Erdővidéki Hírlap, 2017 (5. évfolyam, 1-50. szám)
2017-05-04 / 17. szám
Erdővidéki Hírlap KÖZÉLETI HETILAP Erdővidéki Hírlap Barót-2017. május 4., csütörtök V. évfolyam, 17 (182.) szám 8 oldal Áralej www.facebook.com/ErdovidekiHirlap ■ . U.' ... * ■ V - 1 Ha szerda, akkor piacnap Balóton Bő felhozatal, közlekedési zsúfoltság Friss zöldségből, virágból egyaránt nagy volt szerdán a választéki OPTIKA Ingyenes látásvizsgálat és szemészeti szakrendelés. Székelyudvarhely Merkúr áruház Telefon: 0784 354 854 Varga Manassé • Május elseje, nemzetközi ünnep. Ünnepeljük a munkát, nem csak hazánkban, világszerte. A kérdés az, vajon mit is ünnepiünk egyáltalán? Ha jobban belegondolunk, feltevődik a kérdés, hogy miért is ünnepeljük a munkát, munkaszünettel? A válasz ez utóbbi kérdésben lakozik. A pontos megfejtéshez először százhuszonhét évet kell visszakanyarodjunk az időben, mert 1890-ben ünnepelték először május 1-jét, de az ünnep előzményei az ipari forradalomig nyúlnak vissza. Az utópista szocialista brit gyáros, Robert Owen 1817-ben javasolta a munkások addig 10-14 órás munkaidejének nyolc órára csökkentését. Mindez sajnos lassú folyamat volt, mert tüntetések és sztrájkok sorozata után Nagy-Britanniában és gyarmatain harminc évvel később, 1847-ben napi tíz órában maximalizálták a nők és gyerekek munkaidejét, de ez csak az 1870-es évekre vált általánossá. Az ausztráliai Melbourne-ben 1856. április 21- én a kőművesek és építőműn élyen május elseje rások a helyi parlament előtt követelték a nyolcórás munkaidő bevezetését, mégpedig sikerrel, a rövidebb munkaidő ellenére nem lett kevesebb a fizetésük. Innen erednek a Beatrice együttes által számunkra is ismerősen csengő sorok a „nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás”. Az I. Internacionálé 1866-os első kongresszusa már úgy fogalmazott: a nyolcórás munkanap bevezetése az első lépés a munkásosztály felszabadulásának útján. A 19. század második felében az Egyesült Államokban is egyre többen követelték a nyolcórás munkanap bevezetését, amit egyes államokban törvénybe is foglaltak. 1886. május 1-jén Chicagóban véres kimenetelű sztrájkok sora kezdődött. A világszerte hatalmas felháborodást keltő események emlékére a következő években május elsején emléktüntetéseket rendeztek. 1889-ben a II. Internacionálé alakuló kongresszusa úgy határozott, hogy 1890. május 1-jén a szakszervezetek és egyéb munkásszerveződések együtt vonuljanak fel a nyolcórás munkaidő bevezetése, illetve nemzetközi szolidaritásuk kifejezése érdekében. Magyarországon is 1890- ben tartottak először május 1-jei tömegdemonstrációt. A II. Internacionálé 1891- es második kongresszusán május elsejét hivatalosan is a „munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé” nyilvánították. Május elseje a múlt század folyamán a legnagyobb nemzetközi munkásünneppé vált, különösen a Szovjetunióban, majd a második világháború után létrejött kelet- és középeurópai szocialista országokban is ünnepelték fényes külsőségek közepette. Sokan rossz szemmel tekintenek az ünnepre, pusztán elmúlt évtizedek tükrében. Gyakran kommunista maradványünnepként gondolnak rá, s bár szocialista eredete vitathatatlan, mint ahogy azt láthatjuk, nem a vörös elnyomás szüleménye. • Folytatás a 3. oldalon Böjte Ferenc • Ha szerda, akkor Baróton piacnap, ha piacnap, akkor pedig aki ráér, legyen az helyi, vagy Erdővidék más településéről, megfordulja magát az asztalok között, mustrálni a felhozatalt, beszélgetni egyet az ismerősökkel, nem utolsósorban pedig megvásárolni is a konyhára valót a következő hétre. A baráti zöldségpiac - merthogy az ipari árucikkeknek külön piacuk van -, amolyan vegyes halmazállapotú, természetesen zöldségből, gyümölcsből a legnagyobb a kínálat, aztán most van a virágok szezonja, ezekből a héten sokan, sokfélét árultak. Ám lehet kapni itt rendszeresen gabonaféléket is, továbbá hústermékeket, ezeket mozgóboltokból árusítják, aztán tejtermékeket, sajtot, túrót, nem utolsósorban pedig miccset, melyért mondhatni szinte egész délelőtt folyamatos a sorbanállás. • Folytatás a 3. oldalon Neves vendégek a Tortomában. A Csontbrigádtól a valódi légióig Ikrafaló-maraton. Csukákat is talapítottak Részletes program Bardoc Községi Napok A miklósvári Kálnoky Kastélymúzeum Felújítási munkálatokról, rendeltetésről és jövőbeni tervekről Lázár Szilárd • Május másodikén este, a Tortoma Önképzőkör soron következő részében a miklósvári Kálnoky Kastélymúzeum címmel, a kastély felújítási munkálatairól, a múzeum létrejöttéről, jövőbeli terveikről beszélt az érdeklődőknek gróf Kálnoky Tibor, Mogyorósi Imola művészettörténész, valamint Lakatos Csilla muzeológus. Az est házigazdája Demeter Zoltán művelődésszervező volt, aki első ízben gróf Kálnoky Tibornak adott szót, megkérve, meséljen kicsit a kezdetekről, amikor még csak tervben volt a nagy munkálat. • Folytatás a 2. oldalon Fancsal Zsolt lelkipásztor előadása Bibarcfalván A megbetegítő lélek Tordai Iluska • A fenti címmel tartott előadást a Lélek-Hang klubestünk meghívott vendége, Fancsal Zsolt, bibliodrámaelőadó, református lelkész (Magyarhormány). Jakab- Kalabér Réka köszöntötte az előadót és az egybegyűlt hallgatóságot. Az emberi lélek értelmezésével és egy sokunkat meglepő kérdéssel nyitotta nagyszerű előadását vendégünk, hogy tudjuk-e, hogy minek van lelke az emberi lelken kívül? Sajnos, mi hallgatók nem tudtunk válaszolni. Nos, a húros hangszereknek van lelke - hangzott a válasz. • Folytatás az 5. oldalon