Erdővidéki Hirlap, 1925 (1. évfolyam, 1-5. szám)

1925-12-01 / 1. szám

1925. december 1. „ERDŐVIDÉKI HÍRLAP.“ 3. oldal 1. szám. megválogatása esetén — az elértnél jóval nagyobb sikert arathatott volna. Zöld K. Bordalának „a férfikar force darabjának“ előadása koronája volt az est szép sikerének. Dalos buzdításának meg is volt a sikere. Az estélyt követő mulatság és táncmulatság a késő reg­geli órákban ért véget. A hangverseny nem hozta meg a várt anyagi sikert, de a műpártolók felülfi­­zetése pótolta a beléptidíjaknál mutat­kozó hiányokat. Felülfizetéseket kaptak a következő műpártolóktól: Kohn Sándor, Nagyvárad 60 lej, Pataki Mór, Cluj 100 lei, Előpataki Sándor, Felsőrákos 60 lei, Babos Antal 100 lei, Dr. Biró Gyula 120 lei, Dr. Fábián László 500 lei, Chişiu Ioan, Iző 50 lei, Fitók­ István 30 lei, Paraté Anna 20 lei, Brotea Sándor 200 lei, Paneth Ármin 60 lei, Beke Antal 60 lei, János Ferencz 200 lei, Gál Béla 20 lei, Wer­ner Rezső 100 lei, Dr nagyenyedi Jeney István 500 lei, László András 20 lei, Égető Árpád 100 lei, I. Szász Ferenc 100 lei, Valics János 100 lei, Nánásy Imre 100 lei, Hoffmann Ferenc 100 lei, Fridó szemfedő gyár, Arad 300 lei Fogadják e nemes, kulturális célt szolgáló adományaikért a Dalárda há­lás köszönetét. HÍREK. Előfizetési felhívás. „ Erdővidéki Hírlap“ címen heti­lapot indítunk, mely elsősorban az erdővidéki magyarság érdekeit van hivatva szolgálni, de különös fel­adatát képezi az össz­magyarság lelki egysége kiépítésének a mun­kája is. Magunk írunk magunknak és magunkról a nagy közvélemény­nek. Munkatársunk mindenki a­ki tollal kíván harcolni a magyarság érdekéért és jövőjéért. A szerkesz­tést Dr. Fábián László és Dr. Ko­vács Sándor ügyvédek vállalták, kik mellett intenzív munkát ígértek a régi „Erdővidék“ című lap volt munkatársai — Molnár Imre, Dr. Polonkay Tivadar, Ince Viktor, Nagy Elek és mások. Az „Erdővidéki Hírlap“ megjelenik minden vasárnap, úgy, hogy Erdővidék minden egyes községében vasárnapokon reggel kézhez kapják. Az „Erdővidéki Hírlap“ előfizetési ára: Egész évre .... 250 — Lei Fél évre.....................125 — „ Negyed évre .... 65 — „ Egy hóra .... 25 — „ A pretura Baraolton, Bárót végre hosszú küzdelem után eljutott a fejlődés első lépcsőjéhez. A múlt héten felköltözött a pretura (szolga­­bíróság) Aita-Mare—­Nagyajtáról Baraolt-Barótra annak jeléül, hogy a kormány komolyan járási szék­helynek tekinti Baraoltot. A hiva­tal a községháza emeletén van s Dinca István főszolgabíró vezeti. Megalakult a Kaszinó Baróton. A baróti polgári kaszinó jogi személyiségét a sepsiszentgyörgyi törvényszék 165/924. számú ítéletével elismerte s működését engedélyezte. Ez ala­pon a kaszinó 1925. november 22- én tarott közgyűlésen megalakult s tisztikarát megválasztotta Elnök lett egyhangú felkiáltással Dr. Fábián László ügyvéd, alelnök Brotea Sándor gimnáziumi igaz­gató, titkár Nagy Lajos r. k. felek, tanító, pénztárnok Werner Rezső kereskedő, könyvtárnok Balázs Fe­renc tanító, gazda Kádár Mihály kereskedő. Választottak még 12 tagú választmányt s utasította a közgyűlés a tisztikart és választ­mányt, hogy a kaszinó helyiséget megfelelőleg bútorozza be s intéz­kedjék, hogy a helyiség mielőbb megnyitható legyen. Ez alapon a munkálatok serényen folynak s 8-10 nap alatt a kaszinó megnyílik. Halálozás, Id. Dánér Ferencz, Bá­rótnak a régi jó világbeli egyik földesura 1925. nov. 23-án elhunyt. Az elhunyt tipikus alakja volt Ba­­rótnak. Soha senkinek nem vétett, senkinek kárt nem okozott s ezért csak barátai voltak, ellenségei soha sem. Temetése e hó 25-én volt a vidék és a község teljes részvéte mellett. Egyházmegyei tanácsülés Baróton. Az erdővidéki ref. egyházmegye ta­nácsa 1925. december 3-án d. e. 9 órakor a szokott helyen ülést tart. A gyűlés főbb tárgyai: is­kolai- és egyházi költségvetések. Jelentés az üresedésben lévő papi­ és kántori állásokról. Administ­ratív