Erdélyi Napló, 1998. május-június (8. évfolyam, 18-26. szám)
1998-05-05 / 18. szám
A hét Gheorghe Truţulescu kormányőrezredesnek, az otopeni-i cigarettacsempészés kulcsfigurájának vasárnapi, aradi letartóztatásával és első kihallgatásával zárult. Tíz napja, amióta egymás sarkára hágnak az egymásnak ellentmondó nyilatkozatok, közlemények, állásfoglalások, az ügy mind áttekinhetetlenebbé válik. (Pedig minden bizonnyal pofonegyszerű.) Ember legyen a talpán, aki képes kihámozni a kiszivárogtatott hírtöredékek, álhírek, „etetések" kusza szövevényéből az igazságot. Tény hét őrizetbe vétel, a kormányőrség parancsnokának a lemondása, az országos körözések (a körözöttek között van Gheorghe Florica, a pénzügyőrség hajdani parancsnoka), a leváltások (a védelmi minisztérium és a kormányőrség elhárításának vezetőit váltották le). Az ágaskodó kérdések megszaporodtak. Miért, kinek a sugallatára siette el Constantinescu elnök ama nyilatkozatát, amely szerint megszervezett tettenérésről volt szó? Miért nem kezdődtek meg a kihallgatások azonnal a bűntett után, hanem csupán az újságokban (egyhetes késéssel) megjelent tudósítások másnapján? Miért foglalkozik egyszerre nyolc bizottság az üggyel? Mi fán terem az Universul Hírügynökség, amelynek a riportere Aradig kísérte Truţulescu ezredest? Miért engedték a „tettenérés” másnapján tovaszállni a cigarettát szállító bolgár bérletű ukrán repülőgépet, mikor nemzetközi egyezmények írják elő, hogy a csempészáruval együtt el kell kobozni a szállítóeszközt is? A repülőgép üresen vagy más csempészáruval (netán fegyverekkel) távozott? Hamisak-e (ahogyan a bélyegnyomda állítja) vagy nem hamisak (ahogyan a pénzügyőrség parancsnoka vallja) a csempészett cigarettára ragasztott bélyegek? Miért várta meg az elnök főtanácsosa Truţulescu letartóztatását azzal a megdöbbentő nyilatkozattal, hogy a kormányőrezredes a tett éjszakáján a scrovişteai elnöki rezidencia őrparancsnokától engedélyt kért több gépkocsi befogadására? (Ez a nyilatkozat azt sugallja, hogy elnökellenes összeesküvésről van szó.) Minden esély megvan arra, hogy az otopeni-i ügy politikai botrányba fulladjon. Csakhogy az sokszínű politikai botrány lesz, mert a gyors lábú Traian Basescu vizsgálata megállapította, hogy két év alatt 22 teherszállító repülőgépet irányítottak a polgári reptérről a katonaira. Kit érdekel a fentiek árnyékában, hogy hétfőn a kormányfő 13- ra egészítette ki államtanácsosainak számát (közöttük van a helyi közigazgatással foglalkozó Kolumbán Gábor), hogy ugyanaznap bemutatták a százezer lejes bankjegyet, hogy kedden felfüggesztették a milliós visszaéléseket elkövető repülőtéri vámmentes üzlethálózat működését, hogy szerdán négyre emelkedett a Demokrata Konvenció főpolgármester-jelöltjeinek száma (lapzártakor jelölik ki az indulót), hogy csütörtökön Sorin Dimitriu beismerte: a kormány eredeti privatizációs üteme (heti 50 vállalat) kútba esett, s ezután a tőkeerős vállalatok privatizációjára összpontosítanak, hogy a pénteken közzétett közvélemény-kutatás szerint Radu Vasile népszerűsége megelőzi az Emil Constantinescuét, hogy szombaton a Steaua labdarúgócsapata orrhosszal megelőzve a Rapidot, huszadik országos bajnokságát nyerte... Vajnovszki Kázmér Nagyváradon javában zajlanak a VII. Fesztim Varadinum eseményei, amelyeket az idén is kaleidoszkópszerűen sokszínűre terveztek a szervezők. Kár, hogy a váradi magyarság eme elhíresült ünnepének kulturálisművészeti jellegét nem sikerült nemzetközivé, középeurópaivá kerekíteni, a szűkös anyagi keret