„Érted Vagyok”, 1991 (2. évfolyam, 1-6. szám)

1991-02-01 / 1. szám

Család Alapítvány „Érted vagyok” 1991. jan.-febr. • Élő Nemzeti Kincs A Család Alapítványhoz az Élő Nemzeti Kincs pályázat meghirdetésére több mint nyolcvan levél érkezett. A kuratórium ebből választott ki tízet, akik a december 14-i ünnepségen díjat kaptak. Az Élő Nemzeti Kincs rendhagyó pályázat, hiszen a pályázatok benyújtói nem önmagukat, hanem számukra példaértékűen élő embertársukat ajánlják a díjra. S a nyertesek sem elsősorban a díjazottak — hiszen a virág, az akvarell és a tízezer forint, amit az idén a díjazottak kaptak, inkább csak szimbolikus érték—, hanem azok, akik számára ezek a szép életek így láthatóvá válnak. E láthatóvá válás érdekében alább röviden ismertetünk a tíz díjazottból ötöt Köszönet illeti a támogatókat: az AUTONERO Kft., a BUDATEJ Kft., Héjj Károly, Horváth János, Kis Anikó, Komáromi János, Lévay Ágostonné, Bajai Rita, Ruszák Teréz járultak hozzá a díjkiosztáshoz. Köszönet a díjazottaknak is, hogy megtiszteltek bennünket. Dévai Zoltán és felesége, Ágnes Pécelen élnek 5 saját és 2 fogadott gyermekükkel. Ezenkívül befogadtak egy fiatal anyát 2 gyermekével, valamint egy erdélyi fiút. Kaszapékkal, a négygyermekes ajánló családdal közös házat építettek, s a két család kapcsolata igen jó, s — mint a laudációt mondó Márti találóan megjegyezte — aki már építkezett együtt másokkal, az tudja, hogy ez nem kis dolog. Sőt, felnéznek egymásra és közös terveik vannak a jövőre. A jó családi és közösségi élet mellett harmóniát visznek a plébánia feszült légkörébe, ifjúsági hittant vezetnek, s a középiskolai hitoktatásba is besegítenek. Gere György és Szemkeő Edit hétgyermekes pedagógus házaspár. Mégsem csak a saját gondjaikkal vannak elfoglalva, hanem, mint zánkai ajánlójuk írja, életüket az evangélium szellemében élik. A példamutató családi élet mellett az apa egy katolikus szellemű iskola létrehozásáért fáradozik, az anya összehívta és táplálja a NOÉ helyi csoportját, ahol 10-15 család talál közteségre havi rendszerességgel. A családnak szinte minden tagja zenél és zenére tanít. Dr. Goda Lajos és felesége három ajánlót is írásra késztetett. Nemcsak példásan nevelt 8 gyermekük és a meleg családi légkör az ő kincsük, hanem a felcsúti körzetbe tartozó betegek és az egész faluközösség, az alkoholistákat sem kivéve — írja dr. Votin Valéria, az egyik felfedező. Házassági évfordulójukon, 1989. december 22-én a papa Romániába szállít segélycsomagokat. Gyombolai Márton és Éva sokak által ismert és szeretett, 7 felnőtt gyermeknek örvendő házaspár. Az őket bemutató Földváry Istvánnétól tudjuk meg, hogy nyolcadik gyermekük szüléskor meghalt. Mindketten pedagógusok s nemcsak az iskolának, hanem mások életének is tanítómesterei. „Általuk jutottunk közelebb Istenhez és embertársainkhoz” — vallja az ajánló. „A nehéz időkben is szeretetben éltek és a jézusi utat választották (56-os meghurcolás), hitüket mindig bátran megváltották. Gyerekeik is az ő nyomukban járnak. Szerényen és szegényen élnek, sokakat segítenek, de soha nem fogadnak el pénzt.” Himfy Ferenc szolnoki plébános betegség és el nem hagyható hittanórák miatt nem tudott személyesen jelen lenni a díjkiosztáson. Dobos Kálmán és felesége beszámolójából megtudtuk, hogy Himfy atya eredményes és intenzív pasztoráció, valamint közösségszervezés és -vezetés miatt a börtönt is megjárta az ötvenes években. Egy narkós lányt megszabadított az életét megnyomorító és leküzdhetetlennek látszó alkohol és kábítószerek bűvköréből. A lány azóta hívő, férje és gyermeke van. (Legközelebbi számunkban ismertetjük a másik öt díjazottat s azt követően rendszeresen közlünk a díjazottakról és a többi hetven levélből is részleteket) A romániai visszhangokból Az ember a saját szemével láthat A „Családdal a társadalomért, az életért” alapítvány kezdeményezésére és szervezésében — amelyben az RMDSZ Kolozs megyei szervezete is cselekvő részvételt vállalt —, augusztus 24-26 között közel háromszáz román anyanyelvű, kolozsvári családot látott vendégül megfelelő számú budapesti család. „Egyértelmű számunkra, hogy a megbékélés hatékony eszköze csak a személytől személyig érő baráti kapcsolatok építése és ápolása lehet” — olvashatjuk az alapítvány felhívásában. A felhívás nyomán — miután közzétették városunk lapjaiban is — megindult a jelentkezések áradata. Néhány nap alatt össze is gyűltek a megfelelő számú jelentkezések, a levélbeli ajánlatokat — a posta közmondásos lassúsága miatt — már egyáltalán nem lehetett figyelembe venni. A román-magyar családi hétvégét — az előzetes terveknek megfelelően — sikeresen lebonyolították, a kiránduló családok hétfőre virradó éjszaka érkeztek haza Kolozsvárra. Amint a résztvevőktől megtudtuk, az ilyenkor elkerülhetetlen, elenyésző jelentőségű, apróbb problémák ellenére minden rendben és — ami a fő cél volt — a vendégek legnagyobb megelégedésére zajlott le. A résztvevők száz forint zsebpénzt, helyi szállítási bérletet, belépőjegyeket kaptak, ezenkívül a házigazdák különböző ajándékokkal, visszafelé pedig útravalóval is meglepték vendégeiket. Sajnos a kiutazásnál három és fél órát kellett Biharpüspökinél vesztegelniük, miközben rögtön szárnyra is kaphatott a szóbeszéd, hogy a „túloldaliak” késleltetnék őket. Odaát persze meggyőződhettek róla, hogy ez a szóbeszéd is annyira igaz, mint a többi híresztelés, amelyekből annyi kering ezekben a feszültséggel terhes napokban a sorozatosan megtévesztett (megtéveszthető) emberek között... Megtévesztés és megtéveszthetőség — ez az, amelyet a Budapesten együtt töltött napok, a családok ismeretsége igen nagy mértékben segített szétfoszlatni. Erről a bizalmat, barátságot építő rendezvényről, s kolozsvári visszhangjáról reméljük, lesz még alkalmunk írni, jobban mondva, maguk a résztvevők írják meg majd élményeiket, tapasztalataikat, remélhetőleg nemcsak a magyar sajtó hasábjain... A román-magyar hétvége A magyar sajtó, a rádió és televízió (a TV2-n felül a Híradó és a Katolikus Krónika is) többször foglalkozott a Család Alapítvány román-magyar hétvégéjével. Lapunkban most az akció hátterét és a külföldi visszhangot ismertetjük. A bukaresti és a kolozsvári televízió negyvenperces műsorban ismertette a hétvégét. Következő számunkban a romániai román nyelvű sajtóvisszhangból közlünk kétnyelvű válogatást.