Erdélyi Napló, 1998. november (8. évfolyam, 45-46. szám)

1998-11-10 / 45. szám

MAGYAR EGYETEM SO HANAPJÁN? 5. oldal A két dudásnak el kell férnie az egyetlen csárdában 7. oldal MEGNÉZTEM ERDŐVIDÉKET Tókos Imre baróti riportja iHk kfurt könyvei MEGSZÁLLOTTÁK A MÉLYBEN Sokan még manapság is értetlen­kedve mustrálják a föld alatti világ fürkészőit-kutatóit, munkájukat ha­szontalannak, hiábavalónak tartva. Főleg amikor napfényes nyári dél­után a sötét, nedves barlangból lát­ják előkecmeregni a nemegyszer sá­ros, elcsigázott csodabogarakat. Mi­ért csinál az ember ilyesmit? - kér­dezhetnék. A válasz egyszerű: a­­miért az asztronauta a világűr, a bú­vár pedig a tengerek, óceánok vilá­gát lesi, s az alpinista a hegyek or­mára hág. Természetesen vala­mennyi foglalatossághoz nélkülöz­hetetlen némi megszállottság, az vi­szont szinte megfoghatatlan, ami e­­zeket a „sáros népeket” összeköti. Ez pedig a barlangjárás varázsa. A barlangásznak sikerül kitörnie a mindennapok nyüzsgő' forgatagából, belecsöppen az idő végtelenségébe, és miközben őrzi a világosságot adó lángot, leküzdhetetlen vágy hajtja egyre beljebb az ismeretlenbe. Oda, a­­hol azelőtt még senki sem járt.

Next

/
Thumbnails
Contents