Erdélyi Riport, 2014. július-december (13. évfolyam, 25-48. szám)
2014-07-04 / 25. szám
41 2014. JÚLIUS 4. heti mérleg röviden ■ Letette az esküt Ioan Rus szállításügyi miniszter. A Cotroceni Palotában tartott beiktatási ceremónián Traian Basescu államfő üdvözölte az új minisztert, de rögtön hozzátette: problémás tárca élére került. Az államfő azt tanácsolta az erdélyi politikusnak, nézzen utána a Komárnik-Brassó autópálya építése körülötti ügyleteknek. Elődje, Dan Sova azzal indokolta lemondását, hogy a PSD elnökválasztási kampányát szeretné irányítani. ■ Az ENSZ Nairobiban megtartott Környezetvédelmi közgyűlésének alelnökévé nevezték ki Korodi Attila környezetvédelmi minisztert. Az RMDSZ politikusát a kelet-európai államok jelölték a tisztségre.„Az alelnöki jelölésem biztosíték arra, hogy Románia folytatja aktív részvételét a különböző nemzetközi környezetvédelmi és fenntartható fejlődési fórumokon” - nyilatkozta Korodi Attila a jelölést követően. November másodikén tartják az elnökválasztás első fordulóját, és ha egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok több mint felét, november 16-án tartanak második fordulót. A kabinet módosította az elnökválasztás törvényét. Az Állandó Választási Hatóság javaslatai alapján végzett módosítás törli a különleges választóhelyiségek létesítésének a lehetőségét. Korábban a vasútállomásokon, repülőtereken hozhattak létre különleges választóhelyiségeket, ahol azok szavazhattak, akik nem tartózkodtak otthon a választások napján. Most azok, akik a novemberi választásokon nem tartózkodnak a lakhelyükön, előzetes átjelentkezés nélkül bármelyik szavazóhelyiségben leadhatják szavazatukat. Iohannis már elnök, de nem jelölt Klaus Iohannis lett az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) új elnöke, miután a tisztújító kongresszuson a küldöttek 90 százaléka neki szavazott bizalmat. A parlament épületében zajló kongresszuson Iohannisnak egy kihívója volt Ioan Ghise személyében, ő 144 szavazatot kapott, miközben Iohannist 1334-en támogatták. A liberálisok megválasztottak 31 alelnököt, és megszavazták, hogy összeolvadnak a szintén ellenzéki Demokrata Liberális Párttal (PDL), amelylyel várhatóan közös jelöltet állítanak a novemberi államelnök-választáson. Iohannis immár elnökként jelentette be, hogy az új alakulat neve PNL lesz, de ezt a PDL alelnöke cáfolta az egyik hírtévében. A kongresszus nem döntötte el, hogy Iohannist vagy a párt leköszönt elnökét, Crin Antonescut javasolják elnökjelöltnek, mivel kiderült, elég népes az a tábor is, amely Antonescut javasolná. A kérdésben a párt állandó küldöttgyűlése határoz majd. A kongresszuson azt is megszavazták, hogy kilépnek az európai liberálisok pártjából (ALDE) és beiratkoznak az Európai Néppártba (EPP). Norica Nicolai EP-képviselő élesen bírálta az alakulat vezetőit, amiért azokkal szövetkeznek, akik annak idején kiléptek a PNL-ből, és azt is nehezményezte, hogy a párt hátat fordít az európai liberálisoknak. Román-magyar diplomácia Titus Corlăean román külügyminiszter kijelentette, hogy kész együttműködni új magyar kollégájával, Navracsics Tiborral, ezért szeretné, hogy mielőbb találkozzanak. A miniszter szerint annak ellenére, hogy bizonyos időszakokban feszültek voltak a román-magyar kapcsolatok, általában „korrekt természetű” volt kapcsolata a korábbi magyar külügyminiszterrel, Martonyi Jánossal (fotó). Ugyanez az elvárása új magyar kollégájával is. A két politikus várhatóan az Európai Unió külügyminisztereinek soron következő tanácskozásán egyeztet majd. „Nagyon sok közös tennivaló akad, és kész vagyok együtt dolgozni az új magyar külügyminiszterrel” - mondta Corlatean, aki szerint ugyan jóval kisebb lélekszámú a magyarországi román kisebbség, mint a romániai magyar, de azért a magyarországi románoknak is európai szabványok szerinti kisebbségvédelemre van szükségük. Őszre lehet zászlótörvény A kormány támogatja a készülő zászlótörvényt, amely immár a szenátus illetékes szakbizottságai asztalára került -jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök. A miniszterelnök-helyettesi tisztséget is betöltő politikus szerint várhatóan már szeptemberben elfogadja a parlament a jogszabályt. A törvénnyel kapcsolatos végső döntést a parlament alsóháza hozza meg. Kelemen Hunor szerint a törvény lehetőséget teremt a székely zászló használatára. Nem tiltja ugyanis meg, hogy különböző önkormányzatok ugyanazt a zászlót fogadják el saját jelképüknek. „Ha Hargita megye tanácsa a megye zászlajává nyilvánítja a székely zászlót, Kovászna megye is megteheti ugyanezt.” - mondta a szövetségi elnök, aki szerint a települések is saját jelképük-