Erdővidék, 2006 (10. évfolyam, 49-66., 19-52. szám)
2006-01-06 / 49. szám
3 Óvidék - Közélet -2006. január 6. Körkérdésünk Barótról Az új esztendő küszöbén arról kérdeztük a barátiakat, hogyan búcsúztatták az óesztendőt, részt vettek-e a városunk központjában tartott ünnepségen, illetve idénre milyen reményeik, terveik vannak. Csömör László, 24 éves egyetemi hallgató: A szilveszter éjszakát otthon töltöttem családi hangulatban, mivel az év nagy részét az egyetemen töltöm és nincs alkalmam, hogy szüleimmel találkozhassak. Szilveszterkor meglepetésszerűen észleltem az éjszakai rendezvényt, amely megérdemel egy dicséretet, mivel baráti szinten jó teljesítménynek lehet nevezni. Újévi terveim közül a legfontosabb, hogy minél kiemelkedőbb eredményeim legyenek, és ha lehetőség adódik, tapasztalatszerzés céljából szívesen munkát vállalnék, természetesen szakterületemnek megfelelően. ---------------------------------------- Fülöp Margit, 30 éves elárusítónő: A szilvesztert otthon töltöttem a családommal, nagyon szép, hangulatos volt, a hagyományos módon zajlott ünnepi vacsorával, pénzszórással. Tömbházlakásban lakunk, és a teraszról jobb a kilátás, ezért onnan tekintettük meg a tűzijátékot. Szerintem szép volt. A 2006- os évre jobbat szeretnék, mint az elmúlt esztendőben. Józsa Csaba 22 éves: Otthon szilvesztereztünk anyagi megfontolásból. Volt egy pár meghívásunk, melyet nem fogadhattunk el, ezért inkább otthon maradtunk. Khell Tibor, baróti nyugalmazott fizika tanár: Nálunk szokás, hogy az utcában tizenkettőkor, mikor harangoznak, a szűk szomszédság egy kapuban összegyűl, boldog új évet kíván egymásnak. Szerte bemegyünk mindenkihez, egy pohár pálinkát elkoccintunk. Az új évben szeretnénk egészségben, békességben élni. Várjuk, hogy emeljék a nyugdíjunkat. Pál Gizella 69 éves özvegy, nyugdíjas vagyok, tizennyolc éve özvegy, beteg voltam, homlok- és arcüreg gyulladásom volt, a szilvesztert az ágyban, egyedül töltöttem. Az új évre nincs semmi tervem, csak hogy gyógyuljak meg, egészséges legyek, ezt kívánom. Szüleimmel, családi hangulatban ünnepeltünk, megnéztük a tűzijátékot, szép volt. Én meg vagyok elégedve, ezelőtt öt évvel még ez sem volt, szerintem Baróthoz képest ez jó volt. Vannak terveim, de itthon, Baróttal semmi tervem nincs, ezeket - ugyancsak anyagi megfontolásból - csak külföldön képzelem el. Hát itt Baróton három millió lejes fizetésből mikor veszek én négyszáz milliós lakást? Hány évet kell én arra spóroljak, hogy családomnak az egzisztenciát meg tudjam teremteni? ■ • • Összegező, tervező beszélgetés Balázsi Dénes bardoci polgármesterrel Tavaly elindítottuk a Diakónia Keresztény Alapítvány Bardoc-Vargyas községi kirendeltségét. Az otthoni betegápoló és gondozó szolgálatot többen igénybe vették. Karácsonykor 181 csomagot osztottunk a 80 éven felülieknek, valamint a rászorulóknak közel 60 millió lej értékben. Milyen tervei vannak 2006-ra, melyek a főbb célok, melyeket szeretne megvalósítani? Idén a község három településén, Erdőfülén, Bardocon, és Olaszteleken szeretnénk befejezni a vízvezetékek lerakását, szennyvízelvezetőt építeni, elkészíteni a tervet Székelyszáldobos ivóvízhálózatának a kiépítésére. Ezek a legfőbb tervek, melyeket szeretnénk megvalósítani. - Ennyi jó és hasznos dolog mellett gon- folytatás az első oldalról - dalom vannak kudarcaik is. Melyek a legfájóbb pontok, a tervek, melyeket a szándék ellenére nem sikerült véghezvinni? Kudarcaink is vannak természetesen, a legnagyobb, mely a lakosságot a legjobban érinti, hogy nem sikerült a 18- as és 1-es földtörvényeknek a gyakorlatba ültetése, a földek kimérése. Sokan nincsenek tisztába ennek a problémának a hátterével, azt gondolják, hogy aprópénzekről beszélünk. Az egészen más, hogy birtokleveleket állítottunk ki földterületekre, de azok nincsenek kimérve. Éppen ezért vásároltuk a teodolitot, de sajnos nincs szakemberünk, aki vele dolgozzon. Ez egy nagy nehézség, mert már a 2006-os év küszöbén állunk, az embereknek kirótták a földadókat, melyek szép összegek, és sajnos nem tudtuk úgy kivitelezni, hogy az embereknek jó legyen. Reméljük, hogy az elkövetkező húsz évben - mert ennyit adok - ez is meg fog történni, hamarabb nem ígérhetem. Ez egy hosszú lejáratú folyamat, és nemcsak Bardoc községben adódnak ezek a problémák, hanem mindenhol az országban. Problémáink vannak a cigányokkal is, egyre kevesebb a munkaakarás és nagyok az igények. A szociális segély egyre csökken, a törvényt betartva 8 milliárd lejre lenne igény, de 2,3 milliárd lejt osztanak le, ez 25%-a az összpénznek. A döntést, hogy kik a jogosultak a segélyre, a hivatalok nyakába varrják, aztán döntsük el mi, hogy ki kap és ki nem, mi legyünk a hibásak. Nagyon sokan vannak, ismerik a jogaikat, de sajnos a kötelességükkel nincsenek tisztába.