Erdővidéki Hirlap, 1925 (1. évfolyam, 1-5. szám)
1925-12-01 / 1. szám
1925. december 1. „ERDŐVIDÉKI HÍRLAP.“ 3. oldal 1. szám. megválogatása esetén — az elértnél jóval nagyobb sikert arathatott volna. Zöld K. Bordalának „a férfikar force darabjának“ előadása koronája volt az est szép sikerének. Dalos buzdításának meg is volt a sikere. Az estélyt követő mulatság és táncmulatság a késő reggeli órákban ért véget. A hangverseny nem hozta meg a várt anyagi sikert, de a műpártolók felülfizetése pótolta a beléptidíjaknál mutatkozó hiányokat. Felülfizetéseket kaptak a következő műpártolóktól: Kohn Sándor, Nagyvárad 60 lej, Pataki Mór, Cluj 100 lei, Előpataki Sándor, Felsőrákos 60 lei, Babos Antal 100 lei, Dr. Biró Gyula 120 lei, Dr. Fábián László 500 lei, Chişiu Ioan, Iző 50 lei, Fitók István 30 lei, Paraté Anna 20 lei, Brotea Sándor 200 lei, Paneth Ármin 60 lei, Beke Antal 60 lei, János Ferencz 200 lei, Gál Béla 20 lei, Werner Rezső 100 lei, Dr nagyenyedi Jeney István 500 lei, László András 20 lei, Égető Árpád 100 lei, I. Szász Ferenc 100 lei, Valics János 100 lei, Nánásy Imre 100 lei, Hoffmann Ferenc 100 lei, Fridó szemfedő gyár, Arad 300 lei Fogadják e nemes, kulturális célt szolgáló adományaikért a Dalárda hálás köszönetét. HÍREK. Előfizetési felhívás. „ Erdővidéki Hírlap“ címen hetilapot indítunk, mely elsősorban az erdővidéki magyarság érdekeit van hivatva szolgálni, de különös feladatát képezi az összmagyarság lelki egysége kiépítésének a munkája is. Magunk írunk magunknak és magunkról a nagy közvéleménynek. Munkatársunk mindenki aki tollal kíván harcolni a magyarság érdekéért és jövőjéért. A szerkesztést Dr. Fábián László és Dr. Kovács Sándor ügyvédek vállalták, kik mellett intenzív munkát ígértek a régi „Erdővidék“ című lap volt munkatársai — Molnár Imre, Dr. Polonkay Tivadar, Ince Viktor, Nagy Elek és mások. Az „Erdővidéki Hírlap“ megjelenik minden vasárnap, úgy, hogy Erdővidék minden egyes községében vasárnapokon reggel kézhez kapják. Az „Erdővidéki Hírlap“ előfizetési ára: Egész évre .... 250 — Lei Fél évre.....................125 — „ Negyed évre .... 65 — „ Egy hóra .... 25 — „ A pretura Baraolton, Bárót végre hosszú küzdelem után eljutott a fejlődés első lépcsőjéhez. A múlt héten felköltözött a pretura (szolgabíróság) Aita-Mare—Nagyajtáról Baraolt-Barótra annak jeléül, hogy a kormány komolyan járási székhelynek tekinti Baraoltot. A hivatal a községháza emeletén van s Dinca István főszolgabíró vezeti. Megalakult a Kaszinó Baróton. A baróti polgári kaszinó jogi személyiségét a sepsiszentgyörgyi törvényszék 165/924. számú ítéletével elismerte s működését engedélyezte. Ez alapon a kaszinó 1925. november 22- én tarott közgyűlésen megalakult s tisztikarát megválasztotta Elnök lett egyhangú felkiáltással Dr. Fábián László ügyvéd, alelnök Brotea Sándor gimnáziumi igazgató, titkár Nagy Lajos r. k. felek, tanító, pénztárnok Werner Rezső kereskedő, könyvtárnok Balázs Ferenc tanító, gazda Kádár Mihály kereskedő. Választottak még 12 tagú választmányt s utasította a közgyűlés a tisztikart és választmányt, hogy a kaszinó helyiséget megfelelőleg bútorozza be s intézkedjék, hogy a helyiség mielőbb megnyitható legyen. Ez alapon a munkálatok serényen folynak s 8-10 nap alatt a kaszinó megnyílik. Halálozás, Id. Dánér Ferencz, Bárótnak a régi jó világbeli egyik földesura 1925. nov. 23-án elhunyt. Az elhunyt tipikus alakja volt Barótnak. Soha senkinek nem vétett, senkinek kárt nem okozott s ezért csak barátai voltak, ellenségei soha sem. Temetése e hó 25-én volt a vidék és a község teljes részvéte mellett. Egyházmegyei tanácsülés Baróton. Az erdővidéki ref. egyházmegye tanácsa 1925. december 3-án d. e. 9 órakor a szokott helyen ülést tart. A gyűlés főbb tárgyai: iskolai- és egyházi költségvetések. Jelentés az üresedésben lévő papi és kántori