Erdélyi Riport, 2007. január-június (6. évfolyam, 1-25. szám)
2007-01-11 / 1. szám
Csatlakozás, csalatkozás Románia csatlakozott az Európai Unióhoz. Szilveszterkor hatalmas ünnepségekkel köszöntötték a történelmi eseményt, Brüsszelben és Bukarestben az EU elöljárói üdvözölték az ország „hazaérkezését”. Göncz Kinga, a magyar diplomácia vezetője magyarul is köszöntött a román fővárosban. Közben tovább forr a hazai belpolitika, a szociáldemokraták a csatlakozás utáni stratégiát kérik számon a kormányon, és bizalmatlansági indítvánnyal fenyegetőznek, ha a kormányfő nem mutat be a parlamentnek egy kidolgozott csomagtervet. A stratégián minden párt gőzerővel dolgozik, a miniszterelnök január 17-re hívta meg a parlamenti alakulatok vezetőit, hogy megtárgyalják a csatlakozás utáni teendőket. A PNL-ből kivált, Stolojan vezette demokrata liberálisok azon túl, hogy csak Tariceanu leváltásának az árán működnének együtt a volt pártjukkal, azt hangoztatják, hogy kormányváltás esetén soraikból is kikerülhetne a miniszterelnök, ha a PD semmiképpen sem akarna kormányfőt jelölni. Közben Monica Macovei igazságügy-miniszter levelet küldött Brüsszelbe, s abban a kormányon belüli helyzetére panaszkodik. Úgy tűnik, a disznó éve nem kedvez a párkapcsolatoknak. Macovei csalódott a kormányfőben, a D.A. Szövetségben válóperre készülnek, Tariceanu egyre magányosabb, ennek ellenére továbbra sem kíván lemondani tisztségéről. 5.J. 180 dolláros exportvámot is kivetett az oda irányuló olajszállításokra is, ami az orosz cégek, elsősorban az ágazat óriása, a Gazprom számára csaknem megduplázta a finomítás céljából Fehéroroszországba szállított olaj költségét. A fehéroroszok válaszul tonnánként 45 dolláros tranzitdíjjal sújtották a Barátság vezetéken Európába áramló (évi 70 millió tonnányi) orosz olajat, ami több mint 10 százalékkal emeli annak költségét. Miután az orosz Transnyeft nem fizette meg a „tranzitvámot’’, Minszk szombaton csempészárunak minősítette az orosz tranzitolajat. Az orosz cégek vis maiorra hivatkozva indokolják az európai vállalatokkal szembeni szerződéses kötelezettségeik elmulasztását. A Barátság vezeték két ágának elzárása főként a csupán hetven napra elegendő tartalékokkal rendelkező lengyeleket érinti, míg a magyarok és a szlovákok jelentősebb tartalékaik mellett alternatívaként számíthatnak az Adria vezetékre is. Az orosz olajvezeték-válság egyébként szinte napra pontosan követi az egy évvel korábbi gázválságot, amikor Ukrajnával támadt hasonló árvitájuk az orosz exportőröknek. Az Európa számos országát megrövidítő válságot - mely a létező tartalékok miatt egyelőre nem okoz fennakadást - külön színezi, hogy két szövetséges, újraegyesülésre törekvő szovjet utódállam közötti gazdasági konfliktus következménye.Ároló szerint a támadási tervek elkészítését részben az sarkallta, hogy az izraeli hírszerzés, a Moszad értékelése szerint Irán két éven belül képessé válhat atomfegyver előállítására. Az izraeli hadvezetés a hagyományos fegyvereket már nem tartja elégségesnek a jól védett iráni dúsító létesítmények megsemmisítéséhez, mivel ezeket húszméternyi beton és szikla alá építették. Katonai elemzők úgy vélik: a tervek felfedése mögött az a szándék állhat, hogy nyomást gyakoroljanak Teheránra az urándúsítás leállítása végett. Amerikát fellépésre serkentsék, vagy megdolgozzák a világ közvéleményét az izraeli támadás előtt. Az Egyesült Államok viszont aligha adná hozzájárulását hadszíntéri atomfegyverek bevetéséhez. Egyes washingtoni illetékesek kétségbe vonták azt is, hogy Izrael meg merné kockáztatni az Irán elleni támadást, hiszen az iráni megtorlás egy ilyen támadás után a Nyugat olajellátásának felborításától a zsidó célpontok ellen világszerte elkövetett terrortámadásokig terjedhet. 