Erdővidéki Hírlap, 2013 (1. évfolyam, 1-12. szám)

2013-10-10 / 1. szám

Eltörlődhet a zéró tolerancia Romániában Nem fogja tartalmazni a zéró toleranciát az új közle­kedési törvény, jelentette be Victor Ponta miniszterel­nök, a héten tett nyilatkozatában, így a gépkocsiveze­tők egy pohár sör vagy bor elfogyasztása után is volán mögé ülhetnek. Ponta az európai gyakorlatot hozta fel példának, és amennyiben hatályba lép az új köz­lekedési törvény, a 0,2 ezrelék kifújt alkoholszint még pénzbírságot sem hoz. A tervezetben a 0,2-0,5 ezrelék közötti alkoholszint már pénzbírságot és a jogosít­vány bevonását jelenti, 0,5 ezrelék felett pedig bünte­tőjogi eljárást. Egy másik módosító javaslat szerint, aki súlyos köz­úti balesetet okoz, nem vezethet, amíg a vizsgálat vagy per lezajlik. Egyre több magyar diák tanul külföldön Tovább nőtt a külföldön tanuló magyar egyetemisták száma a Napi Gazdaság keddi számában bemutatott kutatás szerint. A lap azt írja, hogy az idei őszi sze­meszterre, az Egyesült Királyságba 720-an felvételiz­tek, közülük 430-an kezdhették meg tanulmányaikat. 2008-ban még csak 310 jelentkező és 190 felvett hall­gató volt. A legtöbb magyar diák Angliába és Skóciá­ba jelentkezik, utóbbi megelőzte az Egyesült Államo­kat az érdeklődéi listán. Tavaly óta csökkent az ér­deklődés ugyanakkor az osztrák, elsősorban a bécsi képzések iránt. (Index) Meghalt Tőzsér József, az erdélyi magyar könyvkiadás kiemelkedő alakja Életének 69. évében október 7-én, hétfőn, meg­halt Tőzsér József, a Csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó alapítója, az erdélyi magyar könyvki­adás kiemelkedő alakja. Tőzsér József Gyergyóalfaluban született 1945. janu­ár 19-én. Az elemi iskolát szülőfalujában, a középis­kolát Gyergyószentmiklóson végezte. Több éven ke­resztül tanított Borzonton és Gyergyóalfaluban, majd a Szövetkezetek Hargita Megyei Szövetségénél könyvterjesztési szakértőként dolgozott. 1976 és 1993 között a Hargita Megyei Könyvterjesztő Vállalat kereskedelmi részlegvezetője, majd kereske­delmi igazgatója volt. Magyarországi partnerével 1993-ben alapította meg a Pallas-Akadémia Könyv­kiadót. Később a Pallas-Akadémia önállósodott, de megmaradt az egyik legnagyobb erdélyi magyar ki­adónak. A kiadó - honlapján közölt bemutatkozása szerint - több mint ötszázötven könyvelmet adott ki. Elsősor­ban kortárs szerzők azon szépirodalmi, történelmi, néprajzi, helytörténeti, turisztikai jellegű munkáit, amelyek értékteremtők és hozzájárulnak az erdélyi magyar irodalom és tudományosság gazdagításá­hoz. Tőzsér József négy évvel ezelőtt nyugdíjba vonult, de a kiadó munkájában továbbra is aktív maradt. Mun­kásságát számos elismeréssel jutalmazták. 1997-ben Gyergyóalfalu díszpolgára lett, 1998-ban Csíkszereda önkormányzata jutalmazta Pro Urbe-díjjal. 