Erdővidéki Hírlap, 2013 (1. évfolyam, 1-12. szám)
2013-10-10 / 1. szám
Eltörlődhet a zéró tolerancia Romániában Nem fogja tartalmazni a zéró toleranciát az új közlekedési törvény, jelentette be Victor Ponta miniszterelnök, a héten tett nyilatkozatában, így a gépkocsivezetők egy pohár sör vagy bor elfogyasztása után is volán mögé ülhetnek. Ponta az európai gyakorlatot hozta fel példának, és amennyiben hatályba lép az új közlekedési törvény, a 0,2 ezrelék kifújt alkoholszint még pénzbírságot sem hoz. A tervezetben a 0,2-0,5 ezrelék közötti alkoholszint már pénzbírságot és a jogosítvány bevonását jelenti, 0,5 ezrelék felett pedig büntetőjogi eljárást. Egy másik módosító javaslat szerint, aki súlyos közúti balesetet okoz, nem vezethet, amíg a vizsgálat vagy per lezajlik. Egyre több magyar diák tanul külföldön Tovább nőtt a külföldön tanuló magyar egyetemisták száma a Napi Gazdaság keddi számában bemutatott kutatás szerint. A lap azt írja, hogy az idei őszi szemeszterre, az Egyesült Királyságba 720-an felvételiztek, közülük 430-an kezdhették meg tanulmányaikat. 2008-ban még csak 310 jelentkező és 190 felvett hallgató volt. A legtöbb magyar diák Angliába és Skóciába jelentkezik, utóbbi megelőzte az Egyesült Államokat az érdeklődéi listán. Tavaly óta csökkent az érdeklődés ugyanakkor az osztrák, elsősorban a bécsi képzések iránt. (Index) Meghalt Tőzsér József, az erdélyi magyar könyvkiadás kiemelkedő alakja Életének 69. évében október 7-én, hétfőn, meghalt Tőzsér József, a Csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó alapítója, az erdélyi magyar könyvkiadás kiemelkedő alakja. Tőzsér József Gyergyóalfaluban született 1945. január 19-én. Az elemi iskolát szülőfalujában, a középiskolát Gyergyószentmiklóson végezte. Több éven keresztül tanított Borzonton és Gyergyóalfaluban, majd a Szövetkezetek Hargita Megyei Szövetségénél könyvterjesztési szakértőként dolgozott. 1976 és 1993 között a Hargita Megyei Könyvterjesztő Vállalat kereskedelmi részlegvezetője, majd kereskedelmi igazgatója volt. Magyarországi partnerével 1993-ben alapította meg a Pallas-Akadémia Könyvkiadót. Később a Pallas-Akadémia önállósodott, de megmaradt az egyik legnagyobb erdélyi magyar kiadónak. A kiadó - honlapján közölt bemutatkozása szerint - több mint ötszázötven könyvelmet adott ki. Elsősorban kortárs szerzők azon szépirodalmi, történelmi, néprajzi, helytörténeti, turisztikai jellegű munkáit, amelyek értékteremtők és hozzájárulnak az erdélyi magyar irodalom és tudományosság gazdagításához. Tőzsér József négy évvel ezelőtt nyugdíjba vonult, de a kiadó munkájában továbbra is aktív maradt. Munkásságát számos elismeréssel jutalmazták. 1997-ben Gyergyóalfalu díszpolgára lett, 1998-ban Csíkszereda önkormányzata jutalmazta Pro Urbe-díjjal. 