57. A. Uniós fényjáték a csatlakozás éjszakáján A Barátság „végállomása” a százhalombattai finomítónál Nem működik a Barátság Immár második alkalommal zárták el az Oroszországból Fehéroroszországon át Közép- és Nyugat-Európa országaiba kőolajat szállító vezetékrendszert. A krízis kiváltó oka: Moszkva kétszeres földgázárat kényszerített Minszkre, és tonnánként www.riport.ro Kiadja a Scripta Kiadó Rt. Nagyvárad ■ Felelős kiadó: Stanik István igazgató, gazdasági igazgató: Szentiványi Márta, lapmenedzser: Béres Attila (marketing@riport.ro). Főszerkesztő: Szűcs László (0788/613-839, szucs@riport.ro) "Szerkesztők: Kinde Annamária, Králik Lóránd, Simon Judit, Szilágyi Aladár. Főmunkatársak: Ágoston Hugó, Lokodi Imre. Állandó munkatársak: Both Abigél, Demján Levente, Horváth István. Műszaki szerkesztő: Bálint Aliz. Olvasószerkesztő: Megyesi Antónia. "Szerkesztőség és kiadóhivatal: 410290 Nagyvárad - Oradea, Sovata u. 8. Telefax: adminisztráció 0259/406-456, szerkesztőség 0359/414-470 (471, 473), e-mail: riport@riport.ro. "Nyomás: Cromoman (Bukarest). ■ Előfizethető a szerkesztőségben, a Rodipet Rt. megyei kirendeltségein, valamint banki átutalással az OTP Bank bármelyik fiókegységénél (Editura Scripta S.A., bankszámlaszám: RO30BNRB113000121978RO01 Sucursala Baneasa). Előfizetési díj magánszemélyeknek: 1 hónapra 5 lej, 3 hónapra 15 lej, 6 hónapra 30 lej, egy évre 60 lej; jogi személyeknek 1 hónapra 6 lej, 3 hónapra 20 lej, 6 hónapra 40 lej, egy évre 80 lej. Magyarországi előfizetés: Bimbó Béla 06/20/915—5586, 06/1/217-5967. "Meg nem rendelt kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza "ISSN 1583-3402 erdélyi riport ■ 2007. január 11. Szelíd atomcsapás? A Sunday Times vezető brit lap értesülései szerint Izrael hadszíntéri atomfegyverekkel mérne csapást az iráni nukleáris létesítményekre. A tervek szerint először hagyományos töltetű, lézervezérelt bombák ütnének rést a föld alatti létesítmények falán, és rögtön ezután mini atomrakétákat lőnének ki a telepre. Ezek mélyen a felszín alatt robbannának, csökkentendő a radioaktív szennyeződés kockázatát. A vasárnapi beszá méven, vámon A hét elején a giurgiui vám önkényes lezárásához vezetett az, hogy a legjelentősebb jövedelmi forrásáról lemondani képtelen önkormányzat a csatlakozást követően is díjat szedett áthaladóktól, fuvarozóktól és személygépkocsival utazó turistáktól egyaránt. Ugyanis annak ellenére, hogy tudvalevő: az unió belső határain tilos az úthasználati díjon kívül bármiféle más taksát kivetni az áthaladókra, Giurgiuban az önkormányzat január 1 -je után is díjat kért a határon áthaladó szállítóktól. Alighanem a tavaly még erre is számítva tervezték a város idei költségvetését. Időközben a határ túloldalán a csatlakozást komolyabban vevő bolgárok beszüntették a díjkötelezettséget. Az áthaladó török, bolgár és román kamionosok, akiktől továbbra is legalább mintegy 200 új lejre rugó összeget követeltek a határ román oldalán, múlt szombatra virradóra felháborodásukban lezárták a giurgiui határátkelőhelyet. A határátlépési díjak ügyében Tariceanu kormányfő időközben magához hívatta Lucian Iliescu giurgiui polgármestert, illetve Victor Paul Dobre közigazgatási államtitkárt. A találkozó után Mircea Toader közigazgatási államtitkár közölte, hogy a díjak ellentmondanak az uniós normáknak. A helyi önkormányzat a szállítók képviselőivel kíván