állásokról. Administratív intézkedések. Az esperesi hivatal ezúton is kéri a világi és egyházi tanácsosok pontos megjelenését. Esik-Esik a hó is, a lei értéke is. A hó jól teszi hogy esik, mert szent András napján már neki ez a kötelessége s szükség is van rá, most már az utak járhatatlanok s a vetések is várják a meleg téli takarót. Annál rosszabbul teszi azonban a lei, hogy folytonosan esik, sőt nem is esik, hanem zuhan. Néhány hónap alatt a 280 ik lépcsőfokról a 230-ra sétált le, ami óriási veszteséget jelent a nemzeti vagyon terén. Ha tovább is így tart az irány, bajok lesznek a gazdasági élet terén. Aztán még egy furcsa dolgot csinál a leu, esik-esik s estiben úgy eltűnik, hogy maholnap senkinél sem lesz belőle. Maholnap az egyszerű emberrel sóhajtunk fel. Minek is van lea a világon s ha már van, miért nincs ?! Január 30-ig be kell adni az új adóvallomásokat. A pénzügyminisztérium körrendeletben intézkedik az új adóvallomások beadásáról, melyet valamennyi pénzügyigazgatóság megkapott. Eszerint az adófizetők vallomásaikat január 1-30-a közt kötelesek beadni s ezen idő letelte után nem szabad elfogadni vallomásokat, mert február 15-én megkezdődnek az adókivető bizottságok munkálatai is. Világosságot. Várjuk, epedve várjuk a világosságot Baróton. Incze Bénivel, az Incze Gábor villanygyára utódával a község előnyös szerződést kötött a köz- és magánvilágítás ellátására, aki az utcai vezetékeket már szépen fel is állította, de az oszlopok még mindig sötéten merednek az ég felé az éjjeli órákban. A vállalkozó megnyugtatott bennünket, hogy rövid pár nap alatt villanynál fogunk sétálni az utcán s dolgozni a munkahelyeken. Várjuk, nagyon várjuk. Öngyilkoság, Nagy György, állami tanító az elmúlt héten Szárazajtán az állami iskolában lévő lakásán főbelőtte magát és azonnal meghalt. Érdekes, hogy az öngyilkosság oka a végeredményében a csendőr brutalitásra vezethető viszsza. Még az imperium átvétele után súlyos időkben az ifjú tanítót a csendőrök oly súlyosan bántalmazták, hogy örök életére szerencsétlen félszeg lett s emiatt megházasodni nem tudott. Ez volt a tragédia magva. A szerencsétlen tanító olthatatlan szerelemre gyuladt egy tanítónő iránt, de olyan testi hibában szenvedett, mely a nősülést kizárta. Sorsát nem bírván viselni, a halálban keresett megnyugvást. Több levelet hagyott hátra, melyek megmagyarázzák öngyilkossága okát. Egyik levél címe ez: „Mindenkinek”". Ezen csak annyi áll, hogy „könnyebb meghalni, mint élni. Megható az öngyilkos búcsúja az élettől. A szomszéd szobában lakó iskolaszolga és családja éjjel hallgatták, amint a tanító énekelte a reformátusok 266. számú énekét, mely így kezdődik: „Feljebb emeljetek, feljebb a bűn gyászos éjéből“. Amint az ének elhangzott, eldördült a revolver, mely pillanat alatt kioltotta a 23 éves ifjú életét. Az elhunytat Nagybaconba szállították, ahol apjának, Nagy Pál tanítónak házából helyezték örök nyugalomra óriási részvét mellett.Tem érdektelen megjegyezni azt sem, hogy az egykori csendőrök áldozatának, a mostani nagybaconi csendőrőrmester volt egyik legjobb barátja, aki könnyes szemkkel kísérte az elhunytat utolsó útjára. A magyar SZÓ ellen, Nagyvárad mellett Balyok községben történt. Ghica György herceg nejét temették a kit a vidék népe fajra való tekintet nélkül szeretett s mindenki szeretett volna a halottól elbúcsúzni. A magyarok a ref. lelkészt kérték fel, hogy magyar nyelven mondjon búcsúbeszédet a sírnál, de ezt a temetési szótartást végző gör. kel. esperes meg■kadályozta. íme igy építik a békes egyetértés templomát azok, akiknek a lelki műveltség és a testvéri szeretet hirdetése a feladatuk. Kölcsönös megértés, jöjjön el a te országod. Magyarok a Cseh parlamentben. A csehszlovákiai választások eredménye szerint összesen 11 magyar képviselő és 6 szenátor lesz az új prágai