2003- ban a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki. 2005-ben az Erdélyi Riport folyóirat Aranyalma-díját kapta meg. 2010-ben az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Szolnay Sándor-díját adták át neki a művészeti könyvek kiadásáért. „Értékteremtő, értékmegőrző munkája követendő példa marad számunkra!” - fogalmazta meg az MTI-hez eljuttatott részvétnyilvánításában Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke. (MTI) Erdővidéki Hírlap KÖZÉLET Számadás a múzeumról Erdővidék Múzeumának, illetve a Tortoma Önképző Körnek volt a vendége a múlt héten Haszmann Pál nyugalmazott muzeológus, a csernátoni Tájmúzeum volt vezetője. Pali bácsi, ahogy ő maga megfogalmazta, számadást tartani jött Barátra, hiszen mint mondta, a számadás ideje, akár a pásztoroknak Szent Mihály napkor, most számára is elérkezett. A sajnálatosan kis létszámú közönség előtt először családja történetéről beszélt, arról az időszakról, amikor még édesapja, a múzeumalapító id. Haszmann Pál pakolta tarisznyájába a szellemi útravalót, azt, hogy mennyire fontos az embernek környezete megismerése, és mennyire fontos az, hogy a székely- magyar nép drága örökségét, az anyanyelvet, a kultúrát ne hagyják veszendőbe menni, akkor sem, ha történetesen nehéz idők járnának. „Édesapám azt tanította, egyszer minden nyomorúságnak vége lesz”- idézte az intelmek közül a legfontosabbikat. Ezt követően a tájmúzeum születésének körülményeiről szólt, végül néhány tanulságos gondolatot osztott meg a hallgatósággal. - Sok jó ember támogatásával jött létre 1973-ban a múzeum - idézte fel a régi emlékeket, megemlítve, hogy azt a Damokos család egykori kúriájában rendezték be, mely ezáltal főnixmadárként született újra a romokból. A múzeumban fellelhető tárgyakról megjegyezte: „Minden egyes tárgyhoz szép emlékek kötnek, de minden tárgyi emlék mellett ott a szellemi üzenet is: a tárgy, ha kellő alázattal fordulunk felé, elmeséli történetét.” A negyven év alatt Haszmann Pali bácsi a rá bízott talentumokkal próbált jól sáffárkodni, tette a dolgát szerényen, tanított és tanít most is: „Nekünk székelymagyaroknak nincs időnk görnyedni tovább, ki kell egyenesednünk. A haza csak akkor lesz a miénk, ha minden szegletét ismerjük, ha belakjuk, ha szellemi örökségünket megtartjuk, ha drága anyanyelvünket nem kótyavetyéljük el. Mindent elvehetnek tőlünk, de hitünket, tudásunkat soha”- zárta előadását. A találkozó alkalmával bemutatásra került a csernátoni múzeum alapításának 40. évfordulójára megjelent képes album is, ezt Pali bácsi veje, Dimény H. Árpád ismertette. A könyvet a helyszínen meg lehetett vásárolni, dedikáltatásra is alkalom adódott. Böjte Ferenc Minden tárgy üzenetet hordoz A talentumokkal jól kell sáfárkodni, azokat fiaztatni kell - mondta Haszmann Pál Erdővidék az én hazám • Folytatás az 1. oldalról Olyan kérdések, amelyek feltárása nagy feladatokat ró a helytörténet művelőire s arra a médiára, amely felvállalja a történelmi ismeretek terjesztését mint a szülőföld értékeinek mentése és fejlesztése eszközét. Igen, értékekről van szó. Erdővidék történelme során olyan értékeket hozott létre, amelyek az egységes magyar történelemben is nagyon számottevőek. Gondoljunk a szellemi örökségre, amely az irodalmár Baráti Szabó Dávid, a történetíró Benkő József, a magyar mesevilág legkiválóbb gyűjtője és alkotója Benedek Elek, az utazó Bölöni Farkas Sándor, a híres gyümölcsnemesítő Budai József nevéhez fűződnek. Tudomány és kultúrateremtő vidékünk bizonyosan több figyelemre érdemes az egész magyar nemzet részéről. Hosszú évszázadokon át úgy élt