tárgyalni, hogy közösen döntsenek az újabb útelzárás után felfüggesztett díjak sorsáról. A bolgár sajtó törvénytelen díjszedésről cikkezik, Meglena Kunévá uniós biztos szerint Romániának a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság előtt kell majd számot adnia a törvénytelenségről. Alighanem kevés brüsszeli illetékes számított arra, hogy a két új tagállam azon melegében konfliktusba keveredik egymással. PIC Veszteglő kamion Giurgiunál Valamit csak tud az Unió Továbbra is a románok a leginkább derűlátó európaiak. A Európai Bizottság bukaresti képviselete által ismertetett utolsó Eurobarométer elemzi a románok véleményét a csatlakozásról. 67% állandó bizalommal viseltetik az európai konstrukció iránt, 30% úgy véli, hogy az ország gazdasága eredményesebbé válik a következő 12 hónapban - miközben az EU polgárainak csupán mintegy 20%a gondolja ezt a saját országáról. Ugyanakkor a hétköznapi élettel való elégedettség foka Romániában csupán 48%, szemben az újonnan csatlakozott országokban mért 78, illetve az ős-EU 15 országában számlált 85%-kal. Az említett csoportokban tapasztalt 40, illetve 35%-kal szemben azonban a románoknál nagyobb az egyéni optimizmus: tízből négy román derűlátó. A románok által megjelölt alapvető értékek - emberi jogok, béke, az élet tisztelete - megegyeznek a többi uniós országban élő polgárok által fontosnak tartott értékekkel. Ugyanakkor a szabadidő rovására előrelépett a rangsorban a munka és a személyes siker. Míg a hazaiakat az árak, nyugdíjak, egészségügy és az adók nyugtalanítják, a többi európai feje a munkanélküliség és a terrorizmus, no meg a várható bevándorlók miatt fő. A kormány iránt kisebb a bizalom, mint az uniós intézmények iránt - ellentétben az EU többi tagországával, amelyeknek állampolgárai inkább a saját kormányaiktól várják a megoldásokat gondjaikra. Eltérő a 2004-ben csatlakozott tagországok polgárainak megközelítése: ők az EU javaslatait szeretik jobban a saját kormányaikénál. K.M. K. Készül a minimálprogram Az áprilisról márciusra előrehozott rendes kongresszus előkészítésén, továbbá a csatlakozás utáni stratégia kidolgozásán munkálkodik külön munkabizottságai által az RMDSZ, mely közben az európai parlamenti választásokra is készülődik. A szövetség kormányzati tisztségeit illető hír, hogy még a múlt hónap végén, azaz tavaly távozott tisztségéből Krámer Alpár, a gazdasági minisztérium új államtitkára. A Romgaz vállalat addigi kereskedelmi igazgatója, aki egészségi okokra hivatkozva mondott le, alig több mint egy hétig volt államtitkár. Jakab Elek Romgaz-igazgató elejtett mondata szerint Krámer azért köszönt le váratlanul, mert a minisztériumban nem látták szívesen, más szóval lemondatták. Ugyancsak még az elmúlt év végén két alkalommal ült tárgyalóasztalhoz Markó Béla szövetségi elnök és Tőkés László püspök, az EMNT elnöke. Második alkalommal megegyeztek abban, hogy január közepéig elkészül az Erdélyi Magyar Egyeztető Kerekasztal szabályrendszere, illetve az úgynevezett minimálprogram szövegtervezete. A beszámolók szerint baráti hangvételű beszélgetések nem akadályozzák meg az EMNT elnökét abban, hogy utóbb minden adódó alkalommal hevesen támadja az RMDSZ-t és Markót. A napokban tehát ismét csúcstalálkozik a két politikus, hogy tovább tárgyaljanak a minimálprogramról, s konkrétumok kapcsán vélhetően az európai parlamenti választásokról. Az első találkozón ugyanis Tőkés közös listát javasolt, ám lapzártánkig erről nem született megállapodás. Csúcs ez az érzés. (simon) T ' *SSJ Decemberi Markó-Tőkés parola. Terítéken a közös lista