2003- ban a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkereszt­jével tüntették ki. 2005-ben az Erdélyi Riport folyó­­­­irat Aranyalma-díját kapta meg. 2010-ben az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Szolnay Sándor-díját adták át neki a művészeti könyvek ki­adásáért. „Értékteremtő, értékmegőrző munkája követendő pél­da marad számunkra!” - fogalmazta meg az MTI-hez eljuttatott részvétnyilvánításában Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) el­nöke. (MTI) Erdővidéki Hírlap KÖZÉLET Számadás a múzeumról Erdővidék Múzeumának, illetve a Tortoma Önképző Körnek volt a ven­dége a múlt héten Haszmann Pál nyu­galmazott muzeológus, a csernátoni Tájmúzeum volt vezetője. Pali bácsi, ahogy ő maga megfogal­mazta, számadást tartani jött Barátra, hiszen mint mondta, a számadás ideje, akár a pásztoroknak Szent Mihály napkor, most számára is elérkezett. A sajnálatosan kis létszámú közönség előtt először családja történetéről be­szélt, arról az időszakról, amikor még édesapja, a múzeumalapító id. Hasz­mann Pál pakolta tarisznyájába a szel­lemi útravalót, azt, hogy mennyire fontos az embernek környezete meg­ismerése, és mennyire fontos az, hogy a székely- magyar nép drága öröksé­gét, az anyanyelvet, a kultúrát ne hagyják veszendőbe menni, akkor sem, ha történetesen nehéz idők jár­nának. „Édesapám azt tanította, egyszer min­den nyomorúságnak vége lesz”- idéz­te az intelmek közül a legfontosabbi­kat. Ezt követően a tájmúzeum szüle­tésének körülményeiről szólt, végül néhány tanulságos gondolatot osztott meg a hallgatósággal. - Sok jó ember támogatásával jött létre 1973-ban a múzeum - idézte fel a régi emlékeket, megemlítve, hogy azt a Damokos család egykori kúriájában ren­dezték be, mely ezáltal főnixmadárként született újra a romokból. A múzeumban fellelhető tárgyakról megjegyezte: „Minden egyes tárgyhoz szép emlékek kötnek, de minden tárgyi emlék mellett ott a szellemi üzenet is: a tárgy, ha kellő alázattal fordulunk felé, elmeséli történetét.” A negyven év alatt Haszmann Pali bácsi a rá bízott talentumokkal próbált jól sáf­­fárkodni, tette a dolgát szerényen, taní­tott és tanít most is: „Nekünk székely­magyaroknak nincs időnk görnyedni to­vább, ki kell egyenesednünk. A haza csak akkor lesz a miénk, ha minden szegletét ismerjük, ha belakjuk, ha szellemi örök­ségünket megtartjuk, ha drága anyanyel­vünket nem kótyavetyéljük el. Mindent elvehetnek tőlünk, de hitünket, tudásun­kat soha”- zárta előadását. A találkozó alkalmával bemutatásra ke­rült a csernátoni múzeum alapításának 40. évfordulójára megjelent képes al­bum is, ezt Pali bácsi veje, Dimény H. Árpád ismertette. A könyvet a helyszí­nen meg lehetett vásárolni, dedikálta­­tásra is alkalom adódott. Böjte Ferenc Minden tárgy üzenetet hordoz A talentumokkal jól kell sáfárkodni, azokat fiaztatni kell - mondta Haszmann Pál Erdővidék az én hazám • Folytatás az 1. oldalról Olyan kérdések, amelyek feltárása nagy feladatokat ró a helytörténet mű­velőire s arra a médiára, amely felvál­lalja a történelmi ismeretek terjeszté­sét mint a szülőföld értékeinek men­tése és fejlesztése eszközét. Igen, értékekről van szó. Erdővidék történelme során olyan értékeket ho­zott létre, amelyek az egységes magyar történelemben is nagyon számottevő­ek. Gondoljunk a szellemi örökségre, amely az irodalmár Baráti Szabó Dá­vid, a történetíró Benkő József, a ma­gyar mesevilág legkiválóbb gyűjtője és alkotója Benedek Elek, az utazó Bölöni Farkas Sándor, a híres gyü­mölcsnemesítő Budai József nevéhez fűződnek. Tudomány és kultúrate­remtő vidékünk bizonyosan több fi­gyelemre érdemes az egész magyar nemzet részéről. Hosszú évszázadokon