Erdővidéki Hirlap, 1931 (7. évfolyam, 1-51. szám)
1931-01-04 / 1. szám
Előfizetési árak Negyed évre 45* K. VII. évfolyam. 1. szám.Baraolt-Barót, 1981. január 4. Egész évre ISO — Lei. Fél évre 90*- Lei* Lei. Egy hóra 15'-- Lei. Egy szám 5 Lei. Hirdetési díjak előre fizetendők díjszabás szerint Felelős aerkeedő DR. FÁBIÁN LÁSZLÓ. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Baraok, Égető Árpád könyvnyomdája. Minden a szerkesztőséget és kiadóhivatalt érdeklő küldemények ide címzendők. Kéziratokat nem adunk vissza 193 . Csak így szárazon, csupaszon írjuk ide ezt a számot, mely életünkben azt jelenti, hogy ismét öregebbek lettünk egy esztendővel. Jelzőt nem merünk melléje írni, jövendőt nem tudunk róla mondani. Mintegy szokásból mondjuk egymásnak uton-útfélen, hogy boldog új esztendőt, de aki kívánja, az sem hiszi, aki megköszöni az sem képzeli el, hogy a mai viszonyok mellett csak úgy egy évszámmal el lehetne érni a boldog idő küszöbére. Tizenharmadszor ugrott a számológép az emberiség életében azóta, hogy a világégést megszüntettük, a gyilkolás fegyvereit gúlákba raktuk s hitünket egy boldog ujesztendőbe vetettük. És ez a boldog ujesztendő évről-évre elmarad s még folyton tovább szalad az emberek lelkétől. Az emberiség évről-évre vénhedik és évről-évre fokozottabb mértékben hódítja uralma alá a természet erőit s minél gyorsabb tempóban közeledik a mindenhatóság fogalma felé, annál gyorsabban pusztul is, mert lelki nemessége nem fejlődik egyenes arányban a száraz tudás fejlődésével. Az emberi tudás napról-napra újabb gépeket konstruál s ezekkel fokozatosan megkíméli az embert a fizikai munkától s mindennap közelebb visz a természet feletti uralkodás tökéletességéhez. Sajnos azonban, hogy minél erősebben uralkodik az ember a természet erőin, annál kevesebbet foglalkozik a lélekkel és az érzések alapján felépítendő új társadalmi élet fogalmával. A tudomány a természet erőinek leigázásával napról-napra több embernek a kezéből ragadja ki a munka eszközeit és a fizikai élet lehetőségeit, s amíg a munkanélküliek száma egyre szaporodik, a feleslegessé lett embertömegek nyomora egyre fokozódik, addig nem jelentkezik senki, sem ember, sem Messiás, aki ezt a mai társadalmat lelkileg is, a maga berendezkedésében az új életviszonyoknak megfelelőig átalakítsa. Ma, a tudomány egyszere alkot és rombol s ez nem is volna rossz, ha egy uj találmány régi rendszereket rombolna le s egy uj világ uj rendszereit teremtené meg, de sajnos minden ujitás csak az emberek tömegét állítja ki a sorból anélkül, hogy uj beosztást osztana ki nekik a társadalom mai rendszerében. És ez a félreállított tömeg egyre szaporodik s lelki világában, érzéseiben egyre vadabb lesz s ebben az elvadult érzésvilágban keres magának új érvényesülést. És ez új érvényesülési törekvés az, ami belénk fojtja a boldog újév kívánását. Forr, rotyog, pöfög minden az emberiség lelki világában és senki sem láthatja még, hogy mit hoz a jövendő. Az 1931. esztendő kritikus esztendőnek egérkezik s épen ezért félve tekintünk elébe. De bizzunk Istenben, hogy küld embert, vagy küld egy második Megváltót, aki összekovácsolja az emberiség lelki és érzésvilágát oly erőssé, hogy versenyt tud haladni a tudás erejével s akkor lehet még remélnünk boldogabb időkben. Ebben a reményben félénken mégis mondunk annyit, hogy olvasóinknak kívánunk boldogabb új esztendőt! —nó. A Báróti Gazdakör közgyűlése. A barói gazdakör dec. 30 án tartotta az 1930. évben utolsó közgyűlését, a tagok élénk részvétele mellett. Az ülésen a hivatalos ügyek mellett szakszerű előadások is szerepeltek, melyek közül Biró István takarékpénztári igazgató előadása tárgyhalmazat miatt egy következő gyűlésre halasztatott. Tárgyaltatott a Háromszék megyei gazdasági egyesület átirata, amelyben a gazdakört az egyesületbe való belépésre szólítja fel. Tárgy élénk vitára adott alkalmat, mert sajnos a tagok közül sokan nincsenek tisztában a gazdák egyesületekbe való tömörítésének szükségességével s bizony akadt értelmes vezető gazdaember, aki a tiz lesi tagsági díjon akadt fel. Végre is Perényi Jenő, a baróti járás agilis állatorvosa bizonyította be kézzelfogható érvekkel az egyesületbe való tömörülés szükségességét, mire a gazdakör kimondotta, hogy a megyei gazdasági egyesület tagul belép s a gazdasági kamara munkáiban élénk részt kíván venni. A pénztári jelentés tudomásulvétele után a gazdakör elhatározta egy új tipusu trör beszerzését. Ezzel a hivatalos tárgysorozat kimerülvén, az előadók tartották meg előadásaikat. Perényi Jenő állatorvos tartott előadást az okszerű sertéshizlalásról, népies modorban mutatván rá a szokásos hizlalási módszerek hibáira — néha derültséget is keltve, mindvégig érdeklődés és figyelem mellett mutatva rá a helyes eljárásra. Ezután a Minerva biztosítótársaság mutatott rá a biztosítás szükségességére és hasznosságára. Nagy érdeklődéssel hallgatta a közgyűlés Nagy Mihály baróti kertész szakelőadását a növényvédelemről és a székely gazdák részére leginkább kihasználható gazdasági ágakról. Ilyenekül jelöli meg a baromfitenyésztést és a gyümölcstermelést, mert ezek képezik a városi ember kedvencz ételeit. Aztán pontokba szedve magyarázta meg a gazdáknak a növényvédelem módjait és eszközeit. Nagy Mihály előadását mindvégig nagy figyelemmel és érdeklődéssel hallgatták a gazdák s mint lapunk gazdasági rovatának munkatársát, mi is szívesen köszöntjük hasznos munkájáért. Huszár Ádám róm. kath. esperes tartott ezután magas szárnyalású beszédet a földmivelés fontosságáról és a földmives ember értékéről az emberi társadalomban. Boldogulást azonban úgy jövendöl a földmíves népnek, ha összetart és nemcsak megfizeti az egyesületek tagsági díját, hanem szívvellélekkel részt is vesz a közérdekű munkában. A közgyűlés ezután Huszár Ádámot a gazdakör díszelnökévé választotta meg egyhangú lelkesedéssel, mire a mindvégig érdekes és tanulságos közgyűlés véget ért.