Erdővidéki Lapok, 2008 (9. évfolyam, 1. szám)
2008-03-01 / 1. szám
MEERAJZ Adatok Vargyas mészégetős múltjához és jelenéhez _________________ Kinda István Vargyason több száz éve foglalkoznak mészégetéssel, erre vonatozó adatokat találunk az írott forrásokban is. A verejtékes munkával járó mesterséget mai napig űzik a Vargyas határában található mészkőkészletet használva alapanyagként. A Szerző körültekintően, gazdagon adatolva ismerteti a vargyasi mészégetés múltját és jelenét. ► 1: A források adatai' Az 1820-as udvarhelyszéki parasztvallomásoknak az erdővidéki Vargyasra vonatkozó adatsoraiban olvashatjuk, hogy a falu elöljárói a kérdezőbiztosok érdeklődésére a mészégetéssel kapcsolatban így nyilatkoztak: „meszet rakni falunkba(n), s azt eladni akárkinek is szabad, úgy szenet is égetni. Szoktunk is egy keveset. ” Korábbi, a farkaslaki szénégetést vizsgáló kutatásunk során figyeltünk fel arra, hogy a bizonyíthatóan több évszázados, lokalitáshoz kötődő népi mesterség jövedelmét ugyanezen - az adóztatást célzó - felmérés során elhallgatták a vallomástevők. Az érthető gazdasági okokból viszszatartott, módosított információt azonban kiegészíti, nyilvánossá teszi a mindent megbélyegző közeli-távoli népi közvélemény, amely Vargyast, valamint a közeli Homoródalmást és Homoródkarácsonyfalvát a mészégetés régi, hagyományos helyszíneiként, a mészégetők falvaiként tartotta és tartja számon. Valószínűleg a vallomástevők az összeíráskor a mészégetés vagy mésszel való kereskedés helyi gyakorlatát úgy vallották be, hogy nem részletezték annak helyi közösségben öltött valós gazdasági súlyát és társadalmi méreteit. A mészégetésnek mint népi mesterségnek, természetkiélő népi iparnak Vargyason nagyon hosszú idő óta számottevő gazdasági jelentősége volt, az állattartás és földművelés mellett alapvető megélhetési forrást jelentett. Égetett mész használatára a Vargyas környéki erődök, építmények emelésénél már a kora középkorból vannak bizonyítékok és adatok. A Bika erdejében a régészeti ásatások során feltárt 12. századi toronyerőd romjai közt és körül talált nagy mennyiségű mészanyag arra utal, hogy a mészkő kiaknázásának és hasznosításának gyökerei még ennél is mélyebbre nyúlnak vissza az időbe. További kutatások feladata lesz kideríteni, hogy a középkor és újkor folyamán kik, milyen típusú üzemszervezetben - családon belül, vagy mesteremberek összeállásával -, megrendelésre, vagy eladásra foglalkoztak-e a fontos építőanyag előállításával. 1.1. Egyházi források A fennmaradt történelmi, művelődés- és művészettörténeti értékű forrásokban számos adat jelzi, hogy a falu környékén a mészkőtelepek adottságait kihasználva a vargyasiak mellett más falvak mészégetői is dolgoztak. Fehér János művészettörténész a Vargyasi Unitárius Egyházközség Irattárában végzett egyháztörténeti kutatásai során számos 19. század eleji, néprajzilag is jól hasznosítható adatot talált például a homoródkarácsonyfalvi mészégetők vargyasi tevékenységére vonatkozóan.8 [11819. Die 131a Április gyűlés lévért a’Jakab Dávid házánál a prim[arius] curator Szolga Miklós és Szász Pál atyánkfia előli ülések alatt, az hol is az Eccl[esi]a tanátskozék, hogy mitsoda fundust lehetne tanálni mivel az épittést follytathassák, mellyre határoztatott: 10. Hogy a’ Hlomoród] Karátsonfalváról bé jött Nagy János és Jakab János nevű mész rákoknak adatassék egy kas mészre való fa, melylynek rakása lészen a vargyasi erdőn Ketske Hím alja nevű hellyben. Igérék is Nagy János és Jakab János, hogy az kas mészre való fáért fizetnek bé következendő Pünkest napjára 30 ~ harmintz riénesi forintokat az Eccl[esi]ának. Azonban a marhájokra ollyan gondot viselnek, hogy azokkal az ottan való szomszéd birtokosoknak kár nem tetetnek. Olly meg hagyással adgya ezen engedelmet a vargyasi Ecclfesija a H[omoród] Karácson falviaknak, hogy azért, hogy mostan a vargyasi határban meszet rakhatnak, jövendőben ne praetenciálják az által magoknak az határt is. 20. Végeztetett az is, hogy ha meg efféle szükségre főnének belomoródt Karátsonfalváról betsülletes személlyek, hasonló módon adathassák azoknak is mészre valóra a fenn irt hellyen és conditiok alatt. [...140. Hlomoród] Karátsonfalvi Lakatos János és Farkas Mosesnek szabadság adattatik, hogy a vargyasi határon Ketske Hím nevű hellyen a Kitsi flalomnál égessenek egy kas meszet harmintzkét karó kerüléssel, mellyre való fáért fizetnek az falunak rienensibusi fl[orenorum] 30, Erdőviriáki hilpfik 4 ►