miatt. Mindazonáltal az egyhetes rendezvénysorozatról elmondható: közösségépítő ereje vitathatatlan. botrány botrány hátán Erdélyi Napló Jubileumi együttlét A Balaton-parti Siófokon rendezték meg a Magyar Pax Romana 40. kongresszusát, amelyen hollandiai, németországi, svájci, franciaországi és Kárpát-medencei - közöttük erdélyi - tagszervezetek küldöttei is részt vettek. A kongresszus munkálatai a Kommunió és kommunikáció gondolatát járták körül jeles, nemzetközi hírű előadók segítségével. A kongresszust Maris Gyula veszprémi érsek nyitotta meg, aki a kommunikáció problematikájának vizsgálatát igen fontosnak mondotta. Majd hat napon át teológusok, filozófusok járták körül a témát. Hankiss Elemér társadalomkutató a kétezer éves értékek válságáról beszélt. Részletezte, hogy korunkban milyen válaszok születtek a mai helyzet adta kihívásokra, és feltette a kérdést, vajon tudunk-e mi ezekre a dilemmákra egyszerű, hatékony, keresztény válaszokat adni. A kongresszus több mint száz részvevőjét élénk, építő vita hangulata tartotta fogva az első naptól az utolsóig. V. M. MÁRAMAROS Hadüzenet a borsai parasztoknak A Suceava megyei Cirlibaba falu és a Máramaros megyei Borsa város lakói között 1994 óta komoly konfliktusok vannak. A nézeteltérések nemegyszer tetlegességig fajultak és megtörtént, hogy a két település lakosait a rendőrség kellett szétválassza. A vitatémát három legelő képezi, amely 235 hektáron terül el és Suceava megyéhez tartozik, de 38 éve a máramarosi Borsa használja. Ezt a területet Cirlibaba mindenáron vissza akarja szerezni, az ügy érdekében még pert is indítottak. Úgy látszik, a „károsultak" már nem bíznak a törvényszék igazságosságában, vagy nincs türelmük kivárni, amíg az meghozza végleges döntését, mert a tavasz beálltával azzal fenyegették meg a borsaiakat, hogy jobb lesz, ha önként visszavonulnak, ellenkező esetben elmérgesedhet a helyzet! Egy újabb konfliktus megelőzése érdekében Gheorghe Barlea máramarosi és Vasile Ilie suceavai prefektus április 23-án tárgyalóasztalhoz ültek. Abban sikerült megállapodniuk, hogy a törvényszéki döntésig a három legelő Borsa közigazgatása alatt marad. Nem csillapították viszont Viorel Marinescu, Cirlibaba polgármesterének kedélyeit, aki szerint ez az egyezség az igazságtalanság netovábbja, és kijelentette, hogy faluja továbbra is harcolni fog az említett 235 hektár legelő „visszaszerzéséért”. A prefektusok Vatra Dornei-i találkozóján Nicolae Chiaptanaru, Suceava megye rendőrfőkapitánya is részt vett, aki csak remélni tudja, hogy a cirlibabaiak tiszteletben fogják tartani az egyezséget. A rendőri alakulatok természetesen készen állnak beavatkozni, ha a helyzet tényleg elmérgesedne. Kolozsvári István Növekszik a munkanélküliség Az illetékes hivatal adatai szerint a nyilvántartott munkanélküliek száma 21 ezer fő, a munkanélküliségi ráta pedig már a 10,5 százalékot is meghaladta megyei szinten. Aurel Ghiurcă, a munkaelosztó igazgatója szerint számos intézmény és vállalat kínál különféle álláslehetőségeket hetente átlag 150-200 embernek. Az átképzésben részt vevő munkanélküliek többsége a könyvelői, valamint az informatikai és számítógép-kezelői tanfolyamok iránt érdeklődik. „A magáncégek által felkínált lehetőségek, illetve az ezek által biztosított munkakörülmények nem minden esetben vonzzák a munkanélkülieket” - mondta Victor Vaum, a megyei munkaügyi igazgatóság főigazgatója. „Gyakori az olyan eset is, hogy a munkanélküli három felkínált állást is visszautasít, melyből világosan következik, hogy az illető