Erdélyi Napló, 1993. szeptember-október (3. évfolyam, 35-43. szám)

1993-09-02 / 35. szám

NAGYVÁRAD, 1993. szeptember 2. 24 oldal, ára 90 lej ÚJ SOROZAT (105.) III. ÉVFOLYAM I. A. körkérdés: Mi az álláspontja az önök pártjának, politikai csoport­jának a többnyelvű feliratok kérdésében? Polgári Szövetség (Stan Valerian alelnök): Úgy véljük, hogy ahol nem­zeti kisebbségek élnek bizonyos arányban, ott tökéletesen logikus és a ci­vilizált együttélés normáinak megfelelő a többnyelvű feliratozás. Mi tehát mellette vagyunk. Meg kell jegyeznem, hogy a kérdést a hatalom és hívei hisztérikus hangnemben tárgyalták, amelynek célja az volt, hogy eltérítsék a figyelmet a korrupciós botrányról. A PSZ konvencióbeli partnereivel - beleértve az RMDSZ-t is - felkészült rá, hogy leleplezze ezt a diverziót. Nagy-Románia Párt (magát meg nem nevező kabinetfőnök): Vadim Tudor úr már nyilatkozott a tévében, és ha ezt ön nem látta, olvassa el a cikket a Politica című folyóiratban. Liberális Párt-1993 (Horia Rusu elnök): A mi pártunk a legkategori­kusabban mellette van. Szociális Demokrácia Romániai Pártja (Ioan Solcanu alelnök): Az Európa Tanács 1201-es rezolúciója, és különösen ennek 8. cikkelye világo­san kimondja, hogy kétnyelvű feliratozást kell használni ott, ahol a nemzeti kisebbségek „lényeges arányban” élnek. De nem mondja ki, mi a lényeges arány. Mi nem pártolhatjuk, hogy a „lényeges arány” 10 százalékot je­lentsen. Szocialista Munkapárt (Tudor Mohora szóvivő): A párt vezetősége jelenleg rendkívül foglalt a megyei plenárisok megszervezésével, és más kérdésekkel, úgyhogy nem szabadt időnk érdemben foglalkozni a problé­mával. Emellett pedig rövidesen összeülünk, hogy megtárgyaljuk a nemze­ti kisebbségek jogaival és kötelességeivel kapcsolatos álláspontunkat, ten­nivalóinkat. Annyit mindenesetre már most kijelenthetek, hogy szerintem túlzott az a sok indulat, amelyet a probléma felszított, hiszen köztudott, hogy már 1989 decembere előtt is léteztek más nyelvű feliratok. Az vi­szont szükségszerű, hogy első helyen a román nyelvű felirat álljon. Nemzeti Paraszt Párt: A kabinetfőnök kijelentése szerint Cornel ,Co­­posu elnök hosszabb és átfogóbb választ óhajt adni a kérdésre, de egyelőre nincs ideje. Román Nemzeti Egységpárt (Cornel Brahaş szóvivő): A pártunk igen világosan és lényegbevágóan leszögezte álláspontját a kérdésben. Ma (aug. 26-án) új elemmel gazdagodott a véleményünk, éspedig, hogy a feliratozá­sok gyakorlatba ültetését több szakasznak kell megelőznie. A feliratozások kérdését az új Európa tette időszerűvé, és ezt Romániának tiszteletben kell tartania. Európaiak vagyunk már születésünk révén is, úgyhogy­­ tetszik, nem tetszik be kell illeszkednünk az európai szabványokba, ahol azok nem sértik a románság érdekeit. II. A két szónoki kérdés, amelyet nem tehettünk fel a kormány szó­vivőjének: 1. Amennyiben még érvényben van az 1945-ös Nemzetiségi Statútum (amely engedélyezi a kisebbségi nyelveken történő feliratozást, és amelyre Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár sűrűn hivatkozott a Nemzeti Kisebb­ségi Tanács ülésén­, akkor a feliratozást miért kell a kormánynak engedé­lyeznie? Jogilag ez nem tévedés? 2. Miért változott meg olyan szembetűnően, keddtől-szerdától (aug. 24-25.) a szélsőséges pártok álláspontja ebben a kérdésben? ferencz Zsuzsanna -------------------------*7----------­ Megszüntethető-e iggel a gyűlölet? INTERJÚ JAKAB SÁNDORRAL, A HORVÁTORSZÁGI MAGYAROK DEMOKRATIKUS KÖZÖSSÉGÉNEK ALELNÖKÉVEL „HA NAGY LESZEK, LESZEK!"—*® Kisebbségi skinheadek SSOr sassantioisas A minőség védjegye: Képeink az 1990 elején zajló „táblatéboly" idején készültek (Marián Antal és Csapó József felvételei)

Next