parlamentben. Nyílik az egyetértés útja. Úgy látszik ott már szabad volt magyarokat is jelölni. Szabadság, jöjjön el a te országod a romániai választásoknál is. Új magyar pénz. A pengő behozataláról szóló törvényt, melyet a magyar nemzetgyűlés határozata után a kormányzó is szentesített, a magyar Hivatalos Lap szombati száma közli. A törvény életbeéptetésével egyidejűleg egy kormányrendelet teljesen fölszabadítja Magyarországon a devizaforgalmat is. Egy teljesen új karikahajós női „Singer“-varrógép ift E 1 a dó 'w Cim a kiadóhivatalban. Laptulajdonosa ki adó : ÉGETŐ ÁRPÁD. IRODALOM. Beszámoló. Irta : BENEDEK ELEK. Négy esztendeje, hogy végképpen hazakerültem Budapestről s szép csendesen meghúzódtam az én kicsi falumban, a, ,zölderdőzúgásos, vadgalambszólásos“ szép Erdővidék legkissebb falujában. Az első esztendőben egyetlen egyszer sem léptem ki a kapumon, a következő esztendőben minden három hónapra ha esik egy kimozdulás. Kevés megszakítással reggeltől estig az íróasztal mellett üldögélek, irok, írogatok mindenféle könyveket, nagyoknak és gyermekeknek valót, hétről-hétre újságot szerkesztek a gyermekeknek s hétről-hétre válaszolok 150—200 levélre a a „Cimbora“ gyemekujságban, (amelynek Erdővidéken van aránylag a legkevesebb olvasója), aztán egyszerű és ajánlott levelekben. Szóval, amint láthatod, nyájas olvasóm, nem bankót csinálok, hanem könyvet és újságot, amik után vajmi kevés bankó szivárog be az én házamba. Bizony, kevés, mert Erdély szegény, igen szegény, s jaj annak a pennaforgatónak, aki itt próbálja megszerezni a mindennap kenyerét. Hát, én ezt nem is próbálom, hál’ istennek, nincs is rá szükségem: élek, éldegélek abból a száznál több könyvből, amelyeket több, mint 40 éven át az egész országnak írtam.. . Voltaképpen — és igazság szerint — már szépen össze is dughatnám a kezemet, megilletne, hogy elsétálgassam és pipázgassam a még hátra lehető esztendőket, de munka nélkül az élet nem élet, s a pipázásról is azért mondtam le, hogy a dohányméregtől kitisztuljon a fejem, s újult erővel mesélhessek az elárvult erdélyi gyermekeknek. . . Hát, én csak írtam, írtam, s egyszerre csak azon vettem észre magamat, hogy ebben a mindjárt elszenderülő esztendőben annyi uj könyvet írtam és szerkesztettem s annyi régi könyvemnek uj kiadása jelent meg Budapesten és Erdély külömböző városaiban, hogy még összeszámolni is nehéz. De összeszámoltam, s akár hiszitek, akár nem, 27 azaz huszonhét könyvem látott napvilágot ebben az esztendőben. S akár hiszitek, akár nem, ebből a 27-ből hatot ebben az esztendőben írtam, 13-at ebben az esztendőben szerkesztettem, a többi régibb könyv, amelyek elfogytak s most újra megjelentek. Ez a 27 könyv összesen 200 nyomtatott iv, egy nyomtatott iv 16 oldal, vagyis 3200 oldal A hétről-hétre megjelenő „Cimbora“ gyermekujság minden száma is 16 oldal, tehát ez is kitesz 832 oldalt Summa summárum: négyezerharminckét oldal az én ez esztendei termésem. Akinek ez nem elég egy vén embertől, termeljen többet. Eszem ágába sincs, hogy ezt a 27 könyvet cím szerint felsoroljam s ezzel egyéb érdekes dolgot kiszorítsak az „Erdővidéki Hírlap" első számából. Egy -két könyvre azonban felhivom a figyelmeteket. Elsősorban ajánlom olvasásra Magyarok története c. könyvemet, mely Kolozsvárt jelent meg a Minerva kiadásában, de Égető Árpád nyomdájában és könyvkereskedésében is megszerezhető 25 lelért. Ezt a könyvet azért írtam, s úgy írtam meg, hogy nagyok és gyermekek egyaránt olvashassák, s ne felejtkezzenek meg az ősökről. Ugyancsak Kolozsvárt jelent meg (s ez is kapható Baróton Égetőnél 25 leiért) az Erdélyi gyermekszínház". Ebben vagy 20 színjáték van jeles íróktól. Azért szedtem bokrétába, hogy legyen mit eljátszanak a gyermekek a maguk és az öregek gyönyörűségére, s hadd csendüljön fel minden lehető alkalommal gyermekeink ajkán a szép