vagy nem szeret dolgozni, vagy szívesebben vállal feketemunkát valahol. Számukra - büntetésképpen - meg kellene szüntetni a munkanélkülisegély folyósítását” - nyilatkozta a főigazgató. Törvényszegés a szenátusban Zongoráznak a szenátorok. Na nem hangszeren játszanak, hanem elektronikus szavazógépen. Egyegy honatya kollégáitól is összeszedi a jelenléti kártyákat, ezt beteszi a szavazógépbe, és a társai helyett is nyomkodja a gombokat. Van úgy, hogy csak a szomszédja helyett voksol, de megtörténik, hogy szinte az egész padsoron végig kell szaladnia röpke öt másodperc - enynyi időt hagynak a szavazógép gombjának megnyomására - alatt. Elég fura látni, miként hajlonganak a székükben a reumás derekú honatyák gombnyomásos nagy igyekezetükben. Ezt azonban köznyelven úgy hívják, hogy csalás. Civilizáltabb országokban a választottak lemondatásával járna, de bárhol a világon büntetést rónak az elkövetőre. Mert törvény írja elő: a szenátori szavazat nem ruházható át másra, azt minden honatyának a saját kezével kell leadnia. Ezt írja elő a román felsőház működési szabályzata is. Ha nincs meg a cikkelyek elfogadásához szükséges kvórum, vagyis szavazói létszám, akkor az ülést föl kell függeszteni, a vitát bezárni. És ezt következetesen áthágják szenátoraink, az RMDSZ-esek sem kivételek. Persze érthetetlen: ha a szabályzat nem megfelelő, akkor ezen miért nem változtatnak a törvényhozók, ha pedig nem változtatnak, akkor meg miért nem tartják be? Annál is inkább, mert az alkotmány kimondja: a törvények betartása minden állampolgár számára kötelező. Nem kivételek ez alól a szenátorok sem. Mi lehet egy ilyen csalásnak az utóhatása? Az, hogy egy törvényt jogszabályt sértve vitatnak meg, fogadnak el a felsőházban, és a hatalomközelben lévők - ellenzékiek, de a jelenleg koalícióban lévők is - bármikor, ha az érdekük úgy kívánja, ezeket megvétózhatják, hatályon kívül helyeztethetik, áthágására szólíthatnak azzal, hogy becikkelyezésekor törvényszegés történt. És ha ez elméletileg lehetséges, akkor gyakorlatilag előbb vagy utóbb meg is fog történni. De nézzük meg, miként is folyt le a csendőrtörvény tervezetének vitája. A szenátusban összevissza ötven honatya - tehát jóval a felsőházi ülések megtartásához előírt kvórum alatt - foglalta el helyét. Cikkelyenként vitatkoztak, módosító indítványokkal hozakodtak elő, és szavaztak. Ez a több szavazógomb nyomkodása következtében az alábbi módon alakult: 79, 87, 81, 84, 78... Aztán a honatyák belemelegedtek az egymással való beszélgetésbe, és elfelejtettek „zongorázni”, s ekkor a 64-es szavazatszámot írta ki a gép. Ez már nem volt elégséges az egyik paragrafus elfogadásához vagy elutasításához, úgyhogy az ülést vezető szenátusi alelnök, a demokrata párti Cristian Dumitrescu dörgő szóval kijelentette, hogy újból elrendeli a szavazást, de most már szenátoraink legyenek ügyesebbek, mindenki nyomja meg a gombot. Ördöge volt, 86 szavazat jött ki, pedig a teremből se ki, se be nem jött senki. Efféle intések később is beváltak, amikor nem volt meg a szükséges szavazatszám. Ez mind szép és jó, néhány szenátorunk igazán ügyes teljesítményre képes a gombok nyomogatását illetően, hiszen öt-hat voksot is lead öt másodperc alatt. Csak egy a baj: az ekképpen elfogadott törvény valójában semmis. illegális körülmények között jött létre. Felmerül még egy kérdés: hol vannak a hiányzó honatyák, ha már a házszabály szerint a teremben kellene lenniük? Mert - fogalmazzunk enyhén - ez a távollét sem igazolt minden esetben. Román Győző Szika Levente