Erdővidéki Hirlap, 1935 (11. évfolyam, 1-45. szám)
1935-01-06 / 1. szám
2. oldal — 1. szám. ERDŐ VIDÉKI HIRLAP’, 1935. január 6. Vásároljon szerencsés sorsjegyet Bárdion : sorsjegy« ÉGETŐ ÁRPÁD könyvkereskedésében 41 JESY GYULA bankigazgatónál Messzemenő diszkréció, ingyen húzáslista. A nemzeti öntudat. A nemzeti öntudat egy nép küzdelmének, megmaradásának legfontosabb kelléke. Enélkül eltűnik, megsemmisül, felfalják a nagy harcban azokat a nemzeteket, amelyekből hiányzik a fegyelmezettségnek, a fajához való törhetetlen ragaszkodásnak és minden megpróbáltatások között való kitartásnak az egybefogó közössége. Egyszóval elvész az a nép, amelyből hiányzik a nemzeti öntudat. Minél fejlettebb, mentői kiépítettebb egy népben az összetartozandóságnak érzete, minél nagyobb történelmi múlt fogja össze a fajt és mentői kulturáltabbak azok a kötelékek, amelyek felerősítik a nemzeti öntudatot, annál emelkedettebb, biztosabb és szebb az a küzdelem, amelyet minden népnek folytatnia kell megmaradásáért. Egy pillanatig sem szabad elfelejteni, hogy minden nemzedék a maga életével történelmet ír. Különösen történelmet csinál a mai generáció, amelynek minden tagjára, minden egyedére kötelességek hárulnak. Ezek alól nem lehet kibújni, bujkáló gyengeséggel nem lehet félreállni. A nemzeti érvényesülés legdühöngőbb korszakát éljük az egész vonalon. Ebben a nagy felvonulásban, mérkőzésben csak igazán azok maradhatnak meg, csak az a faj állhat meg, amelyben a faji öntudatosság erényei a legszebben vannak kiformálódva, mely faj hiszi azt, hogy a történelem hivatást adott és magasabbrendű küldését írta meg számára. Az a nép, amelynek nincsen iskolázottsága, amely nem érti meg azt, hogy az egyesnek szürke napi életén felül az összességnek a küzdelme, a célkitűzése, történelmi hivatásának vagy szerepének betöltése a fontos, annak a népnek szolgasors az osztályrésze. Egy faj öntudatosságának megnyilatkozásaira soha alkalmasabb idők nem jártak, mint ma. Állítsuk ide a mi népünk számára is azt, amelyből példát meríthet. Mert hiszen a romániai magyarság is olyan körülmények közé jutott, amelyek próbára teszik a népi erényeket és megmaradásában csak akkor bízhat, ha ezek az erények minden más népénél szebbek, öntudatosabbak. Figyeljétek csak jól meg mi történik a németeknél a Saar-vidéken. Január 14 én népszavazás lesz. Az ott élő népet megszavaztatják, hogy maga döntse el a nagy vitát. Hová akar tartozni, Franciaországhoz, vagy Németországhoz. Erre olyan a szavazásra Amerikából 340 német érkezett haza, és még több ezer van útban, akiknek joguk van résztvenni ezen a szavazáson. A hívó szóra több ezer elindult a tengeren túlról, mert hívja a faji kötelesség, szólítja a faji öntudatosságnak belső kényszere. Hathetes tengeri utat tesz meg, pénzt, időt nem kimérve, a világ túlsó végéről útnak indul, hogy egyetlen szavazatával erősítse a nagy német küzdelem és erőpróbának ezt a történelmi lépését. Meg tudjuk-e érteni, milyen felemelő, milyen ragyogó példája ez a nemzeti öntudatosságnak a mi számunkra. Vizsgáljuk csak meg, hasonlítjuk csak össze a német lelki egységnek és a közös küzdelem öntudatosságának ezt a nagyszerű példáját a magunk helyzetével