Erdővidéki Hírlap, 2015 (3. évfolyam, 1-52. szám)

2015-01-08 / 1. szám

ORSZÁG-VILÁG Az RMDSZ elnöke maradna Kelemen Hunor Újabb elnöki mandátumra pályázik az RMDSZ áprilisi tisztújító kongresszusán Kelemen Hunor. A politikus az újságírókkal tartott tavaly decemberi sajtóreggelin közölte, hogy január elején hozza meg döntését egy esetleges újabb elnöki mandátummal kapcsolatban. A Maros megyei RMDSZ-szervezet időközben bejelen­tette, hogy Kelemen Hunort jelöli szövetségi elnöknek a kongresszuson. "Több kollégával konzultálva, átgondolva azt, hogy az elmúlt négy évben milyen utat járt be az RMDSZ és milyen elvárások vannak a szövetség irányában, úgy döntöttem, hogy megpályázom újra az elnöki tisztséget" - mondta megkeresésünkre a politikus, megköszönve a Maros megyeiek támogatását Az RMDSZ április 17-18-án tartja tisztújító kon­gresszusát Kolozsváron. Eddig Kelemen Hunor az egyetlen jelölt az elnöki tisztségre. (maszol.ro) Utazik Johannis Kiderült a tegnap, hogy melyek lehetnek az első célpon­tjai Klaus Johannis államfő külföldi útjainak. Eszerint Brüsszelbe, Kisinyovba és Berlinbe tervezi első külföldi útjait a tavaly év végén hivatalába iktatott államfő. A tervezett hivatalos látogatásokról Mihai Razvan Ungureanu volt miniszterelnök számolt be. Ungureanu az elnök kül-és biztonságpolitikai tanác­sadója. Ő közölte, hogy az államfő januárban Brüsszelbe látogat, majd Moldova Köztársaság fővárosába utazik. A tavalyi államelnök-választási kampányban Johannis már jelezte, hogy Moldovát az elsők között keresi fel. Megválasztott elnökként a novemberi moldovai parla­menti választások előtt is Kisinyovba utazott nem hivat­alos látogatásra, hogy támogassa az ország EU-integrá­­ciója mellett síkraszálló ottani politikai erőket. Johannis Moldovával kapcsolatban leszögezte, Bukarest támogat­ja a Pruton túli állam EU-csatlakozását, hogy mielőbb az európai közösség részévé válhasson. Ungureanu közölte még, hogy az elsők között egy berlini látogatásra is sort keríthet az új államfő február­ban. A német származású Johannisnak megválasztását követően a külföldi hivatalosságok közül az elsők között gratulált Angela Merkel német kancellár. Ungureanu szerint Johannis párizsi és amerikai láto­gatásának előkészítésén is dolgoznak. (3szek.ro) Egy rakás pénzt elutaztak tavaly a román honatyák Majdnem 3 millió kft, körülbelül 7(X) ezer eurót költöttek 2014- ben a parlament tagjai külföldi utazásokra a tavalyi költségvetési elszámolás adatai szerint A "legkalandosabb" éve Valeriu Zgoneának, a képviselőház elnökének volt aki 2014-et hét kol­légával egy hét napos indiai úttal zárta, ami 135 ezer fejébe került az államnak Meglepő módon a legdrágább hónap utazások szempontjából az az időszak volt amikor a parlament szabadságon van, vagyis július. Az idei éve nem ígérkezik hasonlóan bőségesnek a képviselőknek mert a 2015-ös költségvetés 1 millió lejjel kevesebbet irányzott elő külföldi utakra. A szenátusban tavaly 1 millió kjt költöttek külföldi utazásokra, ez az összeg áll ren­delkezésükre 2015-ben is. (maszol.ro) AKTUÁLIS Erdővidéki Hírlap 2015. január 8. - csütörtök HÉTRŐL-HÉTRE Nemsokára a Facebook lesz az egyetlen hírportál? A Pew Research Center tanulmánya szerint az amerikaiak legalább harminc százalékának a Facebook jelenti a hírforrást Ha Mark Zuckerbergen múlik ez a szám hamarosan sokkal nagyobb lesz. A gyengélkedő hagyományos média képviselőinek azonban nem csak a bevételeik további csökkenésétől kell tartaniuk Aggodalomra ad okot az is, hogy így sérülhet a szabad sajtó egyik funkciója: a közhatalmat gyakorlók ellenőrzése. Nyit titok, hogy bármit csinálunk, bárhová kattintunk is a Facebookon, azt rögzítik Azon kívül, hogy ezek alapján a Facebook