Erdővidéki Lapok, 2002 (3. évfolyam, 1-4. szám)
2002-03-01 / 1. szám
Kossuth Lajos születésének kétszázadik évfordulójára Demeter László Kétszáz éve, 1802. szeptember 19-én született Monokon Kossuth Lajos. Kossuth a 19. század talán legnagyobb hatású magyar politikusa, a polgári szabadságjogokért és a nemzet önrendelkezéséért, függetlenségéért folytatott fegyveres küzdelem irányítója, 1849-ben a független Magyarország kormányzó elnöke. A szabadságharc előtt és idején állandó nézetkülönbségei voltak gróf Széchenyi Istvánnal, aki a békés gazdasági fejlődés és megerősödés, a polgárosodás híve volt, míg Kossuth a radikálisabb eszközökben látta a megoldást. A szabadságharc bukása után emigrációba kényszerült és többet nem térhetett haza Magyarországra, Torinóban halt meg 1894-ben. A 2002. esztendőt Kossuth emlékévvé nyilvánította a Magyar Tudományos Akadémia. A nagyvilágban mindenhol Kossuth-ünnepségek sora, tudományos konferenciák, emlékfelhagyások fogják nyomatékosítani az évforduló súlyát. Kossuth a ’48-as forradalom után a magyar nemzet számára a szabadság jelképévé vált és az maradt napjainkig is. A balszerencsékkel tele 20. században személyi kultusza tovább élt politikai nézetektől függetlenül, ahol magyarok éltek, személyisége felértékelődött. Erdővidéken is élénken élt és él Kossuth Lajos emléke. Érdekes néhány epizódot kiemelni. Baróton például 1888. március 15-én táviratot küldtek Kossuthnak Torinóba, köszöntve „a haza nagy fiát”. Ugyancsak Baróton a település fő utcáját már több mint száz éve Kossuth Lajos nevére keresztelték át és a két világháború közötti időszakot leszámítva mai napig is így nevezik. Száz évvel ezelőtt, Kossuth születésének 100. évfordulóján egész Erdővidéken nagy ünnepségeket tartottak és az akkor még élő ’48-as honvédek is az ünnepségek középpontjában álltak. Ezt korabeli fényképek is igazolják. Idén május 17-én emlékezünk Baróton a nemzet nagy fiára. Baróton a volt Korona Szálló falán emléktáblát fog elhelyezni a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület Kossuth emlékére, valamint tudományos ülésszakra fog sor kerülni, melyen Kossuth személyiségének, munkásságának kiváló ismerői, dr. Egyed Ákos, dr. Bona Gábor, dr. Csikány Tamás és Kónya Ádám tartanak előadást. Bár Kossuthnak személyes kapcsolata nem volt Baróttal és Erdővidékkel, nem járt itt soha, de történelmünk olyan jelentős személyisége, ki megérdemli, hogy méltóképpen megemlékezzünk róla. Üzenete napjainkban is érvényes, az hogy a nemzeti szabadság és az emberi méltóság az egyik legfontosabb emberi érték, melyet minden eszközzel védenünk kell. Barót, 2002. március Ferkővidéki Kanok