Erdélyi Napló, 1998. május-június (8. évfolyam, 18-26. szám)

1998-05-05 / 18. szám

A hét Gheorghe Truţulescu kor­­mányőrezredesnek, az otopeni-i ci­garettacsempészés kulcsfigurájá­nak vasárnapi, aradi letartóztatá­sával és első kihallgatásával zárult. Tíz napja, amióta egymás sarká­ra hágnak az egymásnak ellent­mondó nyilatkozatok, közlemények, állásfoglalások, az ügy mind átte­­kinhetetlenebbé válik. (Pedig min­den bizonnyal pofonegyszerű.) Em­ber legyen a talpán, aki képes kihá­mozni a kiszivárogtatott hírtöred­ékek, álhírek, „etetések" kusza szö­vevényéből az igazságot. Tény hét őrizetbe vétel, a kor­mányőrség parancsnokának a le­mondása, az országos körözések (a körözöttek között van Gheorghe Florica, a pénzügyőrség hajdani pa­rancsnoka), a leváltások (a védelmi minisztérium és a kormányőrség el­hárításának vezetőit váltották le). Az ágaskodó kérdések megsza­porodtak. Miért, kinek a sugallatára siette el Constantinescu elnök ama nyilatkozatát, amely szerint meg­szervezett tettenérésről volt szó? Miért nem kezdődtek meg a kihall­gatások azonnal a bűntett után, ha­nem csupán az újságokban (egyhe­tes késéssel) megjelent tudósítások másnapján? Miért foglalkozik egy­szerre nyolc bizottság az üggyel? Mi fán terem az Universul Hírügynök­ség, amelynek a riportere Aradig kí­sérte Truţulescu ezredest? Miért engedték a „tettenérés” másnapján tovaszállni a cigarettát szállító bol­gár bérletű ukrán repülőgépet, mi­kor nemzetközi egyezmények írják elő, hogy a csempészáruval együtt el kell kobozni a szállítóeszközt is? A repülőgép üresen vagy más csem­pészáruval (netán fegyverekkel) tá­vozott? Hamisak-e (ahogyan a bé­lyegnyomda állítja) vagy nem hami­sak (ahogyan a pénzügyőrség pa­rancsnoka vallja) a csempészett ci­garettára ragasztott bélyegek? Miért várta meg az elnök főtanácsosa Truţulescu letartóztatását azzal a megdöbbentő nyilatkozattal, hogy a kormányőrezredes a tett éjszakáján a scrovişteai elnöki rezidencia őrpa­rancsnokától engedélyt kért több gépkocsi befogadására? (Ez a nyi­latkozat azt sugallja, hogy elnökel­lenes összeesküvésről van szó.) Minden esély megvan arra, hogy az otopeni-i ügy politikai botrányba fulladjon. Csakhogy az sokszínű po­litikai botrány lesz, mert a gyors lá­bú Traian Basescu vizsgálata meg­állapította, hogy két év alatt 22 te­herszállító repülőgépet irányítottak a polgári reptérről a katonaira. Kit érdekel a fentiek árnyéká­ban, hogy hétfőn a kormányfő 13- ra egészítette ki államtanácsosai­nak számát (közöttük van a helyi közigazgatással foglalkozó Kolum­­bán Gábor), hogy ugyanaznap be­mutatták a százezer lejes bankje­gyet, hogy kedden felfüggesztették a milliós visszaéléseket elkövető re­pülőtéri vámmentes üzlethálózat működését, hogy szerdán négyre e­­melkedett a Demokrata Konvenció főpolgármester-jelöltjeinek száma (lapzártakor jelölik ki az indulót), hogy csütörtökön Sorin Dimitriu beismerte: a kormány eredeti priva­tizációs üteme (heti 50 vállalat) kút­ba esett, s ezután a tőkeerős válla­latok privatizációjára összpontosí­tanak, hogy a pénteken közzétett közvélemény-kutatás szerint Radu Vasile népszerűsége megelőzi az Emil Constantinescuét, hogy szom­baton a Steaua labdarúgócsapata orr­hosszal megelőzve a Rapidot, husza­dik országos bajnokságát nyerte... Vajnovszki Kázmér Nagyváradon javában zajlanak a VII. Fesztim Varadinum eseményei, amelyeket az idén is kaleidoszkóp­­szerűen sokszínűre terveztek a szervezők. Kár, hogy a váradi magyarság eme elhíresült ünnepének kulturális­­művészeti jellegét nem sikerült nemzetközi­vé, közép­európaivá kerekíteni, a szűkös anyagi