Erdővidéki Hírlap, 2014 (2. évfolyam, 1-50. szám)

2014-01-09 / 1. szám

Nyugdíjasoknak ingyenes, diákoknak kedvezményes A HELYI SZÁLLÍTÁS UGYE VOLT TERITEKEN A TANÁCSBAN BÖJTE FERENC • A hozzátartozó falvakról Barátra ingázó diákok számára 50%-os bérleti kedvezményt hagyott jóvá a baráti tanács, amennyiben azok a helyi szállítási vállalat (Transloc) autóbuszait veszik igénybe. - A tanfelügyelőségtől kaptunk egy átiratot, hogy többet nem kapnak ezek a gyerekek ingázási pénzt (lévén, hogy az iskola ugyanazon közigazgatási egység területén van), de van lehetőség a helyi költségvetésből bérleteik árának támogatására - mondta Lázár-Kiss Barna polgármester. Hozzáfűzte: az erdővidéki közsé­gekből ingázó diákoknak megmaradt ugyan a bérletpénzük, ám a tanügyminisztérium által kidolgozott kilométer­ár szerint az szá­mukra is körülbelül csak a bérletek árának felét fedezi, így a baráti hivatal is tulajdonképpen ugyanazt biztosítja a Bodosból, Felsőrá­kosról, Miklósvárról, Köpecről és Bibarcfalváról ingázó diákoknak. • Folytatás a 3. oldalon Tavaly bérletpénzükért tüntettek a diákok, idén úgy tűnik nem kell hasonló megmozduláshoz folyamodniuk: ha csak fele részben is, de gondjaikat megoldotta az állam, illetve a helyi tanács Adjon Isten minden jót! BENKŐ LEVENTE • Kalotasze­­gen furcsán köszönnek az embe­rek. Legalábbis olybá tűnik, ami­kor velünk, székelyföldiekkel el­lentétben nem búcsúzáskor, ha­nem találkozáskor mondják ke­zet nyújtva, hogy: minden jót. A derék atyafiak akkor is így kö­szönnek, ha a szénájuk éppen nem a legjobban áll, ha esik, ha fúj, s ugyanígy tennének, ha ne­tán olvasnák a legfrissebb felmé­réseket, miszerint az emberek nagyon nagy része csalódott. Rendszerben, demokráciában, tengersok ígérgetésben, összes­ségében az elmúlt majd’ negyed­században. Pedig Kalotaszegen sincs kolbászból a kerítés, a fia­talok, de még a házasemberek közül onnan is sokan éppúgy kénytelenek hagyni szülői házat, családi fészket, mint Erdővidék­ről, hogy ideig-óráig, ki meddig bírja, idegenben találjanak meg­élhetést. Majdnem olyan a hely­zet, mint nálunk felé, legfeljebb alig érzékelhető árnyalatnyival enyhébb mértékben. Találkozás­kor mégis minden jót kívánnak, s ezekben a kézfogásokban min­dig érezhető valamiféle felhajtó­erő s az élni akarás. Tudom, effé­léből nálunk felé, Erdővidéken sincs hiány, mert látok iparko­dást, s azt is látom, hogy aki ha­ladni akar, az itthon, vagy átme­netileg idegenben, de talál meg­oldást. S azt is tudom: annak el­lenére, hogy a megyei, eseten­ként országos elöljárók, valamint a pénzforrások szabad mozgását tekintve a Hatod már nem akko­ra hegy, mint korábban volt, a körülmények mégis az átlagos­nál nehezebbé s keserűbbé teszik az erdővidéki ember életét. Mert ugye, akárhogy tesszük s vesz­­szük, Háromszék amúgy sem túl gazdag megye, akkor hát honnan s miből... Eleinte nem értettem, hogy kalotaszegiek ugratni akar­nak-e, midőn nem búcsúzáskor, de találkozáskor nyújtottak kezet evvel a jókívánságos üdvözléssel, s előfordult, hogy hirtelen nem tudtam a választ. Mert amint említem, nálunk felé ez elmenés­­kor szokás. De most már tudom, hogy fordítva is kipróbálhat­nánk. Például most, hogy az új esztendő eljött, foghatnánk kezet vele kalotaszegiesen, találkozás­kor, így: adjon Isten minden jót! S mert már tudom a választ, vis­­zaiason teszem hozzá: a javából! An 11 KAI 1. Ál U'RMT.tvó/tl KV N/IM­O­R. 1­0 kt'rcv*c' Batr­oton .i lorlom.t kottw i\t holt hám! 1 cpic meg •»;eteUet( kiírd«. %om r.i l «uuu : S.unior \ r*Jó\ telekt Uit.uU.ik «műi komvew l! ' - - g£Rg ' F.rtlovtdéki túrautak Közélat S’ Erdővidékiek szórványban Interjú Beszélgetés Keresztes Gabriella néptáncoktatóval Egyház Kémény okozott tüzet Nagyajtán BÖJTE FERENC • Múlt szomba­ton kora reggel Nagyajtán leégett az orvosi rendelő tetőzete. A lán­gok az épület fontosabb helyisé­geibe nem csaptak át, de a kár így is jelentős. A tüzet a túlhevült ké­mény okozta, az épületben fáska­zánnal működő központi fűtés volt. Az orvosi rendelőt ideigle­nesen átköltöztették a polgár­­mesteri hivatal székháza pincehe­lyiségébe, ahol a hét elejétől már működik is. A történtekről Biha­ri Edömér, Nagyajta polgármes­tere számolt be az Erdővidéki Hírlapnak. . Folytatás a 3 oldalon Simon András nagybaconi polgármester beszámolt a tavalyi évről LÁZÁR ZOLTÁN • A tavalyi év egésze minden település életében döntő fontosságú volt. A magyar pártok egyike jutott csak a kor­mányzáshoz közeli állapotba, ők is csak ellenzési pozícióból tudnak irányítani, ezért a magyar települések anyagi támogatása sem volt akkor, mint azt már megszokhattuk. Az elmúlt esz­tendőre tekintett vissza, és szá­molt be lapunknak Simon And­rás, Bacon község polgármestere is. Beszélt a hivatal működésének nehézségeiről, a község terveiről, megvalósított és még félkész álla­potban lévő munkálatokról, és arról is, hogy milyen elvárásokkal tekint a nagybaconi tanács az új esztendőre. Kevés állami támo­gatás híján a község saját anyagi keretével kellett gazdálkodjon, ami miatt több munkálat is füg­gőben maradt.­­ Nehéz gazdasági év volt a tava­lyi, az államtól, megyétől anyagi segítséget nem kaptunk, ezért azokat a fontos terveket, melyek nem tűrtek halasztást a község saját költségvetéséből valósítot­­tuk meg - indította beszélgeté­sünket Simon. • Folytatás a 4. oldalon

Next