Erdővidéki Hírlap, 2017 (5. évfolyam, 1-50. szám)

2017-01-12 / 1. szám

2 ORSZÁG-VILÁG Könyvgyűjtést szerveznek a tűzvészben leégett kommandós isko­la számára Könyvgyűjtési akciót kezdeményezett a sepsiszentgyörgyi Andrei Murelyanu színház vezetősége, miután a kommandói iskola épülete kigyulladt és az iskola könyvtára megsemmisült. A színház Facebook-oldalán megjelent értesítésben az intézmény igazgatója hívja fel a figyelmet arra, hogy a lángok martalékává vált az iskola könyvtára és informatikai laboratóriuma. "Ha szeretnének könyvet adományozni az iskola könyvtára számá­ra, behozhatják a színházba és mi eljuttatjuk kommandóra. A könyveket a színház előterében a kihelyezett ruhaállvány mellett le­vő dobozba tehetik be" - áll a felhívásban. (maszol.ro) Nincs utánpótlás a tanügyi rendszerben Pluszjuttatásokkal kellene vonzóvá tenni a pedagógusi pályát - ez az egyetlen ösztönző módja annak, hogy orvosolni lehessen az er­délyi magyar oktatásban egyre akutabb, elsősorban a természettu­dományok terén jelentkező tanerőhiányt. A lapunk által megkérde­zett illetékesek szerint a motiváló pénzügyi csomaggal elsősorban a fiatalokat kellene megcélozni. Matematikából, fizikából, kémiából, de már biológiából sincs ele­gendő szakképzett oktató Kovászna megyében, mivel a nyugdíjba vonulók után nem érkezik megfelelő számú utánpótlás, és verseny­­vizsgára is egyre kevesebben jelentkeznek, erősítette meg a Króni­kának Kiss Imre főtanfelügyelő, aki attól tart, hogy a tendencia a jö­vőben csak fokozódni fog. „Volt olyan eset, hogy matematikából szakképzetlent kellett felven­ni jó nevű községi iskolába. Ha már matematikából szakképzetlen­nel kezdjük, akkor nagy a baj” - fogalmazott a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) székelyföldi alelnöki tisztsé­gét is ellátó szakember. Mint rámutatott, a tendencia szerint a váro­son nyugdíjba menő oktatók helyét a falun tanítók pályázzák meg, így a szakemberhiány leginkább vidéken érzékelhető. (kronika.ro) Újabb merénylet Törökországban Miközben folyik a hajsza a szilveszteri isztambuli merénylet elköve­tőjének kézre kerítésére, csütörtökön újabb terrortámadás történt Törökországban, ezúttal gépkocsiba rejtett pokolgép robbant Iz­mirben, az égei-tengeri török kikötővárosának egyik bírósági épü­lete mellett. Legalább két ember - egy rendőr és egy bírósági alkal­mazott - vesztette életét, öten megsebesültek, néhányuk súlyos álla­potban van. A tartomány kormányzója, Eres Ayyildiz szerint az el­ső nyomok arra utalnak, hogy a betiltott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) lehet felelős a merényletért. A kormányzó szerint a pokolgéppel felszerelt gépkocsi a bírósági épület előtt állt meg. A robbanást megelőzően tűzharc alakult ki a rendőrökkel. Hozzáfűzte: a támadók Kalasnyikov típusú gépkara­bélyokkal és gránátokkal voltak felfegyverkezve, és egy rakétavető is volt náluk. A tisztségviselő továbbá közölte: egy másik járművet el­lenőrzött körülmények között felrobbantottak a hatóságok, amiről feltételezik, hogy az is a támadóké volt. A támadás két elkövetőjét a hatóságok lelőtték, egy harmadikat to­vábbra is üldöznek - közölte az NTV török hírtelevízió. (szabadsag.ro) Újabb rendkívüli ülésszakra hívták össze a parlamentet Újabb, január végéig tartó rendkívüli ülésszakra hívták össze a kép­viselőházat hétfőn, amely így egyáltalán nem mehet téli szünetre, február elsején ugyanis megkezdődik a parlament rendes tavaszi ülésszaka. Liviu Dragnea házelnök, a kormány fő erejét képező Szociáldemok­rata Párt (PSD) elnöke egy televíziós interjúban elismerte: azért kell üléseznie a parlamentnek, hogy a kormány sürgősségi rendeleteket hozhasson. A parlament mindkét háza elfogadta ugyan múlt héten azt a tör­vénytervezetet, amely felhatalmazza a kormányt, hogy a parlamen­ti vakáció idején rendeleteket hozzon, ez ellen azonban az ellenzék alkotmányossági óvást emelt, mondván, hogy a felhatalmazás a sar­kalatos törvények módosítására is kiterjed, ami sérti az alaptör­vényt. (maszol.ro) INTERJÚ 2017. január 12. - csütörtök Stratégiát kellene váltani Fenntarthatatlan jóléti álmokat kergetünk Cristian Claudiu baráti föld­­rajztanár 2014 januárjában tartott előadást a Tortoma Önképző Kör keretében a Globalizációs felmelegedésről. Alább, a vele akkor készített interjúnkat olvashatják mai társadalmunk problémáiról, a lehetséges megoldásokról. Vé­leménye szerint ugyanis nem a globális felmelegedés az, ami miatt aggódnunk kellene. - Túlzottan foglalkozunk a glo­bális felmelegedéssel, holott nem ez a világ jelenlegi legna­gyobb problémája. A globális felmelegedéssel