hirdetésekkel bombázza adatlapunkat arra is használják az így fel­halmozódott információmennyiséget hogy a hírfolyamunkat minél inkább személyre szabják Minél aktívabbak vagyunk a Facebookon, annál élesebben tudják megrajzolni digitális személyiségünk körvon­alait A közösségi oldal már ma is az egyik legfontosabb hírforrás sokak számára, és ez a jelenség jól illeszkedik abba a folyamatba, ahogy a hírfogyasztási szokásaink változnak A Facebooknak pedig pont az a legnagyobb előnye a hagyományos újságokkal szemben, hogy míg azok minden olvasónak ugyanazt a hírösszeállítást kínálják addig ők mindenkinek személyre szabott újságot tudnak készíteni. Ki ne szeretne olyan - egyébként dinamiku­san, percről percre változó - újságot olvasni, amiben egymás mellett találja kiválogatva a nagyvilág őt érdeklő híreit azokat a közösségi eseményeket amelyek tényleg érdekesek számára és a családjával, barátaival kapcsolatos történéseket? Zuckerbergék pedig nagyon jól tudják hogy ezzel olyasmit tudnak nyújtani az embereknek amit a hagyományos újságírás nem. A hír­portálok ráadásul kiszolgáltatott helyzetben is vannak, hiszen jól tudják hogy olvasóik jelentős része facebookos ajánlások megosztá­sok lájkok nyomán jut el hozzájuk Miközben nekik egyre többe kerül a minőségi tartalom előállítása, az üzleti modelljeik pedig döntő többségben még mindig a hirdetési bevételekre épülnek olva­sottságuk - ezáltal a portálon megjelenő hirdetések után elkérhető hirdetési díjak nagysága - egyre jobban függ egy olyan közösségi oldaltól, aminek a működésébe nem látnak bele, azt semmilyen for­mában nem tudják befolyásolni. A kulcsszó a válogatás szempontja A Facebooknak ebben is előnye van, hiszen még a legrutinosabb szerkesztők is csak néhány szem­pontot tudnak figyelembe venni, a közösségi oldal által alkalmazott algoritmus több tízezret is. Akárcsak más nagy tech cégek a Facebook is féltve őrzi ezt az algoritmust, amin mérnökök százai dol­goznak így rajtuk kívül senki nem tudja hogy milyen szempontok alapján dől el, mi kerül a hírfolyamunkba Nem véletlen, hogy sok médiaszakértő úgy véli, ezzel túlságosan nagy hatalom került egyetlen vállalat - vagy ha úgy tetszik egyetlen ember - kezébe. (maszolindex.hu) Elutasítják a "kártyázást" az egészségügyben Egy hónap sincs már hátra a február elsejei határidőig, amikortól a vonatkozó határozattervezet alapján minden nagykorú, biztosítással rendelkező állampolgár számára kötelező lesz az elektronikus egészségügyi kártya használata, ennek ellenére még mindig rengeteg megválaszolatlan kérdés és megoldatlan ellenvetés övezi az intézkedést Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNRS) nemrég arról szá­molt be, hogy az állampolgárok 95 százaléka, 12,5 millió személy kapta meg postán keresztül a kártyát, a biztosítónál pedig valamivel kevesebb, mint egymillió darab maradt - ezek többsége az időközben történt lakhelyváltoztatás miatt nem jutott el tulajdonosához. Az illetékes hatóságok korábban úgy tervezték, hogy a ki nem osztott egészségügyi kártyákat a biztosító helyi irodájában vehetik majd át az állampolgárok, most viszont bejelentették, hogy ezeket a házior­vosoknak kell majd kiosztaniuk. A H­áziorvosok Országos Szövetsége(SNMF) azonban tiltakozik az eképzdés­b­en. Rodica Tanasescu, az egyesület elnöke szerint elfogadhatatlan, hogy újabb bürokratikus feladattal bízzák meg a szakembereket A szövetség rámu­tatott a kártya olyan azonosító dokumentum, amely tartalmazza a tulaj­donosa személyes adatait, ezért azt kizárólag az érintett veheti át (maszol) Új év, régi fogadalmak Év végén mindannyian megálltunk egy pillanatra és visszapörgettük gondolatban a legfontosabb eseménye­ket, amelyek hatással voltak ránk. Eldöntöttük, mit