Erdővidéki Lapok, 2005 (6. évfolyam, 1-4. szám)

2005-03-01 / 1. szám

2005 - Mikó Imre emlékév Demeter László Háromszéken a 2005. esztendő Mikó Imre emlékév. 200 éve született hídvégi gróf Mikó Imre (Zabola, 1805. szept. 4. - Kolozsvár, 1876. szept. 16.) művelődéspolitikus, mi­niszter, történetíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Mikó a 19. század egyik leg­jelentősebb erdélyi, sőt magyarországi közéleti szereplője, kinek nevéhez számos máig fennálló, vagy újraalapított intézmény létrehozása fűződik, több máig forrásértékű történeti munka szerzője. A nagyenyedi Bethlen-kollégiumban tanult 1813-tól 1824-ig. 1824-től joggyakornok a marosvásárhelyi királyi táblánál. 1826-tól Kolozsvárt guberniumi tisztviselő. 1837-től consiliarius (főkormányszéki tanácsos). 1847-től 1849-ig erdélyi kincstárnok. Az erdélyi reformnemzedék egyik vezére. Erdély és Magyarország uniójáért, a jobbágyfel­szabadításért harcolt. 1848 októberében az agyag­falvi Székely Nemzeti Gyűlés elnöke. 1848. december 2-án az erdélyi gubernium folyamodványát - melyben Erdély poli­tikailag veszélyes belállapotát vázolják - személyesen vitte el az akkor Olmützben székelő királyi udvarhoz. A folyamodványra választ nem kapott. Mikét tíz hónapig Olmützben őrizetben tartották, csak 1849. októberében engedték haza. A frach-korszak­­ban a passzív ellenállás politikájának híve. 1861-ben rövid ideig Erdély főkom­ányzója, mikor azonban a bécsi udvar magyarellenes törekvései újból nyilvánvalókká váltak, visz­­szavonult. Az 1865-ös kolozsvári és pesti országgyűléseken az unióért küzdött. 1867. február 20-tól 1870. április 21-ig közmunka- és közlekedésügyi miniszter volt Andrássy Gyula kormányában. Tervet dolgozott ki a vasút- és úthálózat kiépítésére. Az elnyomatás éveiben is hatékony kulturális szervező tevékenységet fejtett ki. 1838-tól a nagyenyedi kollégium, 1840-től az erdélyi ref. egyházkerület főgondnoka volt. 1844-ben megalapítot­ta az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesületet azzal a céllal, hogy az elmaradt erdélyi mezőgazdaságot magasabb színvonalra emelje. 1843-tól a kolozsvári Nemzeti Színház felügyelő bizottságának elnöke. A falusi iskolák színvonalának emelése érdekében szor­galmazta a tanítóképzés reformját és az egyetemi szintű papképzést. Támogatta az 1848-49-ben elszegényedett szászvárosi református kollégiumot. Neki köszönhető, hogy 1849 végétől Kolozsvárt újból elkezdődtek a magyar színielőadások. A színház épületét saját költségén megnagyobbította és berendezését felújította. 1859-ben megalapította Sepsiszentgyörgyön a később nevéről elnevezett református kollégiumot. Jelentős alkotása az általa 1859-ben alapított Erdélyi Múzeum Egyesület, illetve az Erdélyi Múzeum, híres könyv- és levéltárával. A Magyar Történelmi Társulat egyik megalapítója, s alapításától, 1867-től haláláig elnöke volt. Közreműködésével hozta létre az állam 1872-ben Kolozsvárt a második magyar tudományegyetemet. Dr. Egyed Ákos így összegzi Mikó életpályáját. ..Hídvégi Mikó Imre a 19. századi magyar vezetőréteg nagy egyénisége volt. Összmunkássága, erkölcsi tartása, a magyar nemzeti kultúra fejlesztésében játszott szerepe, valamint társadalomszervező tevékenysége által rászolgált arra, hogy Erdély Széchenyijének nevezzük. S bőven rászolgált arra is, hogy történetírásunkban, hagyományrendünkben megkapja az őt megillető helyet. Alakjának és tevékenységének felidézése mai gondjaink megoldásában is segíthet. " Erdő­vidéki Lapok

Next