Ergonómia, 1987 (20. évfolyam, 1-4. szám)

1987 / 1. szám

vács Károly személyzeti és szociális igazgató, Ózdi Kohászati Üzemek, Magács Dezső üzemzavar- és baleset-felügyeleti fő­osztályvezető, Magyar Villamos Művek Tröszt, dr. Perlaki Árpád főigazgató-h. főorvos,III.Ker.Tanács Egyesített Kórház és Ren­delőintézet, a Budaprint Pamutnyomó-ipari Vállalat üzemorvosa, dr. Ried József munka-egészségügyi és ergonómiai osztályvezető, Dunai Kőolajipari Vállalat, dr. Váró György munkavédelmi osz­tályvezető, Papíripari Vállalat, Z. Kovács Jánosné személyzeti főosztályvezető, Lenin Kohászati Művek. A bizottság közvetíti az országos irányítószervekhez és a tárcához a vállalatok részéről jelentkező ergonó­miai problémákat, és közreműködik a kért támogatás biztosításában, a gyakorlati megoldások elősegítésé­ben. A szakmai élet szervezése érdekében a bizottság részt vesz különböző konzultációk, találkozók rende­zésében (pl. 1986. munkalélektani szakmai napok — Esztergom; 1986. ergonómiai szakmai találkozó — Baja). Rendszeresen kikérjük az MTA Bánya-egészség­ügyi és Bányászati Tudományos Bizottság véleményét a vonatkozó szakanyagok esetében (pl. bányászati re­habilitáció kérdése). Szoros munkakapcsolatot tartunk fenn az SZVT Ergonómiai Szakosztályával, az Országos Munka- és Üzem-egészségügyi Intézettel, valamint a munkalélek­tant, ergonómiát oktató felsőfokú intézményekkel: BME, ELTE, Nehézipari Műszaki Egyetem, József Attila Tudományegyetem. Részt veszünk a Struktúra Szervezési Vállalat által kiadott Ergonómia című szaklap szerkesztésében, amelyben fórumot biztosítunk minden ergonómiai, munkapszichológiai, munkaszociológiai eredményt publikáló írásnak a tárcán kívüli területekről is. Rendszeres az ipar jelenléte a különböző nemzetközi fórumokon is. Az International Ergonomics Association ötévenkénti, illetve a KGST-tagországok hároméven­kénti konferenciáin általában 10—15 magyar előadás, poszterismertetés hangzik el. 2. AZ ERGONÓMIA ÉS A MUNKAPSZICHOLÓGIA VÁLLALATI ALKALMAZÁSA A vállalati ergonómiai, munkapszichológiai laborató­riumok leggyakoribb vizsgálati területei. Ergonómiai beavatkozás: — termékergonómiai fejlesztési javaslatok, — új beruházású létesítmények, termelőberende­zések ergonómiai követelményeinek meghatá­rozása, — komplex ergonómiai hatásvizsgálatok új léte­sítmények beüzemelése után, — munkahely-kialakítási javaslatok a tervezés fá­zisában, illetve a működő egységek korrek­ciója, — a klíma, zaj, vibráció, légszennyezettség, meg­világítás és egyéb környezeti tényezők mérése, módosítási javaslatok készítése, — gépek, berendezések ergonómiai és biztonság­­technikai felülvizsgálata, — balesetek ergonómiai szempontú elemzése és a többszörösen balesetezők pszichológiai vizsgá­lata, — üzemeltetői kezelési utasítások kidolgozásában részvétel, — az optimális emberi teljesítőképesség, a pszicho­lógiai és fiziológiai igénybevétel, az elfáradás vizsgálata, javaslatok a hatékonyság növelésére, — szervezési veszteségforrások feltárásában, meg­oldási javaslatok kidolgozásában közreműkö­dés, — rehabilitációs programjavaslat kidolgozásában részvétel, — higiénés létesítménykörnyezet fejlesztésében részvétel, — részvétel a foglalkozási megbetegedések meg­előzésében, — részvétel a hatásos egyéni védőeszközök kivá­lasztásában. Munkapszichológiai beavatkozás: — pályaprofilok kidolgozása, alkalmasság- és be­válásvizsgálatok (kiválasztás vezető-utánpót­láshoz, speciális munkakörökre, beiskolázás­hoz, átképzéshez stb.), — pályakezdés, beilleszkedés segítése, — munkamotiváció és az ösztönzés vizsgálata, — munkaértékelési rendszer kidolgozása, — munkaoktatás, betanítás, részvétel az ehhez szükséges segédletek, módszerek kidolgozásá­ban, — továbbképző tanfolyamokon ergonómiai, mun­kapszichológiai ismeretek oktatása, — munkahelyi emberi viszonyok fejlesztése. Szociológiai vizsgálatok: — munkaerő-mobilitás, -fluktuáció elemzése, mó­dosítási javaslatok, — szociális helyzet felmérése, — identifikációs és megelégedettségi vizsgálatok, — csoportalakulás, információs rendszer, integ­rációs szintek alakulásának vizsgálata. A laboratóriumok vállalaton belüli szervezeti illesz­kedése különböző. Tartoznak közvetlenül a vezérigaz­gatóhoz, a munkaügyi apparátushoz, a személyzeti­oktatási apparátushoz, üzemegészségügyhöz. A szer­vezeti hovatartozás sokban meghatározza a laborató­riumok munkáját, mert feladatkörükön belül mindig elsősorban azt a szakapparátust segítik, amelyhez kap­csolódnak. Kívánatos lenne a laboratóriumok szervezeti kap­csolódására vonatkozóan az integrációs szint emelése. Nem az a döntő, hogy milyen apparátus, hanem az, hogy milyen mértékben, mennyire szervesen támaszko­dik az ergonómiai laboratórium eredményeire, meny­nyire segíti elő a vállalati eredményekhez való hozzá­járulást a laboratórium munkája. A laboratóriumok szerteágazó tevékenységéből adó­dóan a munkájuk eredménye is sok formában jelent­kezhet. Az alkalmasságvizsgálattal kiválasztott dolgo­zók balesetezési aránya a veszélyes munkahelyeken pl.

Next