és legalább tegyünk annyit, hogy csodáljuk meg és alkalmas pillanatban állítsuk szemeink elé nagy népeknek a megmaradásukért folytatott gerinces magatartásukat. A székely népet is egyre gyakrabban szólítja urnák elé, sokszor hívja szavazásra a magyar faji kötelesség. És ebben a gyakoriságban egyre kopik és elvész a székely népnek az az öntudatossága, amely nélkül faji küzdelmet folytatni nem lehet. Népünk már csak immel-ámmal, közömbösséggel teljesítette magyar kötelességét,sőt fajtáját is megtagadva lelkiismeret nélkül félre szavazott a legutóbbi választásokon is. Megtörtént az is, hogy zúgolódva indult el községéből és csak nagy unszolásra vitte el szavazatát egy pár kilométerre a szavazó központjába. Ha a jövőben ilyen áldozatokat kíván a székely néptől a magyar faji küzdelem, akkor legalább jusson eszükbe az amerikai német, aki sok ezer kilométerrel hazajött csak azért, hogy egyetlen szavazat el ne vesszen abban a küzdelemben, amelyet fajtája az életért, a megadásáért folytat. A faji öntudatosságnak hasonló fokára kell emelkedjen minden nemzet, a fajáért való áldozatosságnak hasonló teljesitményeig kell kiképezve legyen egy nemzet minden fiának lelke s akkor bátran nézhet szembe az idők minden megpróbáltatásaival. A bánat kulurkáz története. DR. FÁBIÁN LÁSZLÓ. XX. ÍRJA: A tea felszolgálásánál háziasszonyok voltak Simon Józsefné, Varga Istvánná és Benedek Istvánná. Házikisasszonyokként felszolgáltak Kolumbán Rózsika, Gál Rózsika, Takó Vanda, Benedek Klárika, Bede Mancika, Molnár Margit, házigazdák voltak Borbáth István és Kolumbán Béla. Mindannyian komolyan és lelkesen teljesítvén kötelességeiket. A szeretet-vendégség ellátásához anyagi áldozatokkal hozzájárultak : Komsa Mária, Rákosi Andrásné, Belle Andrásné, Pichler Gyuláné, Jancsó Gyuláné (bankigazgató neje), Dávid Ákosné, Dolcsig Erzsiké, Benedek Samuné, Varga Istvánná, Takó Albertné (szűcs), Valics Jánosné, Égető Árpádné, Kovács Mózesné, Ilyés Mózesné, Becző Gáborné, Gál Lajosné (Salamon), Kolumbán Rózsika, Bede Manci, Balázs Béláné, Bartalis Dénesné, Benedek Istvánná, Pap Andrásné, Pál Istvánná, Szekeres Elekné egy-egy tál teasüteménnyel és különféle ízletes tésztával. Philippovich Bözsi hét darab citrom, Szász Mártonná két drb. citrom és egy doboz tea, Miklós László egy kiló kockacukor, Bul István egy félliter szesz, Dinka Ibi két kiló cukor, Kovács Sándor esperes cukor és tea, Zeleh János idős egy félliter rum, Ilyés Imre két kiló cukor és tea, Sándor Lajos két kiló cukor és 20 lei rumra, Hegedűs Lajosné 50 lei anyagvásárlásra. A szereplő gyermekeknek jutalomcukorkákat adományoztak Égető Árpádné, Valics Jánosné és egy tortával vendégelte meg a kicsinyeket Gál Béláné. Kósa Lajosné 20 lejt adott. íme, igy lehetett, hogy a református egyház vendégül láthatta Baraolt—Bárót népét új házában az első összejövetelen. Isten látta és látja a szép és a Értesítem Bárót és vidéket, vásárló közönségét, hogy első temetkezési vállalatomat, varrógép és kerékpár üzletemet áthelyeztem lakásomra. Hid-ucca 177. szám alá. Nagy választék temetkezési cikkekben és a legolcsóbb árak mellett. Ravatalozás és gyászkocsi használat díjtalan. Tisztelettel: Takó Ferencné Baraolt.