ez a vidék mint egy kicsi, önmaga erejére támaszkodó köztársaság. Hegyekkel körülvéve, városoktól távol, minden település közössége saját megélhetési forrásokat keresett s talált. Ilyen volt mindenekelőtt az anyaföld, az erdő, amelytől nevét kapta, a legelő, amelyen állatállományát fejleszthette, s a szántóbirtok a folyók völgyében. Népe vigyázott a földre, amelyen megtelepült, s gonddal őrizte a legnagyobb értéket jelentő anyaföldet. Nem árt tudni, hogy a székelység „székelyörökség”-nek nevezte a családi birtokot, amelytől még a királyi hatalom sem foszthatta meg a tulajdonosát, annyira védte a székely jog. Erre alapozva bátran kialakíthatta minden székely az öneltartó családi gazdaságát, amely évszázadok során biztosította a szaporodó népesség eltartását. De ezt a családi gazdasági rendszert jól kiegészítette az erdővidéki falvak szakosodása különböző gazdasági tevékenységekre. Egyik fazekakkal, a másik kádakkal és csebrekkel kereskedett, a harmadik a kitűnő gabonájával volt cserépvető, mészégető, bordakészítő, kőművesmunkát vállaló falu. Bár várossá egyik sem fejlődött, Barát központi szerepet töltött be a hetivásárok és sokadalmak, iskolái s törvényszéke által. Több évtizede mint városra vár az a szerep, hogy megtartó erő legyen a kis medencében. Szellemi és anyagi kultúra sajátosságai együtt jelentik az erdővidéki identitás tartalmát, amelyre büszke lehet a mai Erdővidék is. Kétségtelen, hogy a világjelenségként működő globalizáció nem kedvez a kisközösségek sajátosságai fenntartásának. De világjelenség a lokalizáció, a helyi értékek védelme, a helyi közösségek öntudatának erősödése is. E kettősség Erdővidéken is jelen van. A múltbeli értékek mentése és fejlesztése feltételezi az Európát és a nagyvilágot jellemző átalakulások figyelemmel kísérését és annak a helyi viszonyokhoz való alkalmazását. Ezért szükség van az együttgondolkodásra, a közösségek erejének összefogására. És ebben a fiatal nemzedékek helyének megtalálásában. Ma az öntudatnak nagyobb jelentősége van az értékmentésben, mint bármikor ezelőtt. Erdővidék a székelyföld része, a benne élő székelység a magyar nemzet része, Erdővidék megtartása és fejlesztése közös magyar érdek. Legyen tehát Erdővidék a mi hazánk. Egyed Ákos Erdővidéki Hírlap A Tortoma Kiadó és a Sámán Kiadó közös kiadása • Partner a Ferenczy Géza Egyesület Szerkesztőség: RO-525100 Barót • Szabadság tér 19. E-mail: erdovidekihirlap@gmail.com • Honlap: www.erdovidek.ro • Tel.: 0267 377 731 Főszerkesztő: Lázár Zoltán • Főmunkatársak: Benkő Levente • Szabó Gyula Jenő • Szerkesztő: Dobai Mária • Munkatársak: Böjte Ferenc • Lőrincz Sándor • Demeter Zoltán Tudósítók: Barabás Mihály (Nagyajta) • Berszán István (Középajta) • Csíki Matild Monika (Miklósvár) • Dávid Anna Gyöngyi (Bodos) • Fancsal Zsolt (Magyarhormány) • Fosztó Katalin (Erdőfüle) • Gál Rozália (Bölön) • Jobb Boróka (Budapest) • Kolumbán Sándor (Székelyszáldobos) • Márkó László (Kolozsvár) • Máté Anikó (Olasztelek) • Mihály Réka (Nagybacon) • Szabó Előd (Ürmös) • Tordai Iluska (Bibarcfalva) • Műszaki szerkesztő: Józsa István • Keresztrejtvény: Forrai Tibor A lapban megjelent írások jogi felelőssége kizárólag a szerzőé.