Erdővidék, 2000 (4. évfolyam, 1-51. szám)

2000-01-07 / 1. szám

2. ERDŐVIDÉK Hitélet — Társadalom 2000. január 7. Egyházi hírek Masvarhermann: 1999. december 31- én keresztségben részesült Pető Ferenc újszülött, ifj. Pető Ferenc és Baló Gabriella szülők gyermeke. Nagy bacon: 1999. december 28-án házasságra lépett Ötvös Pál és Ötvös Gizella. 2000. január 4-én elhalálozott 71 éves korában Boda Károlyné szül. Benedek Margit. 1999. december 25-én keresztségben részesültek Szász Szilveszter Norbert és Szász Renáta Laura, Szász Nica Tibor és Szász Nica Katalin szülők gyerekei. Székely száldobos: 1999. december 30-án késő öreg korában, 97 évesen elha­lálozott Farkas Ágoston, talán az utolsó volt azok közül akik fegyverkovácsként szolgáltak a hadseregben. Keresztségben részesültek Sebestyén Rita és Sebestyén Ervin, Sebestyén Árpád és Kolu­bán Lenke gyermekei. A.I. Választások az Erdővidék széki RMDSz-ben Az Erdővidék Széki RMDSz vezetősége, 2000. január 4-én tanácskozásra gyűlt össze a baráti RMDSz irodában, hogy megtárgyalják az újév teendőit. Az ülésen részt vettek: Puskás Bálint szenátor, Márton Árpád képviselő, a háromszéki RMDSz elnöke. Jelen voltak még az erdővidéki polgármesterek, s az RMDSz területi képviselői, (helységenként az RMDSz elnökök) Három napirendi pontot tárgyaltak meg. Elsőként, a következő választásokra való felkészülést. A második pontban, ismertették a új földtörvényt. Az RMDSz vezetősége még ebben a hónapban ismerteti az új törvényt Erdővidék falvaiban. A harmadik napirendi pontban választások történtek az Erdővidék széki RMDSz vezetőségében. Baróton az RMDSz elnök Dimény László, alelnök Incze István lett. A megyei operatív tanácsban a két elnök és Bencze Botond, Bardoc polgármestere vesz részt. Vadász L Az Úr 2000. esztendeje - folytatás az első oldalról - jubileumot, mely kb. száz évvel később „szentév" elnevezéssel tűnik fel. Remél­hetjük, hogy a jövőben a kegyelem esztendeje", kifejezés válik elfogadottá - hiszen tartalmazza a bűn bevallását és megvallását, illetve a személyes megté­rési lehetőségeket. A zarándoklatoknak is ez a tartalom ad értelmet. Az 1300-ban meghirdetett első jubileumot eleinte 50 évenként, később 25 évenként hirdették meg a pápák, megjelölve a zarándoklatok helyét, 4-5 nevezetes római székesegyházban. Az utolsó jubileumi szentévet VI. Pál pápa hirdette meg 1975-ben. Az idei jubileumi szentévet őszent­sége II. János Pál pápa nyitotta meg Rómában, december 24-én éjjel, a Szent Péter bazilika bronz kapujának kinyitá­sával. Régen ezt a kaput befalazták és csak a pápa jelképes kalapácsütésére „omlott" le a fal. Karácsony első napján hasonló szimbolikus kapunyitásra került sor a különböző székesegyházakban, így pl. Esztergomban és Erdélyben, Gyula­­fehérvárott. Ez a szertartás különleges liturgia szerint történik, amelyet a bíbo­ros érsek vagy megyés püspök végez. Az idei jubileumi szentév 2001. január 6-án ér véget. Nekünk magyaroknak, különlegesen szép ez a szentév, hiszen államiságunk 1000. éves milleniumát ünnepeljük - 1000 éve kért koronát Géza fejedelem fiának, Vajknak, II. Szilveszter pápától. Ezzel a koronával vált István a magya­rok első királyává, s vezette be népét a keresztény európai népek nagy család­jába. Szent István országalapító nagy királyunk bölcsessége, templomot és iskolát rendelt a népnek, intelmeiben figyelmezteti utódait toleranciára az ide­genek iránt. És halálát érezve közeledni, országát Máriának, az Isten anyjának ajánlotta oltalmába. Talán így lesz érthe­tő, hogy képesek voltunk megmaradni annyi viharban és szenvedésben. Erre a kettős jubileumra emlékeztek Magyarországon az Újév első napján, amikor a Szent Koronát ünnepélyesen a magyar parlament kupolatermében helyezték el­­ az ország szívét jelentő Országházban! S ezrek és ezrek álltak sorba, hogy egy pillantást vethessenek erre a szent ereklyére - megmaradásunk szimbólu­mára. Majd ezt követte a Szent István bazilikában tartott ünnepi mise - ahol az egri érsek imájában arra kérte az égi patrónusunkat, Szent Istvánt, hogy Isten irgalmát esedezze ki számunkra egy új évezredhez! Szlerna Aranka Pünkösdista gyere­keknek nem jutott karácsonyi csomag A cigánygyerekeket is szereti az angyalka, de nekük nem jutott a szeretet­­csomagból. Csalódottan is, de megértik a mesét, hogy azért nem kaptak aján­dékot, mert... Szülőként a legnehezebb megmagyarázni a súlyos valóságot, a szegénységet, nincstelenséget. A rendszerváltással egy időben, né­hány cigány értelmiség összefogásának köszönhetően, Baróton is megalakult a pünkösdista gyülekezet, Apostolok Cigány Gyülekezete Romániában elne­vezéssel. A kicsi gyülekezet kezdetben csak négy lelket számlált, majd évről évre gyarapodott. 1994-ben egy imaházra tettek szert. Ma már 32 lélek énekeli a zsoltárt. A gyülekezet élére Lakatos Béla misszionárus lelkipásztor állt. A karácsony megünneplése itt sem maradhatott el. Karácsony szombatján, a szűkre szabott imaházban, Lakatos Béla lelkipásztor igét hirdetett, a gyerekek verseket szavaltak román és magyar nyelven, majd karácsonyi dalokat énekeltek. A lelkipásztor szomorúan mondta el: - Minden egyház részesül a külföldi szeretetcsomagokból, csak mi nem ka­punk semmit. Pedig nagy szükség lenne rá. A „cigányblokkban" nagy a szegény­ség. A háziasszony közbeszól: - A vejemet, szegényt, már háromszor is elküldtem dolgozni, mert azt mondták megüresedett egy hely az utcaseprőknél. Mindig más lépett be. Ha 500.000 lejt kapna havonta, az is jó lenne. Lakatos Béla felolvasott két bibliai idézetet,­majd elmondta, hogyan ünne­pelték a karácsonyt. - Minden hónapban egyszer veszünk úrvacsorát. Mivel december első vasár­napján részesültünk, karácsonykor nem volt úrvacsoraosztás. Csak januárban lesz. Karácsony első napján megtartot­tuk az istentiszteletet. Óesztendő estéjén az imaházban gyűltünk össze, de tizen­kettő után mindenki hazament. Elsejét is az ima­házban ünnepeltük. A pénz hiánya miatt, az idei angyal­fia elmaradt a pünkösdista gyerekeknek. Sehonnan nem kaptak egy „lej­érő" segítséget, de reménykednek az Úrban, hogy eljön az ő igazságuk is egyszer, s panaszuk meghallgatásra talál. Vadász L.

Next