sze­retnénk megismételni, folytatni, elkezdeni és mi az, amit abba szeretnénk hagyni, elkerülni. Fogadalmakat te­szünk magunknak, amiket a legtöbb esetben pár héten belül teljesen elfelejtünk s csak az év végén jut eszünkbe, hogy nem tettük meg. A leginkább elterjedt fogadalmak: nyárra lefogyunk, többet olvasunk, többet alszunk, új hobbit keresünk magunknak, aminek szabadidőnkben hódolhatunk, sokat spórolunk, egészségesebben étke­zünk stb. Ahány ház, annyi szokás alapon ez is szemé­lyenként változik, mindenki maga határozza meg, mi­lyen célokat tűz ki maga elé és azokat hogyan szeretné megvalósítani az új évben. Mindig hatalmas elvárásokat támasztunk az új évvel szemben, amelyek a feledés ho­mályába merülnek, ahogy a tél lassan tavasszá válik. Va­lamiért ez az az időszak, amikor magunkba nézünk, ér­tékelünk, és változtatni akarunk. Úgy tekintünk rá, mint egy üres lapra, amit teleírhatunk a tizenkét hónap alatt. Ráírjuk megvalósításainkat, boldog pillanatainkat, sike­reinket, irániunkat, kudarcainkat, mindenféle élménye­inket, amelyeket meghatározónak gondolunk. Január elején jogosan érezzük úgy magunkat, mint a diák a vizsgán, előtte az üres lap és nem tudja, hogyan kezdje el leírni tudását. Félünk az üres laptól. Időbe telik, amire megbátrodunk, remegő kezünkbe vesszük a tollat és elő­ször bizonytalanul elkezdünk írni rá. Az első egy-két mondat után viszont, mint a diák, akinek eszébe jut, mit tanult azelőtt este, meglendül a toll és meg sem állunk, míg tele nem írtuk a lapot. Megtöltjük vidám, szomorú és nehéz pillanatunkkal, feljegyezzük, amikor valaki meglep kedvességével, vagy csalódunk valakiben, ami­kor valaki váratlanul mosolyt csal az arcunkra, amikor végre találkozunk régen nem látott ismerősünkkel, ami­kor végre elmegyünk nyaralni, amikor leérettségizünk, vagy államvizsgázunk, amikor kiállunk önmagunkért, állást váltunk. Ha fogadalmat teszünk, az év végére látni szeretnénk azt a képzeletbeli lapunkon, hogy megvalósí­tottuk. De miért teszünk fogadalmakat, ha nem tartjuk be őket? A válasz egyszerű: változni akarunk. Tudjuk, hogy nem vagyunk tökéletesek, és jobbá akarunk vál­ni, meg akarunk felelni magunknak és másoknak. Amikor viszont éveken keresztül nem tudjuk megva­lósítani elképzeléseinket, hajlamosak vagyunk le­mondani kisebb-nagyobb álmainkról, mondván, le­hetetlen megvalósítani őket. Nem mindegy, hogy mi­lyen fogadalmat teszünk, hiszen hiába akarunk egy év alatt húsz-harminc kilótól megszabadulni, két lépcsőfokot lépni fel a céges ranglétrán vagy beutaz­ni a világot. Olyan célokat kell kitűznünk magunk elé, amiket meg tudunk valósítani. Ha apró lépések­re bontjuk le az ijesztőnek tűnő álmainkat, és min­den nap megtesszük a kitűzött lépést, lassan valóság­gá válhat mindaz, amiről addig csak ábrándoztunk. Bardócz Andrea Erdővidéki Hírlap Megjelenik a Ferenczy Géza Egyesület kiadásában Szerkesztőség: RO-525100 Barót • Szabadság tér 19. • ISSN 2344-3928 E-mail: erdovidekihirlap@gmail.com • Honlap: www.facebook.com/ErdovidekiHirlap • Tel.: 0267 377 731 Főszerkesztő: Böjte Ferenc • Főmunkatársak: Benkő Levente• Munkatársak: Bardocz Andrea • Lázár Zoltán • Lőrincz Sándor Demeter Zoltán • Tudósítók: Barabás Mihály (Nagyajta) • Berszán István (Középajta) • Csíki Matild-Mónika (Miklósvár) • Dávid Anna-Gyöngyi (Bodos) • Dénes Jácint (Bardoc) Fancsal Zsolt (Magyarhormány) • Gál Rozália (Bölön) • Jobb Boróka (Budapest) • Kolumbán Sándor (Székelyszáldobos) • Mihály Réka (Nagybacon) • Szabó Előd (Ürmös) • Tordai Iluska (Bibarcfalva) • Műszaki szerkesztő: Józsa István • Keresztrejtvény: Forrai Tibor A lapban megjelent írások jogi felelőssége kizárólag a szerzőé. A szerkesztőség véleménye nem mindig azonos az írás szerzőjével.

Next