keret miatt. Mindazon­által az egyhetes rendezvény­­sorozatról elmondható: közösség­építő ereje vitathatatlan. botrány botrány hátán Erdélyi Napló Jubileumi együttlét A Balaton-parti Siófokon rendezték meg a Magyar Pax Romana 40. kongresszusát, amelyen hollandiai, németországi, svájci, fran­ciaországi és Kárpát-medencei - közöttük erdélyi - tagszervezetek küldöttei is részt vettek. A kongresszus munkálatai a Kommunió és kommunikáció gondolatát járták körül jeles, nemzetközi hírű elő­adók segítségével. A kongresszust Maris Gyula veszprémi érsek nyitotta meg, aki a kommunikáció problematikájának vizsgálatát igen fontosnak mon­dotta. Majd hat napon át teológusok, filozófusok járták körül a té­mát. Hankiss Elemér társadalomkutató a kétezer éves értékek vál­ságáról beszélt. Részletezte, hogy korunkban milyen válaszok szü­lettek a mai helyzet adta kihívásokra, és feltette a kérdést, vajon tudunk-e mi ezekre a dilemmákra egyszerű, hatékony, keresztény válaszokat adni. A kongresszus több mint száz részvevőjét élénk, építő vita han­gulata tartotta fogva az első naptól az utolsóig. V. M. MÁRAMAROS Hadüzenet a borsai parasztoknak A Suceava megyei Cirlibaba falu és a Máramaros megyei Borsa város lakói között 1994 óta komoly konfliktusok vannak. A nézeteltérések nemegyszer tetlegességig fajultak és megtörtént, hogy a két település la­kosait a rendőrség kellett szétválassza. A vitatémát három legelő képezi, amely 235 hektáron terül el és Su­ceava megyéhez tartozik, de 38 éve a máramarosi Borsa használja. Ezt a területet Cirlibaba mindenáron vissza akarja szerezni, az ügy érdeké­ben még pert is indítottak. Úgy látszik, a „károsultak" már nem bíznak a törvényszék igazságos­ságában, vagy nincs türelmük kivárni, amíg az meghozza végleges dön­tését, mert a tavasz beálltával azzal fenyegették meg a borsaiakat, hogy jobb lesz, ha önként visszavonulnak, ellenkező esetben elmérgesedhet a helyzet! Egy újabb konfliktus megelőzése érdekében Gheorghe Barlea máramarosi és Vasile Ilie suceavai prefektus április 23-án tárgyalóasz­talhoz ültek. Abban sikerült megállapodniuk, hogy a törvényszéki dön­tésig a három legelő Borsa közigazgatása alatt marad. Nem csillapították viszont Viorel Marinescu, Cirlibaba polgármeste­rének kedélyeit, aki szerint ez az egyezség az igazságtalanság netovábbja, és kijelentette, hogy faluja továbbra is harcolni fog az említett 235 hek­tár legelő „visszaszerzéséért”. A prefektusok Vatra Dornei-i találkozóján Nicolae Chiaptanaru, Suceava megye rendőrfőkapitánya is részt vett, aki csak remélni tudja, hogy a cirlibabaiak tiszteletben fogják tartani az e­­gyezséget. A rendőri alakulatok természetesen készen állnak beavatkoz­ni, ha a helyzet tényleg elmérgesedne. Kolozsvári­ István Növekszik a munkanélküliség Az illetékes hivatal adatai szerint a nyilvántartott munkanélküliek száma 21 ezer fő, a munkanélküliségi ráta pedig már a 10,5 százalékot is meghaladta megyei szinten. Aurel Ghiurcă, a munkaelosztó igazgatója szerint számos intézmény és vállalat kínál különféle álláslehetőségeket hetente átlag 150-200 e­m­bernek. Az átképzésben részt vevő munkanélküliek többsége a könyve­lői, valamint az informatikai és számítógép-kezelői tanfolyamok iránt ér­deklődik. „A magáncégek által felkínált lehetőségek, illetve az ezek által biztosított munkakörülmények nem minden esetben vonzzák a munka­­nélkülieket” - mondta Victor Vaum, a megyei munkaügyi igazgatóság főigazgatója. „Gyakori az olyan eset is, hogy a munkanélküli három fel­kínált állást is visszautasít, melyből világosan következik, hogy az illető vagy nem