Erdővidéki Hírlap, 2018 (6. évfolyam, 1-50. szám)
2018-01-11 / 1. szám
4 2018. január 11. - csütörtök Erdővidéki Hírlap • Folytatás az első oldalról Interjú Borbáth Szilveszterrel - Mikor határoztad el, hogy énekelni szeretnél, volt-e olyan fordulópont az életedben, hogy általa eldöntötted, ezt akarod csinálni? - Ez igazából nem elhatározás kérdése volt, hanem csupán véletlen, hogy én ezzel kezdtem foglalkozni. Miután szüleim észrevették, hogy az Isten megáldott ezzel a tehetséggel és hajlok is efelé, először kisebb rendezvényeken, óvodai ünnepélyeken énekeltem, majd első osztályos korom óta kezdtem a népdalversenyek állandó résztvevője lenni. - Mégis a tánc az, amit most tanulsz. Miért? Nagyobb lehetőséget látsz benne, vagy jobban szereted? - Ezt is mondhatni véletlennek, mert amikor idejöttem Nyíregyházára, fogalmam nem volt, hogy mire, vagy, hogy hova jövök. Aztán véletlenszerűen a táncművészeti tagozatra jöttem, ahova felvételt nyertem, és ennek nagyon örülök. A tánc egy teljes embert igényel, azt nem lehet csak úgy, valami mellett csinálni, az éneket viszont igen, így nekem nagyon kedvező volt, hogy énekelni tudok a tánc mellett. Egyáltalán nem látok több lehetőséget, nekem úgy kerek az egész, ha mindkettő az életem része. Hogy melyiket szeretem jobban? Ez olyan, mint amikor azt kérdezik, hogy anyukádat vagy apukádat szereted jobban. Mindkettő szerves része az életemnek, és egyiket sem tudom elképzelni a másik nélkül. - Komolyabban is foglalkozol az énekléssel, ugyanúgy, ahogy a tánccal is? Gondolok itt énektanárra esetleg. Vagy azt a tánc mellett csak hobbi? - Igen, teljes mértékben komolyan foglalkozom mindkettővel, bár az éneklés nem követel anynyi gyakorlást, mivel akármilyen tevékenység közben tudok gyakorolni, beleértve a táncot is. Ének tanárom azóta van, amióta ebbe az iskolába járok, vele csak heti egy alkalommal találkozom, kivéve, ha valamilyen versenyre, vagy rendezvényre készülök, olyankor több időt szánunk a felkészülésre. - Ha mindkettőt ugyanúgy szereted, akkor miért volt a döntés az ének mellett, a Fölszállott a páva című tehetségkutatóban való indulásodkor? Egyáltalán hogyan sikerült benevezni, minek a hatására? - Az énekbe felkészültebbnek éreztem magam, és ez amúgy is már egy régi álmom volt, mielőtt még a tánccal komolyabban kezdtem volna foglalkozni, hogy énekkel induljak a vetélkedőn. Bár ez még a Gyerek páva időszakában volt, most már abba a korosztályba nem estem bele, így meg kellet várni a felnőtt kategóriát, így, miután megjelent a versenykiírás, gondolkodás nélkül jelentkeztem. Most a pávában az énekre esett a döntés, de a továbbiakban táncban is szeretném kipróbálni magam. - Ha a későbbiekben is szeretnél indulni, akkor azt jelenti jól érezted magad. Hogy élted meg ezt az időszakot, ami alatt a verseny zajlott? Mennyi ideig tartott számodra, és mi volt az, amit tanultál a verseny során? - Igen, én nagyon jól éreztem magam, nagyon jó érzés olyan emberekkel napokat tölteni el, akik ugyanazt szeretik amit én, és az életcéljuk is hasonló. Az elődöntőben mutatkozhattam meg, aminek nagyon örültem, és szerencsésnek tartom magam, hogy a legjobb 12 énekes közé tartozom. Tapasztalatot szereztem, különböző szituációkat éltem át, és ami a legfontosabb, új embereket ismertem meg, valamint barátokat szereztem. - Rengeteg ember szurkolt itthonról is neked. Ebből menynyit tapasztaltál? Tartottad a kapcsolatot az erdővidékiekkel a verseny ideje alatt is? - Míg itt tartózkodtam is sok visszajelzést kaptam, de amikor hazamentem, akkor nagyon sokan gratuláltak és büszkék voltak rám, hogy idáig eljutottam, és méltón képviseltem Erdővidéket. - A Molnár testvérek és a Magyar Állami Népi Együttes különdíjasa lettél. Ez mit foglal magába, és miszerint kaptad ezt a díjat? - A Molnár testvérek és a Magyar Állami Népi Együttes különdíja pénzjutalom volt, akik a zsűri segítségével döntöttek arról, hogy ki kapjon különdíjat, így esett rám a választás. - Most gondolom véget ért a verseny körüli zsongás, jelenleg tanulsz? Minden a megszokott kerékvágásban van, vagy változott valami a verseny után? Teljesen nem zárult le ez a korszak, mert hála Istennek különböző meghívásokat kaptam, aminek