kapcsolatos vészforgatókönyveknek nincs realitásuk. Egy sokkal égetőbb probléma például helyi szinten az erdők állapota, helyzete, az erdős területek kiterjedése nem csökken, az erdők minőségével azonban gondjaink vannak. Az egész Kárpát-medencét érintő nyílt probléma az, hogy gazda­ságilag nem értékesíthetőek az erdők. Másrészt az erdőre nem­csak úgy kellene gondoljunk, mint faanyagra, amit hasznosít­hatunk magunknak, hanem szem előtt kellene tartanunk az erdei élővilágot is: az erdei öko­szisztémák fenntartása, megőr­zése jelenleg nagyobb problé­ma, mint a globális felmelege­dés. - A népességgel mi a helyzet? - Azt mondjuk, hogy fogyunk. Ha ezt a problémát gazdasági szemszögből közelítjük meg, rájövünk, hogy Erdővidéken is akár, népességtúltengésről be­szélhetünk. Mert mit nevezünk túlnépesedésnek? Azt, amikor egy adott vidéken több ember van, mint amennyi a helyi erő­forrásokból igényeinek megfe­lelően tudna élni. - És mi lenne a teendőnk, hogy javítani tudjunk a helyzeten? - Úgy itt nálunk Erdővidéken, mint általában mindenhol má­sutt, az embereknek stratégiát kellene váltaniuk. Egyértelmű, hogy jelen igények mellett eny­­nyi embernek nem tud megél­hetést biztosítani a vidék, ezért az igényekből vagy vissza kelle­ne vegyünk, vagy jobban ki kel­lene használnunk a lehetősége­ket, ami nem egyszerű feladat. Az egész világon is ez a helyzet: mindenki azt akarja, hogy autó­ja, háza, egyszóval boldog élete legyen, ám ez nem lehetséges. Ha a fenntarthatóságot tekint­jük fontosnak, csak arra a kö­vetkeztetésre jutunk, hogy visz­­sza kell vegyünk a fogyasztás­ból. - Igen, de mindenki szeretne jól élni és boldog lenni... - Az a baj, hogy boldogságun­kat mindig a nyugati életszín­vonal szintjéhez viszonyítjuk, ami nem fenntartható. A gazda­sági válság elég nagy pofon volt az embereknek, és annak elle­nére, hogy ez a pofon csattant, és kezdetben azért elgondol­kodtunk a dolgokon, visszake­rültünk ugyanoda, ahol vol­tunk, most meg ugyanazokat a hibákat megismételjük. A nyu­gati életszínvonal ára az embe­rek közötti hatalmas szakadék: azért, hogy ott valaki megen­gedhesse magának, hogy ezer eurót kiadjon mondjuk egy ru­hadarabért, másutt 10 euró­­centes órabérért kell dolgozza­nak a munkások... - Gondolkodik az emberiség a megoldásokon? - Nincs ilyen, hogy emberiség, egyének döntenek, így békés úton soha nem jutunk el oda, hogy megoldjuk ezt a kérdést. Mindnyájan vissza kellene ve­gyünk az igényekből, ellenkező esetben marad az a játékszabály, ami eddig is volt, vagyis az erős mindig legyőzi a gyengébbet. Böjte Ferenc Cristian Claudiu földrajztanár szerint hiába volt a figyelmeztető gazdasági válság, az emberek semmit nem tanultak ebből Az adók terén marad a tavalyi szint A vállalkozók felé is nyitottak Baróton, mint az a december 30-i tanácsülésen eldöntetett, idén nem emelkednek a magánszemé­lyeket érintő adók­ és illetékek. „Tavaly emeltünk, most nem ter­heljük a lakosságot” - mondta Lá­­zár-Kiss Barna polgármester. A jogi személyek viszont maga­sabb épületadót fizethetnek az in­gatlanok felértékelése folytán, me­lyet kötelező három évente elvé­geztetniük. Ám feléjük is tett engedményt a tanács. Nőtt az ingatlanok adó­zandó értéke, viszont a polgár­­mester javaslatára kisebb - 1,3% helyett 1,2%-os­­ adókulccsal szá­molnak esetükben. „Teszünk ezzel egy gesztust a vál­lalkozók irányába. A város a ki­sebb adókulcs miatt nem veszít semmit, lévén, hogy az épületek értéke nőtt, így gyakorlatilag nem fognak kevesebb adót fizetni a jo­gi személyek. Ezzel a lépéssel a tanácsbeli frakciók is egyetértet­tek” - hangoztatta az elöljáró. Az ülés végén a polgármester megköszönte a tanácsosoknak azt, hogy az év során pozitívan áll­tak hozzá a város fejlődését érintő kérdések megvitatásához, ami­nek, mint fogalmazott, megvolt az eredménye, és amit a visszajelzé­sek szerint, a lakosság is értékelt. Böjte Ferenc Barát: A ma­gánszemélyek­nek marad a tavalyi adó­szint. Erdővidéki Hírlap Megjelenik a Ferenczy Géza Egyesület kiadásában Szerkesztőség: RO-525100 Barót • Szabadság tér 19. • ISSN 2344-3928 E-mail: erdovidekihirlap@gmail.com • Honlap: www.facebook.com/ErdovidekiHirlap • Tel.: 0367 109 167 Főszerkesztő és műszaki szerkesztő: Lázár Szilárd Főmunkatárs: Benkő Levente Munkatársak: • Böjte Ferenc • Demeter Zoltán • Lőrincz Sándor • Szabó Gyula­ Jenő • Tordai Iluska • Varga Manassé Keresztrejtvény: Forrai Tibor • Nyomda: S.C. Udvarhelyi Híradó S.R.L. (Székelyudvarhely) A lapban megjelent írások jogi felelőssége kizárólag a szerzőé. A szerkesztőség véleménye nem mindig azonos az írás szerzőjével.

Next