúziója is távolabb kerül tőle. Megegyeztek Bosznia felosztásában "Boszniának meg kell maradnia jelenlegi állami-területi egységében"— fejtette ki álláspontját a koppenhágai EK-csúcson a közösség minden tagországa. A Tizenkettek korábban hangoztatott alapelveikkel összhangban ragaszkodnak ahhoz, hogy Bosznia-Hercegovina állam mint identitás továbbra is sértetlen egység maradjon és a kialakuló "új Boszniában" mindenképpen elegendő területet akarnak biztosítani a mohamedán közösségeknek, beleértve a tengerhez vezető kijárás garantálását is. Mindezektől függetlenül Alija Izetbegovics bosnyák elnök nem volt hajlandó Genfbe utazni és tárgyalni a szerb és horvát vezetőkkel, illetve teljes egészében visszautasította a három nemzet közötti megegyezésnek még a lehetőségét is, kijelentvén, hogy ebben a kérdésben egyedül ő nem dönthet, erre csakis a bosnyák parlament illetékes, ahol különben sokan Izetbegovics elnök eltávolítását követelik éppen a megjegyzésre való hajlam teljes hiánya miatt. Közben a szerbek és a horvátok végleg megállapodtak abban, hogy a volt szövetségi köztársaságnak konföderációvá kell válnia. Ezt a Mate Bobannal folytatott megbeszélése után Radovan Karadzsics jelentette ki, majd hozzátette: A muzulmánoknak is érdekük, hogy minél előbb elfogadják ezt a javaslatot és velünk együtt tárgyalóasztalhoz üljenek. Nem tarthatnak viszont igényt arra, hogy követeléseiket a többséget alkotó szerbek és horvátok érdekei fölé helyezzék. L.S. Lapunk minden hónap 20-ig előfizethető a 2118-as postai katalógusszámon. Előfizetési díj egy hónapra 390 lej.