intézkedések. Az esperesi hi­vatal ezúton is kéri a világi és egyházi tanácsosok pontos meg­jelenését. Esik-Esik a hó is, a lei értéke is. A hó jól teszi hogy esik, mert szent András napján már neki ez a kötelessége s szükség is van rá, most már az utak járhatatlanok s a vetések is várják a meleg téli takarót. Annál rosszabbul teszi azonban a lei, hogy folytonosan esik, sőt nem is esik, hanem zuhan. Néhány hónap alatt a 280 ik lépcső­fokról a 230-ra sétált le, a­mi óriási veszteséget jelent a nemzeti vagyon terén. Ha tovább is így tart az irány, bajok lesznek a gazdasági élet terén. Aztán még egy furcsa dolgot csinál a leu, esik-esik s estiben úgy eltűnik,­ hogy maholnap senkinél sem lesz belőle. Maholnap az egyszerű emberrel sóhajtunk fel. Minek is van lea a világon s ha már van, miért nincs ?! Január 30-ig be kell adni az új adó­­vallomásokat. A pénzügyminisztérium körrendeletben intézkedik az új adóvallomások beadásáról, melyet valamennyi pénzügyigazgatóság megkapott. Eszerint az adófizetők vallomásaikat január 1-30-a közt kötelesek beadni s ezen idő letelte után nem szabad elfogadni vallo­másokat, mert február 15-én meg­kezdődnek az adókivető bizott­ságok munkálatai is. Világosságot. Várjuk, epedve vár­juk a világosságot Baróton. Incze Bénivel, az Incze Gábor villany­­gyára utódával a község előnyös szerződést kötött a köz- és ma­­gánvilágítás ellátására, aki az utcai vezetékeket már szépen fel is ál­lította, de az oszlopok még min­dig sötéten merednek az ég felé az éjjeli órákban. A vállalkozó meg­nyugtatott bennünket, hogy rövid pár nap alatt villanynál fogunk sé­tálni az utcán s dolgozni a mun­kahelyeken. Várjuk, nagyon várjuk. Öngyilkoság, Nagy György, állami tanító az elmúlt héten Szárazajtán az állami iskolában lévő lakásán főbelőtte magát és azonnal meg­halt. Érdekes, hogy az öngyilkos­ság oka a végeredményében a csendőr brutalitásra vezethető visz­sza. Még az imperium átvétele után súlyos időkben az ifjú tanítót a csendőrök oly súlyosan bántal­mazták, hogy örök életére szeren­csétlen félszeg lett s emiatt meg­házasodni nem tudott. Ez volt a tragédia magva. A szerencsétlen tanító olthatatlan szerelemre gyu­­ladt egy tanítónő iránt, de olyan testi hibában szenvedett, mely a nősülést kizárta. Sorsát nem bírván viselni, a halálban keresett meg­nyugvást. Több levelet hagyott hátra, melyek megmagyarázzák öngyilkossága okát. Egyik levél címe ez: „Mindenkinek”". Ezen csak annyi áll, hogy „könnyebb meghalni, mint élni. Megható az öngyilkos búcsúja az é­lettől. A szomszéd szobában lakó iskolaszolga és családja éj­jel hallgatták, amint a tanító éne­­kelte a reformátusok 266. számú énekét, mely így kezdődik: „Fel­jebb emeljetek, feljebb a bűn gyá­szos éjéből“. Amint az ének el­hangzott, eldördült a revolver, mely pillanat alatt kioltotta a 23 éves ifjú életét. Az elhunytat Nagybacon­ba szállították, a­hol apjának, Nagy Pál tanítónak házából helyezték örök nyugalomra óriási részvét mellett.­­Tem érdektelen megjegyezni azt sem, hogy az egykori csendőrök áldozatának, a mostani nagybaconi csendőrőrmester volt egyik legjobb barátja, aki könnyes szem­kkel kí­sérte az elhunytat utolsó útjára. A magyar SZÓ ellen, Nagyvárad mel­­lett Balyok községben történt. Ghica György herceg nejét te­mették a kit a vidék népe fajra való tekintet nélkül szeretett s mindenki szeretett volna a halottól elbúcsúzni. A magyarok a ref. lelkészt kérték fel, hogy magyar nyelven mondjon búcsúbeszédet a sírnál, de ezt a temetési szót­­artást végző gör. kel. esperes meg­­■kadályozta. íme igy építik a béke­­s egyetértés templomát azok, a­kiknek a lelki műveltség és a test­véri szeretet hirdetése a feladatuk. Kölcsönös megértés, jöjjön el a te országod. Magyarok a Cseh parlamentben. A csehszlovákiai választások ered­ménye szerint összesen 11 magyar képviselő és 6 szenátor lesz az új prágai parlamentben. Nyílik