át úgy élt ez a vidék mint egy kicsi, önmaga erejére támaszkodó köztársaság. Hegyekkel körülvéve, városoktól távol, minden település közössége saját megélhetési forrásokat keresett s talált. Ilyen volt mindenekelőtt az anyaföld, az erdő, amelytől nevét kapta, a legelő, amelyen állatállományát fejleszthette, s a szántóbirtok a folyók völgyében. Népe vigyázott a földre, amelyen me­gtelepült, s gonddal őrizte a legna­gyobb értéket jelentő anyaföldet. Nem árt tudni, hogy a székelység „székelyörökség”-nek nevezte a csalá­di birtokot, amelytől még a királyi ha­talom sem foszthatta meg a tulajdono­sát, annyira védte a székely jog. Erre alapozva bátran kialakíthatta minden székely az öneltartó családi gazdaságát, amely évszázadok során biztosította a szaporodó népesség el­tartását. De ezt a családi gazdasági rendszert jól kiegészítette az erdővidé­ki falvak szakosodása különböző gaz­dasági tevékenységekre. Egyik faze­kakkal, a másik kádakkal és csebrek­kel kereskedett, a harmadik a kitűnő gabonájával­ volt cserépvető, mész­égető, bordakészítő, kőművesmunkát vállaló falu. Bár várossá egyik sem fej­lődött, Barát központi szerepet töltött be a hetivásárok és sokadalmak, isko­lái s törvényszéke által. Több évtizede mint városra vár az a szerep, hogy megtartó erő legyen a kis medencé­ben. Szellemi és anyagi kultúra sajá­tosságai együtt jelentik az erdővidéki identitás tartalmát, amelyre büszke le­het a mai Erdővidék is. Kétségtelen, hogy a világjelenségként működő globalizáció nem kedvez a kisközösségek sajátosságai fenntartá­sának. De világjelenség a lokalizáció, a helyi értékek védelme, a helyi közös­ségek öntudatának erősödése is. E kettősség Erdővidéken is jelen van. A múltbeli értékek mentése és fejlesztése feltételezi az Európát és a nagyvilágot jellemző átalakulások figyelemmel kí­sérését és annak a helyi viszonyokhoz való alkalmazását. Ezért szükség van az együttgondolko­dásra, a közösségek erejének összefo­gására. És ebben a fiatal nemzedékek helyének megtalálásában. Ma az öntu­datnak nagyobb jelentősége van az ér­tékmentésben, mint bármikor ezelőtt. Erdővidék a székelyföld része, a benne élő székelység a magyar nemzet része, Erdővidék megtartása és fejlesztése közös magyar érdek. Legyen tehát Er­dővidék a mi hazánk. Egyed Ákos Erdővidéki Hírlap A Tortoma Kiadó és a Sámán Kiadó közös kiadása • Partner a Ferenczy Géza Egyesület Szerkesztőség: RO-525100 Barót • Szabadság tér 19. E-mail: erdovidekihirlap@gmail.com • Honlap: www.erdovidek.ro • Tel.: 0267 377 731 Főszerkesztő: Lázár Zoltán • Főmunkatársak: Benkő Levente • Szabó Gyula Jenő • Szerkesztő: Dobai Mária • Munkatársak: Böjte Ferenc • Lőrincz Sándor • Demeter Zoltán Tudósítók: Barabás Mihály (Nagyajta) • Berszán István (Középajta) • Csíki Matild Monika (Miklósvár) • Dávid Anna Gyöngyi (Bodos) • Fancsal Zsolt (Magyarhormány) • Fosztó Katalin (Erdőfüle) • Gál Rozália (Bölön) • Jobb Boróka (Budapest) • Kolumbán Sándor (Székelyszáldobos) • Márkó László (Kolozsvár) • Máté Anikó (Olasztelek) • Mihály Réka (Nagybacon) • Szabó Előd (Ürmös) • Tordai Iluska (Bibarcfalva) • Műszaki szerkesztő: Józsa István • Keresztrejtvény: Forrai Tibor A lapban megjelent írások jogi felelőssége kizárólag a szerzőé.

Next