Ergonómia, 1991 (24. évfolyam, 1. szám)
1991 / 1. szám
Tisztelt olvasó ! Egy megújulni akaró ergonómiai folyóiratot tart a kezében. Gazdaságunk átrendeződése miatt megváltozott a lap tulajdonosa, kiadója. Erre természetesen külön nem kellene az olvasók figyelmét felhívni. Ha a lap az olvasó igényeit kielégíti, nem lényeges, hogy ki a tulajdonos vagy a kiadó. Van azonban egy jelentős változás: egyik tulajdonos a Magyar Ergonómiai Társaság. Ebből következik, hogy a lap társadalmi háttere erősödött. Reméljük, ezzel a szakmai háttere is. A másik megjegyzendő, hogy a kiadó egy kisvállalkozás, s ez már lényegi változást jelent a lap életében. A lapnak el kell tartania önmagát. Úgy kell tehát megújulnia, olyan olvasótábor igényeit kell kielégítenie, amely szívesen megfizeti a lapot. A megújulás folyamatában a lapnak tartalmában, elterjedtségében olyanná kell válnia, hogy a tulajdonosok és a kiadó mögé álljanak mindazok, akik bizonyos szolgáltatásokért úgyszintén szívesen áldoznak a lap fenntartására. A vázolt strukturális megújulás egyben megszabja a feladatainkat, melynek alapján az új szerkesztő bizottság kialakíthatja a lap profitját. Ez természetesen nem könnyű, hiszen célkitűzésünk szerint szeretnénk a jó hagyományokat folytatni, továbbfejleszteni. Szólni szeretnénk az ergonómiai, vagy az ergonómiát művelő szakemberekhez, meg az ettől is szélesebb szakembergárdához, de leginkább azon műszaki, gazdasági szakemberekhez, akik a műszaki fejlesztés, termékmunkahelyi- technológiai valamint a gyártás- és forgalomtervezés területén tevénykednek. Számunkra a szakembereknek mindhárom rétege, csoportja fontos. Könnyű belátni azonban, hogy nehéz a lapnak olyan arculatot teremteni amely mindenkit maradéktalanul kielégít. Ezért is nem mondhatjuk még, hogy készen vagyunk az iránykijelöléssel, a lap arculatának kialakításával. Úgy véljük, hogy ez hosszabb folyamat, de szeretnénk ebben az évben megvalósítani, hogy útkeresésre tulajdonképpen csak néhány számot kelljen felhasználnunk. Mindenekelőtt az ergonómiával, az ergonómiai tevékenységgel összefüggő kihívásokat kell számbavennünk, s azt, hogy ezekre miként kell reagálnia a profi ergonómusnak, az ergonómiai tevékenység területén dolgozó szakembereknek, terméktervezőknek stb. Alapvető célunk, hogy mindehhez szakmai segítséget nyújtsunk. A sokasodó tulajdonváltozások, a vállalkozási szféra fejlődése, az ipari-kereskedelmi struktúra átrendeződése új műszaki fejlesztési stratégiát, s ennek megfelelően új műszaki-fejlesztési politika alkalmazását kívánja. Mindez ergonómiai tevékenységünket is meg kell, hogy változtassa. A tervezési módszertantól kezdve az érdekvédelem gyakorlati megváltozásáig a szakma új helyzetbe kerül. Tekintsük át röviden ennek néhány mozzanatát, s összetevőjét. Mindenekelőtt meghatározó szerepet kap az ergonómia tevékenységben a vállalkozás, konkrétabban a kisvállalkozás. Ennek talán a stúdiószerűen működő kft. forma felel meg legjobban. A termékstruktúra változása, a csúcstechnológiák terjedése az eddiginél is több kutatást igényel. Ez részben az adaptáció hatékonyságának javítása, részben pedig a sajátos hazai helyzet és az igények kielégítése miatt kerül előtérbe. A kutatásokat össze kell kapcsolni az oktatásfejlesztéssel. Mindebben az állam változatlanul nagy szerepet kell, hogy vállaljon. Az ergonómiai tevékenységnek kiemelkedő szerepe van a méltán sokat emlegetett és előtérbe került emberi erőforrásfejlesztésben. Itt is széles az átfogandó skála, a technikai szférában a termék- és munkahely-ergonómia, a részvételi ergonómia, míg az általános életmódfejlesztésben a rekreáció kerül előtérbe. Nemcsak jobban, hanem szebben és értelmesebben is kell élnünk. Ez segíti elő az ember önmegvalósulását, legmagasabb szintű kiteljesedését, ami nélkül társadalmi fejlődés sincsen. Az egyén munkaképességének újratermelésében az emberi erőforrások bővítésében, az oktatás mellett szerepe van az egyénnek, a társadalomnak, a kormányzat valamennyi szervének és intézményének. Ezt a szerepvállalást e lappal is segítenünk kellene. Ilyen és hasonló céljaink vannak tehát; a fejlődést szeretnénk elősegíteni, s ebben az emberrel kapcsolatos tudományoknak - így az ergonómiának is - döntő szerepe van. Szakértő bizottságunk menedzser típusú, úgy véljük, most a lap (és vele együtt az ergonómia) menedzselését kell előtérbe helyezni. Emellett azonban számítunk az olvasótábor növekedésére, ezen belül azon szakembereinkre, akik eddig is írtak a lapba. Nem utolsó sorban számítunk mecénásokra, akik anyagi gondjaink mérséklésében segítenek. Reméljük, meg tudunk felelni az új feladatoknak, s nem hosszú idő után, az ergonómiai tevékenység hazai szélesedéséről, a nemzetközi vérkeringésbe való széles síkú integrálódásunkról számolhatunk be, és persze arról, hogy legalább megötszörödik az olvasótáborunk. Hegedűs József