az egyetértés útja. Úgy látszik ott már szabad volt magyarokat is jelölni. Szabadság, jöjjön el a te országod a romániai választások­nál is. Új magyar pénz. A pengő behoza­taláról szóló törvényt, melyet a magyar nemzetgyűlés határozata után a kormányzó is szentesített, a magyar Hivatalos Lap szombati száma közli. A törvény életbe­­éptetésével egyidejűleg egy kor­mányrendelet teljesen fölszabadítja M­agyarországon a devizaforgal­mat is. Egy teljesen új karikahajós női „Singer“-varrógép ift E 1 a d­ó 'w Cim a kiadóhivatalban. Laptulajdonos­­a ki adó : ÉGETŐ ÁRPÁD. IRODALOM. Beszámoló. Irta : BENEDEK ELEK. Négy esztendeje, hogy végképpen ha­zakerültem Budapestről s szép csen­desen meghúzódtam az én kicsi falum­ban, a, ,zölderdőzúgásos, vadgalambszó­­lásos“ szép Erdővidék legkissebb falujá­ban. Az első esztendőben egyetlen egy­szer sem léptem ki a kapumon, a kö­vetkező esztendőben minden három hó­napra ha esik egy kimozdulás. Kevés megszakítással reggeltől estig az író­asztal mellett üldögélek, irok, írogatok mindenféle könyveket, nagyoknak és gyermekeknek valót, hétről-hétre újsá­got szerkesztek a gyermekeknek s hét­­ről-hétre válaszolok 150—200 levélre a a „Cimbora“ gyem­ekujságban, (amely­nek Erdővidéken van aránylag a legke­vesebb olvasója), aztán egyszerű és ajánlott levelekben. Szóval, amint lát­hatod, nyájas olvasóm, nem bankót csinálok, hanem könyvet és újságot, amik után vajmi kevés bankó szivárog be az én házamba. Bizony, kevés, mert Erdély szegény, igen szegény, s jaj an­nak a pennaforgatónak, aki itt próbálja megszerezni a mindennap kenyerét. Hát, én ezt nem is próbálom, hál’ is­tennek, nincs is rá szükségem: élek, éldegélek abból a száznál több könyv­ből, amelyeket több, mint 40 éven át az egész országnak írtam.. . Voltakép­pen — és igazság szerint — már szé­pen össze is dughatnám a kezemet, megilletne, hogy elsétálgassam és pi­­pázgassam a még hátra lehető eszten­dőket, de munka nélkül az élet nem élet, s a pipázásról is azért mondtam le, hogy a dohányméregtől kitisztuljon a fejem, s újult erővel mesélhessek az elárvult erdélyi gyermekeknek. . . Hát, én csak írtam, írtam, s egyszerre csak azon vettem észre magamat, hogy eb­ben a mindjárt elszenderülő esztendő­ben annyi uj könyvet írtam és szer­kesztettem s annyi régi könyvemnek uj kiadása jelent meg Budapesten és Er­dély külömböző városaiban, hogy még összeszámolni is nehéz. De összeszá­moltam, s akár hiszitek, akár nem, 27 azaz huszonhét könyvem látott napvi­lágot ebben az esztendőben. S akár hiszitek, akár nem, ebből a 27-ből ha­tot ebben az esztendőben írtam, 13-at ebben az esztendőben szerkesztettem, a többi régibb könyv, amelyek elfogy­tak s most újra megjelentek. Ez a 27 könyv összesen 200 nyomtatott iv, egy nyomtatott iv 16 oldal, vagyis 3200 oldal A hétről-hétre megjelenő „Cim­bora“ gyermekujság minden száma is 16 oldal, tehát ez is kitesz 832 oldalt Summa summárum: négyezerharminc­­két oldal az én ez esztendei termésem. Akinek ez nem elég egy vén embertől, termeljen többet. Eszem ágába sincs, hogy ezt a 27 könyvet cím szerint felsoroljam s ezzel egyéb érdekes dolgot kiszorítsak az „Erdővidéki Hírlap" első számából. Egy -két könyvre azonban felhivom a figyelmeteket. Első­sorban ajánlom ol­vasásra Magyarok története c. köny­vemet, mely Kolozsvárt jelent meg a Minerva kiadásában, de Égető Árpád nyomdájában és könyvkereskedésében is megszerezhető 25 lelért. Ezt a köny­vet azért írtam, s úgy írtam meg, hogy nagyok és gyermekek egyaránt olvas­hassák, s ne felejtkezzenek meg az ősök­ről. Ugyancsak Kolozsvárt jelent meg (s ez is kapható Baróton Égetőnél 25 leiért) az Erdélyi gyermekszínház". Ebben vagy 20 színjáték van jeles írók­tól. Azért szedtem bokrétába, hogy le­gyen mit eljátszanak a gyermekek a maguk és az öregek gyönyörűségére, s hadd csendüljön fel minden lehető alkalommal gyermekeink ajkán a szép

Next