szeretnék eleget tenni! Most igen, elég sokat tanulok, mivel ilyenkor kezdődik a vizsgaidőszak. - Jövőben, hogy gondolod, menni fog a sok fellépés mellett a tanulás? Iskola elvégzése után mi lesz az első dolgod? Vannak ennyire konkrét terveid? - Úgy érzem, hogy ezzel a versennyel átléptem egy küszöböt. Biztosan menni fog, mivel azt csinálom, amit szeretek. A középiskola elvégzése után, táncművészeti egyetemre szeretnék menni, valamint már ajánlatot is kaptam az egyetem melletti párhuzamosan végzett munkára, ami népdal- és néptánc oktatás lesz. - Na és a végső, kötelező kérdés: mi leszel, ha nagy leszel? - Mindenképp ki szeretném próbálni magam hivatásos együttesben, majd táncpedagógusként szeretnék dolgozni. Ha lehetőségem lesz rá, mindenképp haza szeretnék menni, otthon alapítani családot. Az esetemből tanulva azt üzenem a fiataloknak, hogy soha ne adják fel álmaikat, tegyenek meg mindent céljaik érdekében és merjenek nagyot álmodni! Sok szerencsét a továbbiakban is, és adja Isten, hogy sikerüljenek legalább ennyire a további elképzeléseid is az életben. Lázár Szilárd „Merjünk nagyot álmodni" Karácsony volt mozgalmasabb Nem hozott kisbabát az újév első három napja „Nem volt rossz esztendő a 2017- es” - jegyezte meg dr. Huszár Hajnalka szülész-nőgyógyász szakorvos, a baráti kórház újszülött részlegének tavalyi mérlegét levonva. A szülések száma bár kevesebb volt, mint az előző években, az egyelőre nem csökkent száz alá: tavaly 108 csecsemő látta itt meg a napvilágot. 2013- ban még 143 gyermek született a baráti kórháznál, aztán 2014- ben és 2015-ben 136, 2016- ban pedig 132. A 2017-ben itt születettekből mindössze 19-en voltak barátiak, a legfiatalabb anyuka 15 évesen szült, a legidősebb 40 évesen. 2018 első három napjában nem jegyeztek újszülöttet, az első kisbaba január 4-én született meg, ő a baráti Fodor Tamás-Razvan, aki 3520 grammal és 56 cm-es testhosszal jött a világra, anyukája Fodor Zsuzsanna Julianna második fiúgyermekeként. Az anyuka elmondta, már karácsony körül várta a kisbabát, ám végül így sikerült, csak az újév hozta meg őt. Ha az újévi időszak csendes volt a baráti szülészeten, a karácsonyiról ugyanez nem mondható el. 2017. december 23-a és 28-a között hat gyermek született, sorrendben Bella (édesanyja Lőrincz Erzsébet), Zalán (Bogyor Ildikó), Barna (Bakó Irma Rozália), Antonio (Bonca Julianna-Adriána), Viki Diána (Balogh Annamária) és Márk (Egyed Tímea). Böjte Ferenc Fodor Zsuzsanna Julianna gyermekével - ő volt a baráti szülészeten az év első kisbabája Korcsolyapálya Napokon belül megnyílhat a baróti korcsolyapálya. Mint ismeretes, december hónapban Barót város a sepsiszentgyörgyi önkormányzattól egy korcsolyapályát kapott ajándékba, ennek üzembe helyezése, elindítása azonban nem ment olyan egyszerűen. Az iskolapályán felállított létesítményhez, mint megtudtuk a város alpolgármesterétől, apróbb kiegészítők hiányoztak, melyeket külföldről kellett megrendelni, beszerezni, ami időt vett fel. A remények szerint ezek most már megérkeznek és a korcsolyázók hamarosan birtokukba vehetik a pályát. Javaslatokra várva Egyelőre még nem tudni mennyi lesz Barót város idei költségvetése, így azt sem, hogy a pénz egész pontosan milyen beruházások megvalósításra lesz elég. Annyi azonban már bizonyos, hogy vannak leszerződött munkálatok, melyeknek a kivitelezők idén neki kellene lássanak, ilyen a Bányász utca, valamint az autóbusz állomás melletti lakónegyed útjának, járdáinak felújítása, a Petőfi híd átépítése. A Termoconfort cég által végzett munkálatokra (víz, szennyvízvezeték-hálózat cseréje) a városkasszában még 1,3 millió lej áll rendelkezésre, a remények szerint ebből a hátralevő munkálatokat fizetni tudják. A víztisztító állomásnál végzett átépítésre még nem kevesebb, mint 4 millió lejt kell adjon a kormány, ha ez megtörténik, és a Termoconfort is elvégzi a feladatát, akkor Barát város vízellátása, szennyvízhálózata az előírtaknak megfelelő lesz - hangzott el a város legutóbbi tanácsülésén. A felsoroltakon kívül bizonyára egyébre is jut pénz, arra nézve, hogy azt mire költhetnék, a polgármester arra kérte a tanácsosokat, tegyenek javaslatokat. Böjte Ferenc Baróti rövidhírek