szeret dolgozni, vagy szívesebben vállal feketemunkát valahol. Számukra - büntetésképpen - meg kellene szüntetni a munkanélküli­­­segély folyósítását” -­ nyilatkozta a főigazgató. Törvényszegés a szenátusban Zongoráznak a szenátorok. Na nem hangszeren játszanak, hanem elektronikus szavazógépen. Egy­­egy honatya kollégáitól is összesze­di a jelenléti kártyákat, ezt beteszi a szavazógépbe, és a társai helyett is nyomkodja a gombokat. Van úgy, hogy csak a szomszédja he­lyett voksol, de megtörténik, hogy szinte az egész padsoron végig kell szaladnia röpke öt másodperc - eny­­nyi időt hagynak a szavazógép gombjának megnyomására - alatt. Elég fura látni, miként hajlonga­­nak a székükben a reumás derekú honatyák gombnyomásos nagy i­­gyekezetükben. Ezt azonban köznyelven úgy hívják, hogy csalás. Civilizáltabb országokban a választottak lemon­­datásával járna, de bárhol a vilá­gon büntetést rónak az elkövetőre. Mert törvény írja elő: a szenátori szavazat nem ruházható át másra, azt minden honatyának a saját ke­zével kell leadnia. Ezt írja elő a ro­mán felsőház működési szabályza­ta is. Ha nincs meg a cikkelyek el­fogadásához szükséges kvórum, vagyis szavazói létszám, akkor az ülést föl kell függeszteni, a vitát be­zárni. És ezt következetesen áthág­ják szenátoraink, az RMDSZ-esek sem kivételek. Persze érthetetlen: ha a szabályzat nem megfelelő, ak­kor ezen miért nem változtatnak a törvényhozók, ha pedig nem vál­toztatnak, akkor meg miért nem tartják be? Annál is inkább, mert az alkotmány kimondja: a törvé­nyek betartása minden állampol­gár számára kötelező. Nem kivéte­lek ez alól a szenátorok sem. Mi lehet egy ilyen csalásnak az utóhatása? Az, hogy egy törvényt jogszabályt sértve vitatnak meg, fo­gadnak el a felsőházban, és a hata­­lomközelben lévők - ellenzékiek, de a jelenleg koalícióban lévők is - bármikor, ha az érdekük úgy kí­vánja, ezeket megvétózhatják, ha­tályon kívül helyeztethetik, áthágá­sára szólíthatnak azzal, hogy be­cikkelyezésekor törvényszegés tör­tént. És ha ez elméletileg lehetsé­ges, akkor gyakorlatilag előbb vagy utóbb meg is fog történni. De nézzük meg, miként is folyt le a csendőrtörvény tervezetének vitája. A szenátusban összevissza ötven honatya - tehát jóval a felső­házi ülések megtartásához előírt kvórum alatt - foglalta el helyét. Cikkelyenként vitatkoztak, módo­sító indítványokkal hozakodtak elő, és szavaztak. Ez a több szavazó­gomb nyomkodása következtében az alábbi módon alakult: 79, 87, 81, 84, 78... Aztán a honatyák be­lemelegedtek az egymással való be­szélgetésbe, és elfelejtettek „zongo­rázni”, s ekkor a 64-es szavazat­­számot írta ki a gép. Ez már nem volt elégséges az egyik paragrafus elfogadásához vagy elutasításához, úgyhogy az ülést vezető szenátusi alelnök, a demokrata párti Cristian Dumitrescu dörgő szóval kijelen­tette, hogy újból elrendeli a szava­zást, de most már szenátoraink le­gyenek ügyesebbek, mindenki nyomja meg a gombot. Ördöge volt, 86 szavazat jött ki, pedig a terem­ből se ki, se be nem jött senki. Ef­féle intések később is beváltak, a­mikor nem volt meg a szükséges szavazatszám. Ez mind szép és jó, néhány sze­nátorunk igazán ügyes teljesít­ményre képes a gombok nyomoga­­tását illetően, hiszen öt-hat voksot is lead öt másodperc alatt. Csak egy a baj: az ekképpen elfogadott törvény valójában semmis. illegális körülmények között jött létre. Felmerül még egy kérdés: hol vannak a hiányzó honatyák, ha már a házszabály szerint a terem­ben kellene lenniük? Mert - fogal­mazzunk enyhén - ez a távollét sem igazolt minden esetben. Román Győző Szika Levente

Next