Erec, 1995 (1-12. szám)
1995-01-01 / 1. szám
2 I---------------------------------------1 Herzl Egyesület (Kör) múltja és jelene Másodiknak jelentkezett a cionista szervezetek újjáéledésekor a Herzlről elnevezett csoport. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a Herzl-kör eredetileg a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület „köpenyéből bújt ki"! Valahogy úgy mint a Magyar-Izraeli Baráti Társaság, amely a Mazsike egyik hasonló célú szakosztályaként indult, egy rövid ideig párhuzamosan működtek, majd a Mazsike-szakosztály beszüntette tevékenységét. Herzl Tivadar emlékének ápolására és így közvetve a hazai cionista hagyományok felelevenítésére alakult szakosztály a Mazsikében még az 1988 őszi zászlóbontáskor. Staub Pál és Jung József voltak az „alapító atyák”. Színvonalas előadások hangzottak el Izraelről és a cionizmusról a Garay utcai klubban. Ezeket a Mazsike akkori hírlevele is propagálta. Látogatásuk kikovácsolt egy „kemény magot”, akik 1989 október 2-án megalakították a Herzl-kört, nyíltan cionista szervezetként. Át is tették összejöveteleik színhelyét a ma már 1985 óta működő Oneg Sabbath, az első cionista szervezet helyiségébe, a Bethlen térre. Ez volt a hőskor... A lelkes kis társaság bekapcsolódott a négy évtizedig szünetelő magyar-zsidó közéletbe. Tetszhalálból éledtek újjá a szervezetek, intézmények, iskolák. Megjelent Budapesten a Szochnut, támogatást nyújtva ezeknek. A fejlődés oda vezetett, hogy a Herzl-kör elszakította a Mazsikéhez kötő köldökzsinórt és 1991 áprilisában önálló jogi személyként, mint Herzl Egyesület élt tovább. Ekkor kiadott programnyilatkozatában tevékenységének céljaként a Cionista Világszövetség Jeruzsálemi programjának megvalósítását jelöli meg, a hazai és a nemzetközi cionista mozgalom részének tekinti magát, kinyilvánítva szándékát, hogy a Magyarországi Cionista Szövetség tagszervezeteként működjék. Folytatták a jogelőd Herzl-kör tevékenységét a névadó életének és munkásságának ismertetésére, a Herzl emlékek felkutatására. Ennek látható eredménye a Dohány utcában a Zsidó Múzeum bejárata mellett elhelyezett hébermagyar emléktábla, amely az Egyesület vezetőségében aktív szerepet vitt Svéd házaspár - ők azóta alijáztak - áldozatkészségből jött létre. Az egyesület az általános cionizmus hívének vallja magát, s mint ilyen együttműködik a Hanoár-Hadioni szervezettel. (Hosszú ideig közös volt a mozgalmi székház is.) Még azon a nyáron az Egyesület csoportot szervezett a Sarel munkára. Több mint félszázan dolgoztak Crifinben és velük ott maradt a Mászua Intézet kéthetes cionista szemináriumán is. 1992. szeptemberétől a Dembinszky utcában volt a „kén”. Az itteni foglalkozásokon megfordultak izraeli és más országokból jött zsidó vendégek, hangulatos rendezvények követték egymást a Hanoár Hadoni fiataljaival közösen. 1993 június 12. jelentős nap az Egyesület életében. Az alapítók és az addigi vezetők szinte teljes számban alijáztak! Ez nagyszerű eredmény és párját ritkító esemény az utóbbi évek mozgalmi életében, de az Egyesület tevékenységére érthető módon rosszul hatott. Legaktívabb két tucat tagjának távozását azóta sem heverte ki a csoport. Ehhez járult, hogy a Hanoár Hadoni új helyiséget kapott, így nehezebb velük a kapcsolattartás. Jelenleg 40 felett van a Herzl Egyesület taglétszáma. Részt vesznek a zsidó szervezetek közös akcióiban, képviseltetik magukat a tanácskozásokon. Róbert Péter Felleg György I Akár a sistergő, égő l j katlan s olyan e lakatlan s meg a szitáló sárgás- veres talaj is egyre fut, s menekül, új hazát keres. Se ház, se rom... S egyetlen nyom s nincs itt s mi életet áraszt, a kövér semmit gomolyog, dagad, s súlyosodik és szinte fáraszt. I Egy szál pálmafa s kevélyen áll, maga s dacol a tikkasztó I napban. I Ha szellő suhan át s legyezi önmagát, s különben I mozdulatlan. I Talán jövőbe lát...? I kitartóan azért érleli I az ízes datolyát? I____________________I sivár vidék. Csak a konok Herzl karikatúrája Negev I végtelen homok I kavarog-pereg I szakadatlan, I